A migrációs
folyamatok
A migráció a népesség alakulásának harmadik fontos tényezője. A vándorlások mindamellett nem csak a népesség számát, hanem szerkezetét is megváltoztathatják. Mivel a vándorlók többnyire fiatalabbak, gyakran képzettebbek és vállalkozókészebbek, ez a fajta népességmozgás kihat mind a kibocsátó, mind pedig a befogadó országok illetve régiók népességének demográfiai és kulturális jellemzőire.
A migráció különböző formákat ölthet: egy személy vagy egy család városba költözése ugyanúgy ide tartozhat, mint milliós tömegek háborúk alatti menekülése vagy kitelepítése. A vándorlás okai sokrétűek lehetnek. A történelemben rendszerint a természeti-ökológiai és a társadalmi-gazdasági tényezők eredményeztek vándorlást, de a 20. században a politikai okok különösen fontossá váltak. A vándorlások típusainak megkülönböztetése többféle kritérium alkalmazásával történhet.
1. Kiemelkedő jelentőségűek a földrajzi szempontok, vagyis a vándorlás iránya illetve távolsága. Ennek alapján elkülöníthetünk települések közötti (belső) és nemzetközi vándorlást. A nemzetközi vándorlás lehet kontinenseken belüli vagy azok közötti („tengerentúli”).
2. Ugyancsak fontosak a vándorlás időbeli dimenziói. Ezek szerint létezik időleges (pl. munkavállalás vagy tanulás más régióban vagy országban) és végleges vándorlás (pl. kivándorlás egy másik országba). A migráció időleges vagy végleges volta gyakran az abban résztvevő személyek számára nem világos, a történészek azonban rendszerint már ismerik a végeredményt.
3. Társadalmi szempontokat is érvényesíthetünk az elemzés során. A vándorlók társadalmi összetétele eltérhet nemek, származás, foglalkozás nemzetiségek vagy képzettség szerint. Ugyancsak megkülönböztethetünk egyéni vagy tömeges vándorlást, bár a kettő közötti határok gyakran nem élesek.
4. A vándorlások okai szintén fontos szempontot jelentenek. Általában megkülönböztethetünk önkéntes és kényszer hatására bekövetkező vándorlást, bár a határok gyakran ez esetben sem egyértelműek a kettő között.