Alkalmi versek, epigrammák
Theodori Bezae epigramma
in Cyclopicam Ubiquitariorum insolentiam
Anglusok és belgák és Francia, Scotia népe,
S az Renus mellett minden igaz németek,
Cseh, magyar és lengyel, sok dánus, Svecica nemzet,
Ezek után az erős, híres Helveciusok
Mind eretnek népek, mert azt ítélte magában
Öt vagy hat ostoba rab, mysina-béli bitang.
Mondd meg is ennek okát: Szájokkal rágni tagadják
Christus testét, mert tiszta hitökkel eszik.
Ó, szent tévölgés! Azmellyel hogyha kivétend,
Öllye bár azt ember, de Istene véle vagyon.
Számkivetésben járt...
Számkivetésben járt ez földön Christus urunk is,
Járjuk el ez járást hát mi is, Ő tagai.
Az szent könyvek után...
Az szent könyvek után, kiket az nagy apastalok írtak,
Ennél jobb könyvet még soha senki nem írt.
Értelme az religio képének
Az mint sok fa feszületek alá sokták imez versecskét írni:
Effigiem Christi cum transis semper honora,
Non tamen effigiem, sed quem designat adora.
Azaz:
Az Christus képét mikoron mellőle menendesz,
Mindenkor tiszteld, böcstelenül ne felejtsd.
Mindazonáltal nem az látott képet imádjad;
Sőt, azkit jegyezend, térdepeléssel imádd.
Tetrastichon Hunniadicum
Dengelegi Péter
Ilyen munkájáért
Áldd meg Isten sok jókkal!
Hogy rontson s építsen,
Tévelygőt térítsen
Eféle írásokkal.
Mise, bálvány ellen
Hogy gyakran kikeljen
Írásból vött sulykokkal.
Bízván az Christusban,
Tusakodjék bátran
Az pilises tulkokkal.
Ó én édes hazám
Ó én édes hazám, te jó Magyarország,
Mindennemő dolgod már kész nyomorúság,
Ha téged meg nem szán az mennyei Isten,
Nem adnék egy zsák pénzt minden szerencséden.
Jelmondat
Hogy ha az Úristen vagyon mivelünk,
Valyon s kicsoda támadna ellenünk?
Forrás: RMKT XVII, 6., kiad. Stoll Béla, 167., 168., 169., 173., 175., 179., 183. sz.
|