Nyelvtan

Igeragozás

(1) futurum

	jelen	múlt	jövő
befejezetlen v. folyamatos	praesens imperfectum √	praeteritum imperfectum √	–
meghatározatlan	–	aoristos √	futurum
befejezett, eredményes	praesens perfectum	praeteritum perfectum	futurum perfectum

(a) futurum activum

képzés: igető* + s + cselekvő praesens-végződések

*Sok igének több töve is van, s előfordul, hogy a futurum és az aoristos alakok más-más tőből származnak. Egy ige szótári alakja ezért a futurum act. S/1-et is (a második helyen) tartalmazza, valamint az aoristos act. S/1-et is ( a harmadik helyen). Íme például a poišw ige szótári alakjának első három tagja:

poiš-w praesens imperfectum S/1,     poi»-sw futurum act. S/1,    ™-po…h-sa aoristos act. S/1.

Az eddig tanult legfontosabb igék igetöveit lásd lentebb a (4) pontban; a szótári alakhoz tartozó további négy alakról pedig később lesz szó.

tő: ¢podhmh-                                        ’el fogok utazni’ stb.

	singularis	pluralis
1. személy	¢podhm»-s-w	¢podhm»-s-omen
2. személy	¢podhm»-s-eij	¢podhm»-s-ete
3. személy	¢podhm»-s-ei	¢podhm»-s-ousi(n)
infinitivus	¢podhm»-s-ein

(b) futurum medium

képzés: igető + s + mediális praesens-végződések

tő: deh-                                      ’meg fogom kérni’

	singularis	pluralis
1. személy	de»-s-omai	deh-s-Òmeqa
2. személy	de»-s-V	de»-s-esqe
3. személy	de»-s-etai	de»-s-ontai
infinitivus	¢podhm»-s-esqai

a létige futuruma:                                            ’leszek’

	singularis	pluralis
1. személy	œ-s-omai	™-s-Òmeqa
2. személy	œ-s-V	œ-s-esqe
3. személy	œ-s-tai	œ-s-ontai
Infinitivus	œsesqai

(c) deponens futurum medium: Ðr£w  -  Ôyomai

Néhány igének mediális ragozású a futuruma, de jelentése ugyanúgy aktív, mint a többi igeidőben. A Ðr£w-n kívül ilyen deponens futuruma van még például az ¢koÚw ¢koÚsomai

lamb£nw - l»yomai ’megfog’, ’megkap’ vagy a klšptw - klšyomai ’lop’ igének.

(2) infinitivus imperfectus medio-passivi

képzése: imperfectum-tő +  -esqai

imperfectum-tő: gign- ® g…gnesqai

(3) T-tövűek futuruma és aoristosa

A T-tövűek T-je (t, q, d) a futurum és aoristos s–ja előtt nyom nélkül kiesik (vö. a T-tövű névszók ragozásával, 5.a):

¢nape…q-w ® ¢na-pe…-sw

                ® ¢n-špei-sa

(4) imperfectum- és igetövek

A tővégződés alapján a görög igék a következő három nagy csoportba sorolhatók:

1. mgh-s tövűek

                        kettőshangzó-tövűek (pl. ¢goreÚw)

összevontak (nik£w, skopšw)

2. zárhang-tövűek

                        P-tövűek (blšpw, krÚptw, le…pw, lamb£nw)

                        K-tövűek (¥gw, lšgw, œcw)

                        T-tövűek (dik£zw)

3. folyékony-hangzós tövűek (kr…nw, nšmw, stšllw, diafqe…rw)

Az egyes igeidők azonban viszonylag ritkán képezhetők ugyanabból az igetőből. Ilyen ritkább esetnek számít az ¢goreÚw (és a kettőshangzó-tövűek többsége) vagy a lšgw, amelyek mind imperfectumban, mind futurumban, mind aoristosban stb. változatlanul ugyanabból az ¢goreu- illetve leg-tőből képezik alakjaikat.

            Az igék túlnyomó többségének imperfectum-töve eltér az igetőtől: gyakran nem is fedezhető fel benne a tő végződése (például a krÚptw-n elsőre nem látszik, hogy P-tövű lenne), ráadásul magának az igetőnek is olykor különböző változatai használatosak az egyes igeidőkben. Hogy mikor melyik – éppen ezt mondja meg a szótári alak. Ezek szerint egy görög ige megtanulásához nem elég egyetlen szót megtanulni, hanem a szótári alak mind a hét tagját meg kell tanulni? Igen is, meg nem is. Aki egy ige szótári alakját megtanulja, az több tucat más ige sémáját is megismeri; az azonos tövű igék ugyanis nagyon hasonlóan ragozódnak (bár kivételek és meglepetések mindig is lesznek).

