Amit titkolni kell: kukuk annak neve
Szerelmes szíveknél ez egy titkos ige.

Nincs neve, kit én szerettem: ku, ku!
Azért is felelj helyettem, ku ku!
  Nem mondom azért titkolom,
  Te szólasz, én csak gondolom:
    Ku ku ku ku ku ku!

Mennyit én epedtem, tudod ku ku!
Sok üdeje, nem tagadod ku ku!
  De csak lehetetlenségért,
  Fény helyett csupa árnyékért
    Ku ku ku ku ku ku!

Még ugyan tovább szenvedjek ku ku,
S azért tovább gyötrődjek ku ku,
  De miért biztatsz engemet,
  S nem szánod szegény szívemet
    Ku ku ku ku ku ku!

Végre hát így jár szerelem, ku ku,
Méz méreggel szív gyötrelem, ku ku,
  Fogadom biztatásidat,
  Telesítsd fogadásidat
    Ku ku ku ku ku ku!

Végtére már kérdezlek, ku ku,
Más helyett téged nevezlek ku ku,
  Hogyha megcsal régi hívem,
  Téged megátkoz én szívem,
    Ku ku ku ku ku ku!

Forrása: Erdélyi Pál, Várkonyi báró Amade László költészetéhez, EPhK 1907, 202, A kritikai kiadás (RMKT XVIII, Amade László versei) szerkesztői szerint kétes hitelű.