| Kezdőlap | Tartalomjegyzék | |
Pécseli Király Imre (1590 k. – 1641) Neve a Balaton melletti Pécsely községre utal. Pápán, majd Somorján tanult, Komáromban lett tanító, s innen ment a heidelbergi egyetemre. Előtte találkozott a református hitében megrendült Veresmarty Mihállyal; német földön Szenci Molnár Albert fogadta pártfogásába. (...) Reggeli dicséret-e belekerült Szenczi Molnár oppenheimi énekeskönyvébe (1612); ugyanekkor megjelent latin Retoriká-ját Molnár üdvözölte verssel. (A népszerű kézikönyvet 1639-ben már harmadszor adták ki.) Itthon komáromi rektor és pap lett, majd Érsekújváron lelkészkedett, ahol a protestáns végvári vitézeknek Katekizmust állított össze (1624). A protestáns felekezetek megbékélését célzó munkáját (Consilium, 1621) többek között Bethlen Gábornak ajánlotta. Pécseli Király verseinek népszerűségét és elterjedtségét az alapozta meg, hogy egy jelentős adag bekerült a Balassi–Rimay Istenes énekek anyagába; először az 1632. körüli első bártfai kiadásba (MNy 1519). Csakúgy, mint jó barátja és hedelbergi diáktársa, Kanizsai Pálfi János versei. Latinul is verselt; számos iskolati tankönyv szerzője volt: írt ábécéskönyvet, katekizmust, retorikát. Retorikai tankönyve a században több kiadást is megért. Tartalom Linkek Irodalom |