Keresés

Nyelvtan

Igeragozás

 

(1) a gyenge aoristos participiuma activumban

 

képzés: igető +  -saj -sasa -san

 

zhlotupšw                                                                  poišw

igető: zhlotuph-    ®         zhlotup»saj           poih- ®       poi»saj

                                       zhlotup»sasa                           poi»sasa

                                       zhlotupÁsan                              poiÁsan

 

 

 

 

 

masculinum

femininum

neutrum

 

singularis

pluralis

Singularis

pluralis

singularis

pluralis

nominativus

poi»saj

poi»santej

poi»sasa

poi»sasai

poiÁsan

poi»santa

accusativus

poi»santa

poi»santaj

poi»sasan

poihs£saj

poiÁsan

poi»santa

genitivus

poi»santoj

poihs£ntwn

poihs£shj

poihsasîn

poi»santoj

poihs£ntwn

dativus

poi»santi

poi»sasi(n)

poihs£sV

poihs£saij

poi»santi

poi»sasi(n)

 

Példa az aoristos participium coniunctumos használatára:

 

Zhlotup»sasa “Hra metšbalen aÙt»n.

Miután/Mivel Héra féltékeny lett, átváltoztatta őt. Egyéb lehetséges fordítások:

Héra féltékeny lett rá, ezért/és tehénné változtatta.

Féltékenységében Héra átváltoztatta őt.

 

(2) a gyenge aoristos participiuma mediumban

képzés: igető +  -s£menoj -samn» -s£menon

         

 

masculinum

femininum

neutrum

 

singularis

pluralis

singularis

pluralis

singularis

pluralis

nominativus

poihs£menoj

poihs£menoi

poihsamšnh

poihs£menai

poihs£menon

poihs£mena

accusativus

poihs£menon

poihsamšnouj

poihsamšnhn

poihsamšnaj

poihs£menon

poihs£mena

genitivus

poihsamšnou

poihsamšnwn

poihsamšnhj

poihsamšnwn

poihsamšnou

poihsamšnwn

dativus

poihsamšnJ

poihsamšnoij

poihsamšnV

poihsamšnaij

poihsamšnJ

poihsamšnoij

 

 

(3) mediális gyenge aoristos

képzés: augmentum + igető +  sa + végződések (múlt idejű szenvedő)

 

mhcan£omai, igető: mhcanh-                                        ’kieszeltem’

 

singularis

pluralis

1. személy

™-mhcanh-s£mhn

™-mhcanh-s£meqa

2. személy

™-mhcan»-sw (<-saso)

™-mhcan»-sasqe

3. személy

™-mhcan»-sato

™-mhcan»-santo

 

 

(4) a passzív aoristos (gyenge és erős)

 

(a) gyenge passzív aoristos

képzés: augmentum + igető* +  qh +  végződések

 

kwlÚw, igető: kwlu-                                   ’megakadályoztak (engem)’

 

singularis

pluralis

1. személy

™-kwlÚ-qh-n

™-kwlÚ-qh-men

2. személy

™-kwlÚ-qh-j

™-kwlÚ-qh-te

3. személy

™-kwlÚ-qh

™-kwlÚ-qh-san

 

*Előfordul, hogy a passzív aoristos is más igetőből képezhető, mint a futurum vagy a cselekvő aoristos. Az ige szótári alakja ezért a passzív aoristos S/1-t is tartalmazza, éspedig az utolsó, hatodik helyen.

 

(b) erős passzív aoristos

képzés: augmentum + igető +  h +  végződések

 

¢ll£ttw, igető: ¢llag-                         ’megváltoztattak (engem)’

 

singularis

Pluralis

1. személy

ºll£g-h-n*

ºll£g-h-men

2. személy

ºll£g-h-j

ºll£g-h-te

3. személy

ºll£g-h

ºll£g-h-san

 

* augmentum: ¢ ® º

 

Az eddig tanult fontosabb igék passzív aoristosszal kiegészült szótári alakja:

imperfectum                    futurum act.                   aoristos act.                    aoristos pass.

 

¢goreÚw                 ¢goreÚsw               ºgÒreusa               ºgoreÚqhn

¢koÚw                    ¢koÚsomai             ½kousa                  ºkoÚsqhn*

nik£w                              nik»sw                   ™n…khsa                  ™nik»qhn

skopšw                  skšyomai (más tő!)          ™skey£mhn (lásd alább)         

*az ige eredeti töve ¡kous-; a s eltűnt az imperfectum-tőből.

