[IV. Fülöp spanyol király ]

Szintén tenyeremre
Szállott az szerencse,
Mostan már általlátom,
Immár nem nyughatom,
Tovább köll nyújtóznom,
Melyben vagyon jó módom,
Az fejedelmeknek
Egyenetlenségek
Szép alkalmatosságom.

Az én eleimnek,
Igyekezeteknek
Nem lehetett ily módjok,
Mert az egyezséggel
Voltának erősek
Mind az szomszéd királyok,
De az megpártolás,
Frigybéli szakadás
Az kardra serkentő ok.

Most az fejedelmek
Szépen fúvó szelek
Az én vitollyáimra,
Visszavonyásokkal,
Segítő királlyal
Most élhetek hasznomra,
Két atyafi pori,
Mi nem szokott lenni
Az ispánnak kárára.

Nincs már gát előttem,
Szabados szerencsém,
Tágas mezőn nyargalok,
Komondorok nélkül
Legelő nyáj közül
Farkas több koncot kaphat,
Úgy történhetik meg,
Talám több nemzetség
Engemet is uralhat.

Forrása: RMKT XVII, 8., kiad Komlovszki Tibor,