A jövedelemeloszlás trendjei
A társadalom tagjainak jövedelmi és vagyoni helyzete a tapasztalatok szerint jelentősen meghatározza társadalmi helyzetüket, életstílusukat, de befolyással lehet még várható élettartamukra is. Ezért a társadalmi rétegződés közel sem kizárólagos, de egyik legfontosabb dimenziója az, hogy a jövedelmek miként oszlanak meg a társadalomban.
Az egyes országok jövedelemeloszlásának összehasonlítására több lehetőség is kínálkozik. Az egyik ezek közül az, hogy a teljes népességet bizonyos hányadokra osztják, s megnézik, hogy az egyes hányadok az összjövedelemből mennyivel részesednek. Gyakran szembe is állítják egymással a leggazdagabb és a legszegényebb lakosságcsoportok jövedelemarányát. Ez azonban nem jellemzi a lakosság nagyobb részét kitevő középső rétegek jövedelmének alakulását. Ezért gyakran használnak más jelzőszámokat, pl. az ún. Gini-együtthatót is. A Gini-koefficiensek az utóbbi évtizedekben Európában általában 20 és 40 közé esnek.
A jövedelemeloszlás 20. századi változását igen sok kutató vizsgálta. A jövedelemeloszlás legújabbkori történeti alakulását gyakran az ún. Kuznets-görbével jellemzik. A görbe szerint a jövedelemegyenlőtlenségek az Ipari Forradalom során mindinkább fokozódtak, a 20. század során azonban a fokozatosan csökkentek. A század közepéig a legerőteljesebb kiegyenlítődés Skandináviában, valamint Nagy-Britanniában látható. A többi nyugat-európai országban a nivellálódás szintén előrehaladt, de nem volt ilyen erős.
Kelet-Közép-Európában a második világháború után a jövedelmek gyors kiegyenlítődése ment végbe. Csehszlovákiában 1962-ben a felső decilis részesedése 14% volt a jövedelmekben, ami a leginkább egyenlő jövedelemeloszlást jelentette Európában, sőt valószínűleg az egész világon. Az 1970-es évektől azonban a régióban ismét növekedtek a jövedelmi egyenlőtlenségek. Szintén fontos hangsúlyozni, hogy a kommunista országokban a jövedelmek nivellációja mellett más típusú egyenlőtlenségek sora jött létre az anyagi javakhoz való hozzájutás terén (pl. külön bolthálózatban, vagy más elosztási módszerek révén).
Ugyancsak a jövedelemkülönbségek ismételt emelkedését láthatjuk Nyugat-Európa több országában. Ez jelentkezett a legmagasabb jövedelmű csoportok helyzetének javulásában, s a legszegényebbek jövedelemarányának csökkenésében. Skandináviában azonban a jövedelemnivelláció nem csökkent. Ekkor már nem a kommunista országok rendelkeztek a legkisebb jövedelmi egyenlőtlenségekkel, hanem a skandináv országok, közöttük is kiemelten Finnország. Európában ekkor Franciaország, az Egyesült Királyság és különösen Svájc Gini-együtthatója volt magas. (Utóbbi még az Egyesült Államokat is felülmúlta.) (Lásd még: 3.1. ábra.)