Az jóságos fő cselekedetek, mellyek deák nyelven Virtusoknak hívattatnak, úgymint: Hit, Reménség, Szeretet, Igazság, Okosság, Józanság, Nyájasság, Mértékletesség, Erősség, Tűrés és Szenvedés, s minden dolgok felett felemelkedett elmével az Adakozó kész kedv is, mellyekkel az emberi elme felruházván magát, Isten és emberek előtt kedvesekké teszik azokat, s ékesítik személyeket, akikben lakoznak, az versekben úgy írattatnak meg, mintha egy asztalnak környekezetinél az ő hivataljóknak lakodalmában ülvén másoknak is afféléknek asztalokhoz való járulásra és magokkal való nyájaskodásra okot láttatnának adni, akik az ő társaságokban és természetekben kívánkoznak részesedni. Ez éneknek vagy versecskéknek authora penig az verseknek közepiben könyörög Istennek, hogy az jóságos cselekedeteknek ékes Istenasszonyi nyájasságában és társaságában részesedést engedjen nékie. Melly könyörgésnek folyásában effectusit s természetekben való hasznokot is az Virtusoknak úgy írja meg, hogy ki-ki eszében veheti, minemű hasznot kell társaságokból mindeneknek reménleni, s mint kell is kincseket böcsülleni.

Encomia virtutum

Nóta: Legyen jó idő csak

VIRTUS, lelki jóság, kit sok bölcs magasztal,
Méltán, mert az minden jókkal rakott asztal,
Kinél örvendőket bánat nem aggasztal,
Minden ékességet mert ránk ez akasztal.

HITtel mellesleg ül anchorás REMÉNSÉG,
Ő szomszédságában SZERETET is ott ég,
Kőoszlopot fogott által az ERŐSSÉG,
Bort vízzel elegyít az MÉRTÉKLETESSÉG.

OKOSSÁG kígyóval tekerte ált karját,
Markában fejestül de fogta fulánkját,
Mértékkel IGAZSÁG tartja kivont kardját,
TŰRÉS is szemléli ő csendes bárányát.

Ez asszonyok körül forog sok szolgáló,
Mindenik szükséges, nagy haszonra való,
MAGNANIMITÁSsal kedvvel adakozó,
S az szép JÓZANSÁGgal nyájasságot hozó.

Ki ne kévánkoznék ez asztalnál enni
S ez szép asszonyoknak ő kedvekben lenni,
Kik szeretetiben csak részt is jó venni,
Nemhogy ő karjokkal meg is öleltetni.

Csak egyikének is kedves nyájassága,
Nemhogy többinek is boldog társasága,
Rossz ember, kinek nincs ide kívánsága,
Érdemli, hogy légyen ő süvege sárga.

Béfogadnak penig ők mindent magokhoz,
Akik józan elmét hoznak asztalokhoz,
Egy szívvel, lélekkel nyúlnak ők dolgokhoz,
Akadált közzéjek semmi dolog nem hoz.

Úristen, tégy nálok engem szerelmessé,
Hogy általok légyek előtted kedvessé,
Légyen szépségektől elmém éli frissé,
Lelkem angyalok közt szép tekintetessé.

HIT nevelje bennem te szent félelmedet,
Ne vegyem kétséggel ígírt kegyelmedet,
Kövessem mindenben egyetlenegyedet,
Ki vérével váltán nékem meg kedvedet.

Minden próbáimban REMÉNSÉG tápláljon,
Ő vasmacskájával tőlem el ne álljon,
Égő, hű SZERETET velem járjon, háljon,
Szódot el ne adjam ember találmányon.

Minden dolgom folyjon MÉRTÉKLETESSÉGgel,
Éltem kedves légyen, mint nyár kies éggel,
Vékony szerencsét adj inkább egészséggel,
Hogynem aranyágyam terheld betegséggel.

Jó s gonoszt ismérő OKOSSÁGgal segíts,
Ártalmas dolgoknak útáról eltéríts,
Hasznosoktúl penig félen ne tévelyíts,
Kihajlott voltomban hozzád egyenesíts.

Add az IGAZSÁGnak kezemben mértékét,
Tudhassam megadni mindennek értékét,
Egyaránt gondolván, mire köz- s főrend kért,
Gazdagért megvétnem ne hadd az szelíd vért.

Mord természetet fojts bennem NYÁJASSÁGgal,
Fösvénységet penig kész ADAKOZÁSsal,
Ne bocsássak senkit szomorú orcával,
Aki élni akar erszényem javával.

TŰRÉS nélkül penig ez az élet sovány,
Próbára ennélkül azért engem ne hányj,
Ha ezzel megáldasz, bár szolgájul kívánj,
Terehviseléstűl nem lészek halovány.

Olts ERŐSSÉGet is, könyörgést szívemben,
Az légyen oszlopom minden keservemben,
Ne tántorodjam el sok kísírtetemben,
Kit test, világ, ördög szór rám életemben.

Kövessen engemet az SZEMÉRMETESség,
Ki minden dolgunkban ékesítő szépség,
Fertelmességünkben ezáltal lehet vég,
Ha ez vezet minket, mint lovat zablás fék.

Megmondhatatlan szép az MAGNANIMITÁS
Válhatatlan társul azért ezzel megláss,
Ki után szálljon rám az mennyei áldás,
S ám élje világát feslettségben bár más.

VIRTUS lelki jóság, buzgó, szép forráskút
Kinek italától nem lát senki kínt s bút,
Terjedjen előttem hozzád vezérlő út,
S benned mosakodván ne legyek bűnnel rút

VIRTUS, örvendetes, kinyílt lelki rózsa,
Légy szédült fejemnek hivítő orvosa,
Jó illatú vized lelkem szennyét mossa,
Minden rossz vétkeknek légy bennem gyilkossa.

Sugár szárnyaidon viselj egészséggel,
Kövesselek téged engedelmességgel,
Hadd teljék tőled meg szívem csendességgel,
Lelkem penig Mennyben örök idvösséggel.

Forrás: Rimay János Írásai, kiad. Ács Pál, Bp., Balassi, 1994.
Lásd még a vers bővebb változatát a Rimay-Madách-kódexben.