Az tatárok bejövése és az nagyságos Balassa Ferenc dicsőséges halála íratik meg

Ad notam: Hallám egy ifjúnak minap etc.

Pallás nem nyughaték, ő követét inté,
Irist szél-lábain Tauricába küldé,
Pontus tenger szélit mind békerülteté.

Nagy hadat támaszta Neper, Neszter között,
Tatár nemzet készül, török is azközött,
Sok níllal, puzdrával, karddal fegyverközött.

Jő szertelenséggel ollyan reménséggel,
Hogy Magyarországot dúlja szörnyűséggel,
Fűzvén prédájából magát nyereséggel.

Megzendüle az föld, s ki-ki oltalmáért
Fegyvert készít, s vívnya akar hazájáért:
Ferenc is meghalni, mint Hector Trójáért.

Az óra eljöve, ügye harcra kele,
Harca közt sok pogány érkezék ellene,
Csak egyedül szakadt, nincsen segedelme.

Sok pogánt sért keze, nem szánja halálát,
Végre egy nyíl hatá keresztcsontja táját,
Bélivel foglalván öszve ő ágyékát.

Több sebivel öszve lőn ez is halálos,
Örök életire dicsőségvel hasznos,
Mert lőn földön, poklon s testen diadalmos.

Ír cronicám másutt ez hadnak módjáról,
Abban emlékezem bővebb haláláról
És sokakkal együtt érdemlett dolgáról.

Dicsért erkölcsével él emlékezeti,
Terjed is hírében böcsült nevezeti,
Holt meg Istenének, s mennyben felvezeti.

Forrás: a vizsolyi kiadás facsimiléje. Rimay János, Balassi epicédium, kiad. Ács Pál, Bp., Balassi, 1994.
Furcsa, hogy a szerző cronicáról beszél. Vajon az epicédiumot tekinti cronikának? (Zrínyi is historiának mondja eposzát.)
Vagy készült a Balassi fivérek halálának eipkus feldolgozására?
Zrinyi a Szigeti Zrinyi Miklóshoz írt epigrammájában imitálja e vers 4. stófáját: "Mint Hector Trojának..."
Az Epicédium egyébként is nagy hatással volt a Szigeti veszedelem költőére.