            A hasonló ragozási csoportok megállapításához az igetövek mellett a másik fontos szempontot az jelenti, hogyan képzi az imperfectum-tövét egy ige. Ennek alapján hét osztályba sorolhatók a görög igék:

            I. egyszerű imperfectum-tövűek:

pl. igető ¢goreu- = imp. ¢goreÚ-w,

igető lšg- = imp. lšg-w,

            II. j-hanggal képzett imperfectumok:

krup-j → imp. krupt-,

stel-j →  imp. stell-,

¢nagkaT-j →   imp. ¢nagkaz-,

file-j →  imp. file-,

            III. orrhanggal bővülő imperfectumok:

lab-+ m + an → imp. lamban-,

          IV. -sk- képzős imperfectumok:

ghra- → imp. ghrask- (lásd később),

V. reduplikált imperfectumok:

gen- → imp. gigno- (lásd később),

VI. E-osztály:

imp. ™qel-h → ™qelh-,

dok- → imp. doke-.

VII. Az utolsú „vegyes osztályba” azokat az igéket szokás sorolni, amelyek szótári alakja eredetileg egymással össze nem függő igék alakjaiból állt össze (pl. Ðr£w Ôyomai edon).

Ha tehát egy igét megtanulunk, nemcsak az imperfectum-és igetövét kell megjegyezni, hanem azt is tisztázni kell, milyen viszonyban van egymással a két tő, mert ennek alapján sorolható be egy-egy ragozási osztályba, vagyis ekkor derül ki, mely igékkel rokon a ragozása.  

            E két szempontot együttesen érvényesítve alakíthatók ki a hasonló ragozású igék egyes csoportjai. Ezekbe a csoportokba a következőképpen sorolhatók az eddig tanult legfontosabb igék:

imperfectum                                futurum act.                               aoristos act.

I-II. osztály (célszerűbb együtt kezelni őket)

kettőshangzó-tövűek

¢goreÚw (egyszerű)                 ¢goreÚsw                         ºgÒreusa

¢koÚw (látszólag egyszerű)          ¢koÚsomai                       ½kousa

összevontak

nik£w (j-hanggal képzett)            nik»sw                             ™n…khsa

skopšw                            skšyomai (más tő!)                          később

P-tövűek

blšpw (egyszerű)                    blšyw                             œbleya

krÚptw (j-hanggal képzett)                   krÚyw                             œkruya

le…pw (egyszerű)                    le…yw                              œlipon (tőhangzóváltás!)

K-tövűek

¥gw (egyszerű)                      ¥xw                                 ½gagon (reduplikációval!)

œcw (egyszerű)                       ›xw vagy sc»sw                  œscon

lšgw (egyszerű)                     lšxw                                œlexa

pr£ttw (j-hanggal képzett)          pr£xw                              œpraxa

T-tövűek

¢nagk£zw (j-hanggal képzett)      ¢nagk£sw                        ºn£gkasa

dik£zw (j-hanggal képzett)           dik£sw                            œdikasa

Ñnom£zw (j-hanggal képzett)        Ñnom£sw                          çnÒmasa

folyékony-hangzós tövűek

kr…nw (j-hanggal képzett)             később                                                      később

shma…nw (j-hanggal képzett)       

nšmw (egyszerű) 

stšllw (j-hanggal képzett)

diafqe…rw (j-hanggal képzett)     

III. orrhanggal bővülő

lamb£nw                          l»yomai                          œlabon

IV. -sk- képzős:

ghr£skw  később

V. reduplikált:

g…gnomai  később

VI. E-osztály

boÚlomai                         boul»somai                      később

™qšlw                              ™qel»sw                           ºqšlhsa

dšomai                             de»somai                          később

dokšw                                        dÒxw                                œdoxa

Vegyes osztály

Ðr£w                               Ôyomai                            edon

fšrw                                o‡sw                                ½negkon

œrcomai                           ™leÚsomai                        ½lqon

Névszóragozás

tőváltó r-tövűek: ¢n»r, ¢ndrÒj

Ez a főnév két tőből képezi alakjait, a három tőváltozatot mutató qug£thr–hoz hasonlóan (a r–tövűeknek ebbe a csoportjába még három főnév tartozik: a pat»r 'apa’, m»thr 'anya’ és a gast»r 'gyomor’, ragozásukat lásd 11. olv.). Az ¢n»r egyedi sajátossága még, hogy a n és r hangok közé a d átvezető hangzó kerül a kiejtés megkönnyítésére.

szótő: ¢nhr-, ¢ndr-                                                  ’férfi’

	singularis	pluralis
nom	¢n»r	¥ndr-ej
acc	¥ndr-a	¥ndr-aj
gen	¢ndr-Òj	¢ndr-în
dat	¢ndr-…	¢ndr£-si(n)