A jövedelemeloszlás 20. századi változásainak okai
A jövedelmek közötti különbség csökkenésének okai:
1. A politikai tényezők megváltozása. Az alacsonyabb jövedelmű rétegek politikai érdekérvényesítési képessége a választójog kiterjesztésével jelentősen javult. A vagyonos rétegek érdekeit képviselő liberális pártok ezért hanyatlottak, míg a munkavállalók érdekeit képviselő pártok teret nyertek. Nem egyértelmű viszont az összefüggés a szakszervezeti mozgalom ereje és a jövedelem-nivelláció között. Ugyancsak politikai tényezőnek számít a jóléti állam kialakulása. A minimálbér, a nyugdíjemelések, a progresszív adózás egyaránt összenyomták a jövedelmi skálát az 1950-es és 1960-as évek Nyugat-Európájában. Ez az érvelés nem mond ellent az előző elméletnek, hiszen a jóléti állam expanziójában is fontos szerepe volt a választójog kiterjesztésének.
2. A munkaerőpiac, valamint a munkaerő változásai. A második világháborút követő néhány évtizedben egyaránt gyorsan nőtt a magasan képzett munkaerő kínálata és az ilyen munkaerő iránti igény. Egy idő után azonban a jól képzett szakemberek túlképzése révén túlkínálat alakult ki, ezért a közép- és felsőfokú végzettségűek bér- illetve jövedelemelőnye a képzetlenekkel vagy alapfokú iskolai végzettségűekkel szemben mérséklődött. Egy másik fontos vonás, hogy a bérből és fizetésből élők, az alkalmazottak aránya nőtt, míg az önállóak aránya visszaesett. Az utóbbi csoportban a jövedelemeltérések jelentősen nagyobbak voltak, aránycsökkenésük ezért az eltérést csökkentette.
3. Egy további tényező lehet, hogy a nagyobb termelékenységgel és jövedelmezőséggel rendelkező ipar előnye mérséklődött a mezőgazdasággal és a szolgáltatásokkal szemben a 20. század során.
4. Demográfiai változások. A népesség növekedés ütemének csökkenésével megindult a munkaerőtartalékok kimerülése. Ezzel a képzetlen munkaerő is szűkösebben és drágábban állt rendelkezésre, ami növelte annak árát. A munkaerő képzettsége jelentősen javult a 20. század során, mérséklődött a társadalom képzettségbeli polarizációja. Ez szintén közrejátszott a jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklésében.
Az 1970-es évektől kezdődő ismételt a jövedelemkülönbség-növekedés okai:
1. A legtöbb nyugat-európai országban a korábban a kiegyenlítődés irányába ható tényezők jórészt megszűntek vagy mérséklődtek. A munkanélküliség szinte minden nyugat-európai országban jelentősen nőtt. A jóléti állam korábbi gyors expanziója lelassult. Az alacsony szakképzettséggel rendelkező bevándorlók száma sokszorosára nőtt. A mérséklő tényezők közül úgyszólván csak egy maradt fenn változatlanul: a munkaerő képzettségében fennálló eltérések tovább csökkentek.
2. Új, ellenkező irányú hatások jelentek meg. A munkanélküliség említett növekedése mellett a családszerkezet 1960-as évektől bekövetkezett változásai két tekintetben is hozzájárultak a jövedelmi különbségek fokozódásához. Egyrészt a házasságon kívüli születések arányának emelkedése, valamint a válások terjedése következtében megnőtt az egyszülős családok száma és aránya. A gyermekeiket egyedül nevelő szülők rendszerint az amúgy is rosszabb kereseti lehetőségekkel rendelkező nők voltak. Másrészt a 20. század végén terjedni kezdett a kétkeresős, de gyermektelen családok modellje. E családok jövedelmi helyzete lényegesen jobb volt. (Lásd még: 3.1. ábra.)