Nyelvtan

Igeragozás

(1) o-tövűek összevonása praesens és praeteritum imperfectumban

Az összevonásnál három szabály érvényesül:

            o  +   e, o, ou    →     ou

            o  +   h vagy w    →     w

            o  +   ei, oi, V      →     oi

    (iótás kettőshangzó)

praesens imperfectum (lásd 8. olv. 84.o.)

praeteritum imperfectum

(2) folyékonyhangúak futuruma (futurum contractum)

krin-, ¢ggel-,

Képzésük teljesen megegyezik az e–tövűek praesens imperfectum (poiî, poie‹j stb.) alakjaival:

Magyarázat: eredetileg a két szótagos e–tövűeknél esett ki előbb a futurum s–ja két msh között: például az Ñle- ’öl’ igető esetében: Ñlšsw → Ñlšw, majd vonódott össze a két mgh: Ñlšw → Ñlî.

Az összevont mgh-k előtti folyékony hangot később tőnek értékelték, és innen terjedt el analógiával az összevont képzési forma a valóban folyékonyhangúak körében.

(3) praeteritum perfectum medio-passivum

Képzése: augmentum + m-p perfectum-tő + „eredeti” múlt idejű medio-passzív ragok*

*lásd (4)

tő: gegraf-                                        ’le volt írva’

Megjegyzés: a P-tövűek pluralis 3. személyében a kiejtés nehézsége miatt körülírt alak használatos.

(4) eredeti múlt idejű ragok

Az „eredeti” múlt idejű ragok viszonylag kis változtatással őrződtek meg az egyes igeidőkben, ezért tulajdonképpen már mindegyikükkel találkoztunk:

(5) a rendhagyó emi ’menni fogok’ ragozása

igető: e„-, „-

Vigyázzunk, főként singularisban nagyon könnyű összekeverni a lét ige alakjaival:

            e„m… ’vagyok’   ↔        eŒmi ’menni fogok’

            e ’vagy’           =          e ’mész majd’

            ™st… ’van’        ↔        e-sin ’megy majd’,

valamint pluralis 3. személyben:

            e„s…n ’vannak’ ↔        e-sin ’megy majd’.