Gazdag bő kegyelmű...
Ad notam: Forog az szerencse
Gazdag bő kegyelmű, kegyes természetű
Szent Jehova Istenem,
Kinek jó voltából és nagy irgalmából
nyugszik meg reménségem,
Vedd hozzád kérésem és esedezésem,
kit most néked nyújt hitem.
Pönitenciára s idvösség útára
igyekező lelkemet,
Az jó reménséghez, szent és igaz hithez
támaszkodó szívemet,
Uram, Jézus, segéld, bú bánattól kéméld
világi életemet.
El ne taszíts tőled, sőt hajts hozzám füled
buzgó könyörgésemben,
Tekints le az égből, királyi székedből
hallgass meg kérésemben,
Téríts rám kedvedet, nyújtsad kegyelmedet,
segélj ily szükségemben.
Testemet rútétó, lelkem undokétó
vétkeimnek rútságát,
Méregnél halálosb, fekélynél fájdalmasb
bűneim poklosságát
Rólam eltisztítsad, tengerben taszítsad
azoknak undokságát.
Szent Fiadnak vére, lelkemnek bő bére
azokat elenyéssze,
Vétkemért vessződet, haragos kezedet
énreám ne eressze,
Sőt bűntűi tisztítván s attúl szabadítván
lelked lelkem élessze.
Engemet erőddel, a te szent lelkeddel
irgalmasságod tartson,
Hogy a gonosz Sátán, ki les hívek után,
bűn sarjában ne rántson,
De ily bűnös fiad inkább hozzád híjad,
semmi gonosz ne bántson.
Lám, régen Dávidot, hozzád folyamodót
kegyelmedben fogadád,
Péter apostolnak, keresztfán latornak
vétkeket megbocsátád,
Több sok bűnösöknek, hozzád megtérőknek
irgalmasságod nyújtád.
Így mostan is azért téged kegyelmedért
csak valaki keressen,
Akarod megtértét és örök életét,
csak tégedet szeressen,
Ígíreted szerént hozzám is tekintvén,
tudom, nem hagysz elvesznem.
Ímé, mégis kérlek, ha meg nem terhellek,
Istenem, kérésemmel,
Adjad, hogy féljelek s téged tiszteljelek
tiszta teljes életemmel,
Gyűlölhessem vétkem, mint halálos mérgem
minden tehetségemmel.
Múlandó világban, itt a nyavalyában
megtartod életemet,
Magadnak bízlaljad, igíddel hizlaljad
tőled kijött lelkemet,
Felettébb se kísírtsd, inkább megerősítsd,
Uram, gyenge hitemet.
Reménlett országod, örök boldogságod
hogy így én megnyerhessem,
Sok szent angyaliddal, boldog fiaiddal
hol színedet nézhessem,
Örökké ővélek engedjed, Szentlélek,
nevedet dicsírhessem.
Én szerető Atyám, szentséges Jehovám,
ezek fő kívánságim,
Kiket engedj nékem, szent Fiadért kérem,
látod én óhajtásim,
Mert lesznek éltemben ezekért hitemben
gyakor fohászkodásim.
Ezerhatszáz után nyolcadikban jutván
esztendő forgás szerént,
Boldogasszony hóban Pápa városában
Istenhez szíve szerént
Egy ifjú imádást, ilyen fohászkodást
nyújta ritmusok szerént.
Forrás: RMKT XVII, 2., 1. sz. A Balassi-Rimay Istenes énekek kiadás alapján.
A versfőkben: G PETSELI IMREE.
|