Társadalmi osztályok és rétegek
A társadalmi rétegződés legfontosabb meghatározójának általában a foglalkozást tartják. A munkaerő belső szerkezetének egy vizsgálati szempontja az, hogy miként alakult az önállóak és az alkalmazottak aránya.
Önállóak
Mivel a mezőgazdaságban dolgozók döntően önálló, birtokos parasztok voltak szerte Európában, ezért a mezőgazdasági foglalkoztatottság hanyatlása magával hozta az önállóak rétegének a vékonyodását is. Az ipari koncentrációval és a kereskedelem átalakulásával csökkent a kisipari műhelyek és kisboltok jelentősége is. A 20. század elején az önállóak aránya még 20% körül mozgott a legtöbb nyugat-európai országban, ami a század végére megfeleződött. Különösen gyors volt a csökkenés üteme az 1945-öt követő néhány évtizedben.
A kelet-közép-európai kommunista országok többségében a termelőeszközök államosításával és a magántulajdon korlátozásával radikálisan vékonyodott az önállóak rétege az 1950-es és 1960-as években. Csak Jugoszláviában és Lengyelországban nem zajlott le a mezőgazdaság kollektivizálása a második világháború után, így itt az önállóak száma és aránya is magasabb maradt.
Jelentősen csökkent a segítő családtagok rétege is, mely a két világháború között még a teljes munkaerő 10–20%-ára rúgott Nyugat-Európában, s akár 1/3-át is elérhette Kelet-Közép-Európában és Dél-Európában. Ezek nagyrészt nők voltak, akik a családi gazdaságban, boltban vagy műhelyben segítettek.
Alkalmazottak
Az önállóak arányának csökkenésével párhuzamosan az alkalmazottak a gazdaságilag aktívak mind nagyobb tömegét tették ki. E réteg jelentős belső változásokon is keresztülment. Míg korábban a munkások domináltak közöttük, a 19. század végétől megjelent és egyre gyorsabban duzzadt az ún. fehérgallérosok rétege. Nagy-Britanniában már 1910-ben is 19%-os volt az arányuk, ami 1980-ra 40%-ra emelkedett. A legmagasabb arányt Svédországban érték el 59%-kal. Kelet-Közép-Európában arányuk a két világháború között 10% alatt maradt. A gyarapodás viszont eztán gyorsabb volt (1980-ra 25–35%-ra nőtt). Az aránynövekedést főleg a szolgáltató szektor bővülése okozta. (Lásd még: 3.3. ábra.)