Nyelvtan
névszóragozás
I. deklináció (a-tövűek) II. deklináció (o-t.) III. deklináció
mássalhangzó-t. i-tövűek és u-t. kettőshangzó-t.
K-, P- és T-hangúak nt-tövűek n-tövűek s-tövűek
(1) T-hangúak (t-, d- és q-tövűek)
szótő: swmat- ’test’
|
|
singularis
|
pluralis
|
|
nom
|
tÕ sîma
|
t¦ sèmat-a
|
|
acc
|
tÕ sîma*
|
|
|
gen
|
toà sèmat-oj
|
tîn swm£t-wn
|
|
dat
|
tù sèmat-i
|
to‹j sèmat-sin > sèmasi(n)**
|
*Lásd a semleges neműek alapszabályát (6. o.).
**A T tőhangzó s előtt nyomtalanul kiesik.
(2) nt-tövűek
szótő: Ñnt-* ’létező’
|
|
singularis
|
pluralis
|
singularis
|
pluralis
|
|
|
masculinum
|
neutrum
|
|
nom
|
ên
|
Ônt-ej
|
|
Ônt-a
|
|
acc
|
Ônt-a
|
Ônt-aj
|
|
Ônt-a
|
|
gen
|
Ônt-oj**
|
Ônt-wn
|
Ônt-oj
|
Ônt-wn
|
|
dat
|
Ônt-i
|
Ônt-sin > oâsi(n)
|
Ônt-i
|
oâsi(n)***
|
*A létige nőnemű participiumát lásd a következő olvasmány után.
**Hangsúlyozására nem érvényes az egytagúakra vonatkozó szabály (lásd 4. (1) b).
***A nt- pótlónyújtással esik ki s előtt: o → ou.
szótő: leont- ’oroszlán’
|
|
singularis
|
pluralis
|
|
nom
|
lšwn
|
lšont-ej
|
|
acc
|
lšont-a
|
lšont-aj
|
|
gen
|
lšont-oj
|
leÒnt-wn
|
|
dat
|
lšont-i
|
lšont-sin > lšousi(n)
|
(3) i-tövűek
szótő: damali- és damale- < damalej*- és damalhj*- ’üsző’
|
|
singularis
|
pluralis
|
|
nom
|
d£mali-j
|
dam£le-ej > dam£leij***
|
|
acc
|
d£mali-n
|
dam£leij****
|
|
gen
|
dam£le-wj < dam£lhj-oj**
|
|
|
dat
|
dam£le-i > dam£lei***
|
dam£le-si(n)
|
* a j hang kiesett
** a két hang hosszúsága fölcserélődik: -ho- > -ew- (de marad változatlanul harmadéles!)
*** -e + -i és -e +-e > -ei diftongussá összevonódva
**** a nominativushoz igazodva
***** a hangsúly az egyes számhoz igazodik
(4) n-tövűek: középfokú melléknevek
tő: kallion- ’szebb’
|
|
singularis
|
pluralis
|
|
|
hímnem, nőnem
|
semleges
|
hímnem, nőnem
|
semleges
|
|
nom
|
kall…wn
|
k£llion
|
kall…ouj < kall…onej*
|
kall…w < kall…on-a*
|
|
acc
|
kall…w < kall…on-a*
|
k£llion
|
kall…ouj < kall…onaj*
|
kall…w
|
|
gen
|
kall…onoj
|
|
kalliÒnwn
|
|
|
dat
|
kall…oni
|
|
kall…osi(n)
|
|
*a tővéghangzó kiesik, majd a két mgh összevonódik.
Az összevonás csak az idetartozó középfokú melléknevek ragozási sajátossága; az összevont alakok mellett ritkábban az összevonatlanok is előfordulnak. A n-tövű alapfokú mellékneveket lásd a 9. olvasmány Nyelvtanában.
magánhangzós (a, e, o) tövű igék összevonása jelen (praesens imperfectum) időben
e-tövűek
skope- ’figyel’
|
|
singularis
|
pluralis
|
|
1. személy
|
skopš-w > skopî
|
skopš-omen > skopoàmen
|
|
2. személy
|
skopš-eij > skope‹j
|
skopš-ete > skope‹te
|
|
3. személy
|
skopš-ei > skope‹
|
skopš- ousin > skopoàsi(n)
|
|
felszólító mód 2.sz.
(imperativus)
|
skÒpe-e > skÒpei
|
skopš-ete > skope‹te
|
|
infinitivus
|
skopš-ein > skope‹n
|
Melléknevek fokozása és ragozása
(i) középfok felsőfok
-teroj, -tšra, -teron -tatoj,-t£th, -taton
mikrÒj, », Òn kicsi mikrÒteroj, -tšra, -Òteron mikrÒtatoj, -t£th, -Òtaton
sofÒj, », Òn bölcs sofèteroj, h, on sofètatoj, h, on
A végződések a hímnemű alak tövéhez járulnak (pl. mikro-). Ha a tő előtti szótag mgh-ja rövid (pl. a sofÒj-ban az első o), akkor a tő véghangzója w-vá nyúlik; az egymás után következő négy rövid szótagot ugyanis rossz hangzásúnak érezték.
(ii) ritkábban használt középfok felsőfok -…wn, -ion -istoj, -…sth, -iston
kakÒj, », Òn rossz kak…wn, k£kion k£kistoj, kak…sth, k£kiston
kalÒj, », Òn szép kall…wn, k£llion k£llistoj, kall…sth, k£lliston
A prózában e kettőn kívül még négy melléknév tartozik ide. További hét alapvető melléknév szintén ezekkel a végződésekkel képezi közép- és felsőfokát, de az alapfoktól eltérő tőhöz illetve tövekhez illeszti őket. A hét közül eddig kettővel találkoztunk:
mšgaj, meg£lh, mšga nagy me…zwn, me‹zon mšgistoj, meg…sth, mšgiston
¢gaqÒj, », Òn jó ¢me…nwn, ¢me‹non ¥ristoj, ¢r…sth, ¥riston
jobb, derekabb, értékesebb legkiválóbb, előkelő
Megjegyzés: az ¢gaqÒj-nak más közép- és felsőfoka is használatos, némileg eltérő jelentésárnyalattal. Ezért tüntettük föl az ¢me…nwn és az ¥ristoj pontosabb jelentéseit. Hasonlóképp a kakÒj-t is lehet más melléknevek töveiből képzett alakokkal fokozni.
—
A zenei hangsúly
A névszók hangsúlyozása
Ha a szó másodhajtott, a végződés pedig rövid:
sîma(t) + -oj
akkor az ékezet marad a helyén, de hajtottból éles lesz:
® sèmatoj.
képzés: melléknév töve + -wj
Ómoi-oj ® Ðmo…-wj
Ól-oj ® Ól-wj
| 
