|
(1) coniunctivus imperfectus és erős aoristos activumban és medio-passivumban
Képzése: imperfectum-tő + hosszú kötőhangzős ragok
|
|
activum
|
medio-passivum
|
|
singularis 1.
|
p…pt-w
|
p…pt-wmai
|
|
2.
|
p…pt-Vj
|
p…pt-V
|
|
3.
|
p…pt-V
|
p…pt-htai
|
|
pluralis 1.
|
p…pt-wmen
|
pipt-èmeqa
|
|
2.
|
p…pt-hte
|
p…pt-hsqe
|
|
3.
|
p…pt-wsin
|
p…pt-wntai
|
Képzése: igető + hosszú kötőhangzős ragok
|
|
activum
|
medivum
|
|
singularis 1.
|
œlq-w
|
l£b-wmai
|
|
2.
|
œlq-Vj
|
l£b-V
|
|
3.
|
œlq-V
|
l£b-htai
|
|
pluralis 1.
|
œlq-wmen
|
lab-èmeqa
|
|
2.
|
œlq-hte
|
l£b-hsqe
|
|
3.
|
œlq-wsin
|
l£b-wntai
|
Használata: főmondatban felszólítást, tiltást (aoristosban), valamint tanakodó kérdést fejez ki;
”Elqwmen. Induljunk!
M¾ toàto l£bVj. Ne vedd azt el!
T… lšgwmen; Mit mondjunk?
mellékmondatban: például az óvakodást jelentő kifejezések után tárgyi alárendelésben használatos:
Vigyázz / tartsd szemmel, nehogy beléjük ütközz! “Ora, m¾ aÙto‹j perip…ptVj.
(az ennél sokkal gyakoribb célhatározói, félelmet kifejező tárgyi mellékmondatokról stb. később lesz szó).
(2) az összevont igék imperfectus infinitivusai activumban
|
Ðr£-
|
-een (>-ein)
|
→ Ðr©n
|
|
poiš-
|
→ poie‹n
|
|
¢xiÒ-
|
→ ¢xioàn
|
Magyarázat: a tő mgh-ja az infinitivus eredeti -een alakjával vonódott össze, nem pedig a másodlagosan (szintén összevonással) keletkezett -ein alakkal.
(3) az imperfectum és erős aoristos mediális optativusa
Képzése: imperfectum-tő + oi + múlt idejű mediális ragok
|
|
imperfectum
|
|
singularis 1.
|
pipt-o…-mhn
|
|
2.
|
p…pt-oi-o*
|
|
3.
|
p…pt-oi-to
|
|
pluralis 1.
|
pipt-o…-meqa
|
|
2.
|
p…pt-oi-sqe
|
|
3.
|
p…pt-oi-nto
|
Képzése: igető + oi + múlt idejű mediális ragok
|
|
erős aoristos
|
|
singularis 1.
|
gen-o…-mhn
|
|
2.
|
gšn-oi-o*
|
|
3.
|
gšn-oi-to
|
|
pluralis 1.
|
gen-o…-meqa
|
|
2.
|
gšn-oi-sqe
|
|
3.
|
gšn-oi-onto
|
*a s két mgh között kiesett.
(4) zÁn (él), diyÁn (szomjazik) és peinÁn (éhezik)
Ezeknek az igéknek az igetöve: -hw, amely E-hangokkal szabályosan vonódik össze:
z»- eij > zÍj, z»- ei > zÍ, stb., z»- ein > zÁn,
más hangokkal viszont az -aw végű igék analógiájára:
z»- ousin > zîsin, praet imp œzh- on > œzwn, stb.
Mondattan: optativus + ¥n
ProskorÁ ¨n gšnoito.
Könnyen unalmassá válhat.
T… ¨n p£qoi tij;
Mit tehetne akkor az ember (hogy ti. elkerülje ezt)?
Ha egy kijelentés tartalmát a beszélő könnyen elképzelhetőnek, lehetségesnek gondolja, optativus + ¥n-os szerkezettel fejezi ki. Magyarra feltételes móddal, hat/het (hatna/hetne) modális igével vagy módosítószóval (valószínűleg, alighanem, minden bizonnyal, könnyen …hat/het) fordíthatjuk. Tagadása oÙ–val.
`O mn ¢gaqÕj ¢n¾r gšnoit' ¥n pote ka kakÒj, Ð d kakÕj ¢n¾r oÙk ¥n pote gšnoito ka-kÒj.
Egy becsületes ember néha rosszá is válhat, de egy rossz ember sosem válhat becsületessé.
Az elképzelhető, hogy egy becsületes ember néha nem becsületes, de az nem, hogy egy becstelen becsületessé válik.
Névszóragozás: a visszaható névmás S/1, S/2-ben és S/3-ban
singularis
|
|
™gè
|
sÚ
|
|
|
accusativus
|
™mautÒn, ™maut»n
|
seautÒn, seaut»n
|
autÒn, aut»n, autÒ
|
|
genitivus
|
™mautoà, ™mautÁj
|
seautoà, seautÁj
|
autoà, autÁj
|
|
dativus
|
™mautù, ™mautÍ
|
seautù, seautÍ
|
autù, autÍ
|
| 
