előző tartalom következő


A társadalomtörténetírás főbb fejlődési állomásai

3. Az expanzió kora

 

Az Annales köre által képviselt történetszemlélet számára az igazi népszerűséget és elismerést a második világháború utáni évtizedek hozták. A második generáció tagjai közül különösen a folyóiratot 1957–1969 között irányító Fernand Braudel (1902–1985) munkái váltottak ki elismerést. A legismertebbek  a totális történelem („histoire totale”) igényével íródtak. Az Annales körének jelentős intellektuális kisugárzása volt: erősen hatott Olaszország, Belgium történészeire, Kelet-Európában pedig különösen Lengyelországban talált követőkre.

A társadalomtörténet elterjedése az 1960-as és 1970-es években gyorsult fel:

1.        Ez az időszak a felsőoktatás nagy expanziójának időszaka, melynek során új intézmények sokaságát hozták létre Nyugat-Európában és Amerikában. Nőtt a kutatói és oktatói státuszok száma, így az új irányzatok elterjedésére jók voltak a lehetőségek.

  1. Egyre újabb specializált szakmai folyóirat jelent meg. Az említett időszakban alakult és máig fontos társadalomtörténet periodikák közül említést érdemel a Past and Present (1952, Egyesült Királyság), az International Review of Social History (1955, Hollandia), A Journal of Social History (1967, USA). Egy újabb nagy folyóirat-alapítási hullám az 1970-es évek közepére esett. Ekkoriban jött létre a Social Science History (1975, USA), a Geschichte und Gesellschaft  (újabb számai itt érhetők el)   (1976, NSZK), a History Workshop Journal (1976, Egyesült Királyság), a Social History (1976, Egyesült Királyság). Nagy számban alakultak egy adott részterület kutatási eredményeit közlő folyóiratok, mint pl. a családtörténeti Journal of Family History, vagy a várostörténet területén az Urban History.
  2. Számos tudományos társaság jött létre és az általuk szervezett konferenciák nagy jelentőségűek lettek a társadalomtörténet elterjesztésében. Az egész társadalomtörténetírást átfogó, azt szakmailag szervezni és reprezentálni hivatott nemzetközi tudományos társaság azonban a legutóbbi időkig hiányzott, azt csak 2005-ben hozták létre Nemzetközi Társadalomtörténeti Társaság (International Social History Association) néven.
  3. A második világháború után bekövetkezett társadalmi átalakulások, a demokratikus intézmények és politikai kultúra megerősödése Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban ugyancsak fontos tényezője volt a társadalomtörténet terjedésének. A politikai intézmények hatékony működése ráirányította a figyelmet más, megoldatlan társadalmi problémákra. A társadalmi csoportok erőviszonyainak megváltozása lehetővé tette, hogy korábban háttérbe szorított társadalmi rétegek problémái megjelenjenek a társadalmi és tudományos diskurzusban és így a társadalomtörténetírásban is. Jó példa erre a „gender history” („a nemek története”). A demokratikus tudományirányítás szintén kedvezett az új tudományos irányzatok terjedésének.

 

 

előző tartalom következő