Kétsígben esett szemílyrűl, megátkozott jegyesirűl

[Ad notam : Változásol, kedvmúlásol folynak az esztendők, etc.

Hamissággal,  csalárdsággal vontattad üdőmet,
Ajánlással, bíztatással kivetted hitemet,
       Gyengesígem hervasztottad,
       Ifjúságom harácsoltad,
       Velem bántál, mint akartál, megcsalsz nyomorúttal.

Megvetettem, elkergettem tűlem szép ifjakot
Szerezhettem és nyerhettem nálod gazdagságot,
       Okos, tudós, gyors, mosolygós,
       Minden  jóra is hajlandós,
       Nemzeteket, vitézeket nálod ékesbeket.

De  mondottad és fogatad szelíd erkölcsödet,
Nem tagadtad, kimutattad játszó szerelmedet,
       Igíreteket formáltál,
       Íjjel-nappal hozzám jártál;
       Gazdagságod,  ifjúságod vala ajándékod.

 Szörnyen hittem, rá vitettem, jó napot reméltem,
Nem ürömöt, ha örömöt szavaidbul vettem,
       Átkozott légy, jutalmat végy,
       Hogy bántál így, vagyok szegíny;
       Gyalázatos nevem mocskos, egyedül jüvevény.

Cimboráló, hamis holló, megátkozott kígyó,
Hazug mondó, csalfán szóló, egy hitván poroszló.
       Kínykű fördő, gonosz üdő
       Fejedre légyen jüvendő,
       Szívedet has, lábodat vas, marja dühös kuvasz.

Hozzám ne bíz, mint hogy rossz íz, rossz nevem bocsátod,
Tíbolgó lísz, eszed is vísz, látják változásod,
       Ma vagy bárány, holnap sárkány,
       Csalfa szíved érc és márvány;
       Amint tettél, cselekedtél, tűlem már békés lettél.

Vadász, halász vagy madarász, hamisságot  mutatsz,
Valld meg tőrül, hamis bőrűl dévajságot forgatsz,
      Most fogadod, már harapod,
       Állhatatlanságod tudod;
       Azért kérlek, s jóra intlek, többeket is hintek.

Forrás: Várkonyi Báró Amade Antal Versei, kiad. Gálos Rezső, Bp., MTA, 1937, Világi költemények, 9. sz.
Amade saját kezű kézirata alapján.