Városrendezés, városfejlődés
|
Időszak |
Nyugat-Európa |
Kelet-Közép-Európa |
Egyéb
európai területek |
|
1918-1945 |
a
szuburbanizáció miatt lazább beépítés, nagy infrastrukturális beruházások (a
várostervezők is a belváros zsúfoltságát csökkentik – zöld övezetek) Bauhaus:
új, egyszerűbb formák, modern anyagok, funkcionális épületek. A
náci Németország grandiózus várostervezése: sugárutak, óriási terek, a „múlt
eltörlése” |
|
az
olasz fasizmus a Római birodalommal való „kontinuitás” jegyében tervezi
városait |
|
1945-1975 |
kezdetben
súlyos lakáshiány; többemeletes házakból álló negyedek alakulnak ki, amelyek azonban
szervesebben illenek a városokhoz |
a
nyugatinál is súlyosabb lakáshiány; eleinte a lakások államosítása és
újraelosztása, majd új lakótelepek építése (ezek különösen monotonok és
sivárak, infrastruktúrájuk hiányos) |
|
|
1975-1990 |
erőteljes
dezindusztralizáció; a funciójukat vesztett gyárak, dokkok átalakítása,
rehabilitálása; a városok központjai is megújulnak (gépkocsik kitiltása,
parkosítás, műemlék-felújítás), illetve új üzleti negyedeket is kialakítanak
(La Défense, Canary Wharf, Potsdamer Platz). A motorizáció is jelentősen
kihat a városépítészetre. Erősödő polarizáció a városrészek között,
gettósodás a bevándorló-negyedekben |
a
Nyugat-Európára jellemző vonások mind hiányoznak; elhanyagolt belvárosok, még
a 80-as években is a külső lakótelepeket fejlesztik. A lakónegyedek nem
polarizálódnak, de az elit térben itt is elkülönül |
Nyugat-Európával
rokon vonások, de a városrészek polarizálódása sem Skandináviában, sem
Dél-Európában nem jelentős |
|
1990
után |
az
előző korszak folyamatai folytatódnak |
megindul
a közeledés a nyugati tendenciákhoz: belváros-rehabilitáció, üzleti negyedek;
felerősödő polarizálódás, (bűnözés, szegénynegyedek) |
|
Lásd még:
Szöveges elemzés
A modernitás megjelenési formái a két világháború között
Városok expanziója a második világháború után
A posztindusztriális korszak városfejlődési problémái