 

blšpw                              blšyw                    œbleya                  ™blšfqhn*

krÚptw                        krÚyw                   œkruya                  ™krÚfqhn*

le…pw                     le…yw                    œlipon (tőhangzóváltás!)     ™le…fqhn*

 

¥gw                       ¥xw                       ½gagon (reduplikációval!)    Àcqhn*

œcw                        ›xw vagy sc»sw         œscon                         

lšgw                      lšxw                      œlexa                     ™lšcqhn*

pr£ttw                   pr£xw                    œpraxa                   ™pr£cqhn*

*a P- és K-hang a rákövetkező q–hoz hasonulva hehezetesedik.

 

¢nagk£zw              ¢nagk£sw              ºn£gkasa              ºnagk£sqhn*

dik£zw                   dik£sw                   œdikasa                 ™dik£sqhn*

Ñnom£zw                 Ñnom£sw                çnÒmasa                çnom£sqhn*

pe…qw                     pe…sw                     œpeisa                             ™pe…sqhn*

*a T-hang másik T-hang előtt egy hangtörvénynek megfelelően s–vá változik.

 

kr…nw                     később                                      később                                      később

shma…nw

nšmw

stšllw

diafqe…rw

 

lamb£nw                l»yomai                 Ÿlabon                   e„l»fqhn

 

boÚlomai                boul»somai            ™boul»qhn*                

™qšlw                     ™qel»sw                 ºqšlhsa                    

dšomai                   de»somai                ™de»qhn*                   

dokšw                              dÒxw                      œdoxa                       

* passzív alak aktív jelentéssel.

 

Ðr£w                      Ôyomai                   edon                      êfqhn

fšrw                      o‡sw                      ½negkon                  ºnšcqhn

œrcomai                  ™leÚsomai              ½lqon                       

 

 (5) imperativus imperfectus activi S/3, aoristos (gyenge és erős) S/2, S/3, P/2 és P/3

 

 

imperfectum

aoristos (gyenge)

aoristos (erős)

sing /2

lšg-e

lšg-son >  lšxon

lab-š*

sing /3

leg-štw

leg-s£tw > lex£tw

lab-štw

plur/2

lšg-ete

lšg-sate > lšxate

l£b-ete

plur/3

leg-Òntwn

leg-s£ntwn > lex£ntwn

lab-Òntwn

 

* A cselekvő infinitivushoz (labe‹n) és participiumhoz (labèn) hasonlóan az imper. sing/2. személy is véghangsúlyos!

 

 

Névszóragozás

 

 (1) w-tővű nőneműek (kettőshangzó-tövűek)

névszóragozás

 

 


 

  I. deklináció (a-tövűek)                      II. deklináció (o-t.)                      III. deklináció                      

 


                               

                                 

                                

                                           mássalhangzó-t.     i-t. és u-tövűek.         kettőshangzó-t.

                                                                                                                                   

 

                                      n-tövűek                                                 oj- tövűek

 

szótő: 'Iw- < 'Ioj*-

nominativus

'Iè  

accusativus

'IÒ-a > 'Iè**

genitivus

'Io-Òj*** > 'Ioàj

dativus

'Io-…*** > 'Io‹

 

*A j kiesése után a magánhangzók összevonódtak.

**A nominativushoz igazodva.

***Az egytagúak szabálya (lásd 4 (1) b) szerint.

 

(2) n-tővű melléknevek

 

szótő: kakodaimon-                                                           ’szerencsétlen’

 

singularis

pluralis

 

masc - fem

neutrum

masc - fem

neutrum

nom

kakoda…mwn

kakÒdaimon*

kakoda…mon-ej

kakoda…mon-a

acc

kakoda…mon-a

kakÒdaimon*

kakoda…mon-aj

kakoda…mon-a

gen

kakoda…mon-oj

kakoda…mon-oj

kakodaimÒn-wn

kakodaimÒn-wn

dat

kakoda…mon-i

kakoda…mon-i

kakoda…mo-sin**

kakoda…mo-sin**

*előre vonják hangsúlyukat

**s előtt a n itt is nyomtalanul kiesik

 

Az idetartozó közneveknek is csak egyes számuk van.