Boldogasszony Szűz Máriának siralma (1629)

 Stabat mater dolorosa etc.

1. Álla az keserves Anya,
 Keresztfánál siralmába,
 Látván függnyi szent fiát.

2. Kinek megepedett szívét,
 Töredelmes és bús lelkét
 Hegyes tőr általjárta.

3. Oh, mely keseredett igyben,
 Akkor vala gyötrelemben
 Egyetlenegynek Anyja.

4. Ki sír vala és kínlódék,
 Retteg vala és sínlódék
 Szent Fiának nagy kínján.

5. S vajon van-é, ki ne sírna?
 Krisztus Anyját hogyha látná?
 Ily nagy keserűségben?

 6. S ki tűrhetné, hogy ne szánná
 Ez szent Anyát, hogyha látná
 Fiával ily nagy kínban!

 7. Az ő népének vétkéért
 Látá Jézusnak gyötrelmét
 És megostorozását.

 8. Látá az ő édes fiát,
 Holtszámban ő elhagyását,
 Szent Lelke kiadását.

 9. Oh, szűz, szeretetnek kútja,
 Engedd, velem együtt nyújtsa
 Szívem szívednek kínját.

10. Add, hogy szívem felgerjedjen,
 Jézus szerelmétől égjen,
 Hogy néki kedveskedjem.

11. Ó, szent Anya, ezt míveljed,
 Megfeszültnek belém messed
 Mélységesen sebeit.

12. Megsebesétett fiadnak,
 Értem tűrnyi méltóztattnak
 Kínját velem közöljed.

13. Engedd, veled hogy sírhassak,
 Fölfeszültön jajgathassak,
 Míg nyújtom életemet.

14. Kereszt alatt veled álljak,
 Ottan társul fogadjalak,
 Siralmomban kívánlak.

15. Az szüzeknek nemes szüze,
 Ne válj itt sovány ízemre,
 Add, hogy veled sírhassak.

16. Krisztus halálának kínját,
 Kínszenvedésének súlyát,
 Viselhessem sebeit.

17. Sebeivel sebesíts meg,
 Keresztjével részegíts meg
 Szent fiadnak kedvéért.

18. Felgerjesztett és gyullasztott,
 Szűz, általad megtartatott
 ítéletkor lehessek.

19. Krisztus kereszti őrizzen,
 Szent halála elkészítsen,
 Szent malasztja megtartson.

20. Midőn az test földdé lészen,
 Add, az lélek bemehessen
 Paradicsom fényében.

Asszonyunk Szűz Mária siralma (1642)

Stabat mater, etc.

1. Álla a Szűz nagy fájdalva
A kereszt alatt, siratva
Rajta függő Szent Fiát.

2. Bánatokkal lelke tömve,
Gyötrelemtől szíve törve,
Érzi éles pallosát.

3. Oh, mely szomorú, s színetlen
Lőn az áldott Szűz, egyetlen
Egy Fiának fájdalmán.

4. Mely keservesen fájdalja,
Szent Fiának midőn látja
Kínját a Kálvárián!

5. Vallyon, s ki ne sirathatná
A Szent Anyát, midőn látná
Illy kemény fajdalmokban?

6. Ki tűrhetné, hogy ne szánná
Szűz Máriát, hogyha látná
Fiával ily kínokban?

7. Látta JESUS gyötrődését,
Ostor alatt szenvedését,
Nemzetének vétkeért.

8. Látta ő kegyes Magzatját,
Szörnyű kínra adatottját,
Meghalni az Emberért.

9. Oh, szép szeretet Szüléje
Adjad, hogy szívem ízlelje
Bánátidnak epéjét!

10. Add, hogy szívem felgerjedvén,
S Fiad szerelmében égvén,
Nyerhessem édes kedvét.

11. Oh, Szent Anya, ezt miveljed,
Hogy szívembe mélyen verjed
A Feszültnek szegeit.

12. Vérben úszó Szent Fiadnak,
S énérettem kínzatottnak,
Oszd meg velem sebeit.

13. Add, hogy veled könyvezhessek,
S megfeszültön keserghessek,
Míg e földön lakozom!

14. Hogy veled mind együtt álljak
A Keresztnél, s együtt sírjak,
Azt óhajtva kívánom.

15. Oh nemes Szűz, nekem kedvezz,
Tőled engem el ne rekessz,
Add, hogy veled sírhassak.

16. Add, hogy a Christus kínjában
S értem szenvedt halálában,
Veled egy részt bírhassak.

17. Add, sebétől sebesüljön,
Add, hogy lelkem részegüljön
Szent Fiad szerelmétől!

18. Hogy felgerjedt buzgóságban,
Legyek, oh Szűz, oltalmadban,
Ítélet félelmétől.

19. Őriztess Fiad jegyével,
És halála erejével;
S élhessek kegyelmében.

20. Midőn földé lészen testem,
Add, hogy bévétessék lelkem,
Paradicsom fényében.