A
társadalomtörténetírás főbb fejlődési állomásai
2. Az
intézményesülés kora
A függetlenedés igényét jelentette, amikor 1893-ban létrejött a Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte című folyóirat, mely a világ első társadalom- és gazdaságtörténeti folyóirata volt. Nagy-Britanniában a gazdaságtörténet első világháború utáni intézményesülését jelezte az Economic History Society nevű szakmai társaság (1926) és az Economic History Review című folyóirat létrejötte (1927), melyek azonban a társadalomtörténet kutatására is több tekintetben ösztönzőleg hatottak. Korán foglalkozni kezdtek pl. az ipari forradalom társadalmi következményeivel (a munkásosztály létrejötte és szerveződései; a városok fejlődése stb.). R. H. Tawney (1880–1962) agrártörténettel és az agrárnépességgel, Beatrice Webb (1858–1943) és Sidney Webb (1859–1947) az angol szakszervezetekkel, George D. H. Cole (1889–1959) a korai munkásmozgalommal foglalkozott munkáiban. A társadalomtörténet hosszú távú fejlődése szempontjából a legnagyobb hatású fejlemények azonban Franciaországban következtek be, amikor 1929-ben Lucien Febvre (1878–1956) és Marc Bloch (1866–1944) megalapították az Annales című folyóiratot (újabb számait ld. itt). Az eseményekre orientált hagyományos történetírás helyett a problémaorientált történetírás művelését hirdették, melyhez gyakran az összehasonlító módszert választották. Különösen fontosnak tartották a társadalmi és gazdasági struktúrák hosszú távú vizsgálatát. Eközben törekedtek az interdiszciplinaritásra is, vagyis a szociológia, a nyelvészet, a földrajz és más tudományok eredményeinek és módszereinek felhasználására. A folyóirat gyorsan ismertté vált. Az 1930-as években különösen erős érdeklődést mutatott a várostörténet, a családtörténet és a nemesség összehasonlító története iránt.