Az Utolsó ítéletről való sequentia

Dies irae, dies illa etc.

Az nap nagy haragnak napja,
Porrá lett világ hamuja,
Dávid Sybillával mondja.

Mely rettegés lesz akkor,
A Bírónak eljöttekor,
Iszonyú számvételekor!

A trombiták felrivadnak;
Kikre holtak feltámadnak,
Törvényszékhez állattatnak.

Halál s természet elájul,
Látván, hogy a holt sírjábúl
Számadásra felüdül.

Írott könyvek elhozatnak,
Kikben mindenek megvannak,
Honnan sententiát mondnak.

Azért a Bíró leülvén,
S titkos dolgok kijelenvén;
Végső szót vár minden, félvén.

Akkor szegény, mit feleljek?
Szószólóul kit keressek?
Holott még a jók is félnek.

Földnek rettenetes Ura,
Mennynek irgalmas adója,
Folyjon reám sebed kútja.

Kegyes Jézus, emlékezzél,
Hogy értem is kínt szenvedtél,
Kimúltomkor kedveltessél.

Keresvén engem, fáradtál;
Megváltván, kínt nagyot láttál;
Ingyen tűrni ne láttassál.

Igaz Bíróm és Büntetőm,
Légy bűnös szívem enyhítőm
Számadáskor s Üdvözítőm.

Súhajtok, mint bűnben kapott;
Orcám pirul, ocsmányodott:
Nyújtsd szegénynek malasztodot.

Ki Magdolnán könyörülél,
Latornak is megengedél,
S belém is reménséget tél.

Könyörgésim méltatlanok,
De érdemid használjanak,
Örök kínok ne ártsanak.

Rendelj állást a juhok közt,
Hadd ne legyek a bakok közt,
Hanem jobb felől a jók közt.

Megítélvén átkoztakat
Örök tűzre; adj társokat
Szent fényedben boldogokat.

Alázatosan könyörgök,
Töredelmes szívet nyújtok;
Végső napon viseld gondom.

Az a nap siralmas lészen,
Mikoron porból felrezzen
A bűnös, hogy törvényt vegyen.

Ennek azért légy irgalmas,
Kegyes Jézus, míg jutalmas;
Légyen helye nyugodalmas.

Forrása: SzGy, 460-461. A Cantus Catholici szövege alapján.
Celanói Tamás szekvenciájának fordítása. A Dies irae mai napig része a katolikus gyászmise szertartásának (Missa defunctorum).
Mozart Requiemjének Dies irae tétele. Összevetésül itt egy közelkorú névtelen Dies irae magyarítás.