IZRÁEL

XIX. század      Ősatyák (Ábrahám, Izsák és Jákob) kora.

XVIII. század   Egyiptomi fogság kezdete?

1279 II. Ramszesz (i.e. 1279—1213) egyiptomi fáraó trónralépése. Exodus, a héber törzsek egyiptomi kivonulásának és 40 éves vándorlásának (Szinai-félsziget) kora. Mózes élete.

1213 Merneptah (i.e. 1213—1303) egyiptomi fáraó trónralépése. Izrael sztéléje már Kanaán földjén említi Izrael törzseit. A honfoglalás kora

1200—1020      Izrael törzseinek megtelepedése Kanaán városaiban, a terület fokozatos megszállása. A filiszteusok megtelepedése az egyiptomi határ mentén fekvő öt városban: Gáza, Asdód, Asqelón, Ekrón és Gát.

Bírák kora. Otniél (Bír 3:7-11) visszaveri Kúsán-Risátaim támadását. Éhud (Bír 3:12-30) legyőzi Moábot. Samgár (Bír 3:31), aki talán nem is volt bíra és izraeli, visszaveri a filiszteusok támadását. Debóra és Bárák (Bír 4-5) győzelme Sisera fölött. Gedeon (Bír 6-8) legyőzi a sivatagi tevehajtó nomádokat (midjániták és amálekiták). Gedeon fia Abimelek királyságot állított fel anyja városában, de ez nem terjedt ki Izraelre és nem is volt tartós. Jefte (Bír 11-12) gileádi zsoldos volt, aki legyőzte az ammónitákat . Sámson (Bír 13-16) története a filiszteusokkal víívott harcokat írja le a nyílt háború kitörése előtt.

1050 körül        A filiszteusok Afék mellett legyőzik az izraeli törzsszövetség seregét, megszerzik a Frigyládát, lerombolják a törzsi liga kultuszhelyét Silónál és megszállják sz ország nagy részét. A Frigyládát egy járvány miatt visszaadják (1Sám 5-7).

1020 Saul (i.e. 1020—1000) uralkodásának kezdete. Sámuel próféta az Ammón felett aratott győzelme után felkeni királlyá az ősi gilgáli szentélyben. Saul a Mikmász-hágónál győzelmet arat a filiszteusok felett. Legyőzi Amáleket is. Dávid a Terebinth-völgyben legyőzi Góliátot. Saul azonban féltékeny lesz rá és Dávidnak menekülnie kell: a pusztában és a filiszteusoknál bújkál. A Gilboa melletti csatában a filiszteusok legyőzi Saul seregét. Saul és fiai elesnek.

1000 Dávid (i.e. 1000—961?) uralkodásának kezdete.

Elfoglalja a jebuziták által lakott Jeruzsálemet, megteszi fővárosává és a türoszi Hirám embereivel palotát építtet magának. A Frigyládát Jeruzsálembe (Dávid városába) hozatja. Dávid kétszer is legyőzi a filiszteusokat, és hódoltatja Ammónt, Moábot és Edómot is. Legyőzi Damaszkusz királyát, Hadadezert is. Amikor templomot akar építtetni az Úrnak, Nátán próféta isteni sugallatra lebeszéli róla. Adónijával szemben Salamon követi őt a trónon.

961   Salamon (i.e. 961—931) uralkodásának kezdete. Jeruzsálemben megépítteti a Templomot, és egy palotaegyüttest is építtetett ( királyi palota, Libanon erdei palota, trónterem és a fáraó lányának palotája). A Biblia szerint egész kereskedelmi flottája járta a tengereket, közigazgatási reformja eredményeként körzetekre osztotta az országot (adózási és közigazgatási körzetek), központi sereget állított fel arzenálokkal és istállókkal. Gazdagsága mesés lett (Sába királynőjének látogatása) és uralkodása idején Izrael regionális hatalommá nőtte ki magát. Jerobeám (Jeroboám) lázadása.

931   Salamon halála után az ország kettészakad, az északi Izrael és a déli Júda államára. Jeruzsálem Júda fővárosa marad.

931   Rechabeám (Roboám) (i.e. 931—913) Júda királya, Salamon örököse uralkodásának kezdete.

931   I. Jerobeám (Jeroboám) (i.e. 931—910) Izrael királya uralkodásának kezdete. Azzal igyekezett megakadályozni, hogy Izrael népe minden ünnepre átmenjen a szomszédos állam, Júda fővárosába, Jeruzsálembe, hogy csináltatott két aranyborjút, amelyeket Bételben illetve Dánban állíttatott fel. Ezzel akarta pótolni a hiányzó kultuszt. A léviták és a többi pap is átköltözik Júdába, hogy a Templomban folytathassák a szolgálatot.

925   Rechabeám uralkodásának 5. évében Sisák (I. Sesonk) fáraó betört Júdába és Izraelbe. Kirabolta a Templomot, és végigdúlta az országot.

913   Abijam (Abijjá) (i.e. 913—911) Júda királya uralkodásának kezdete. Folytatta a már apja, Rechabeám idején megkezdett háborút Izrael királyával, I. Jerobeámmal, és a Cemarájim-hegynél legyőzte az izraeli sereget.

911   Aza (Ászá) (i.e. 911—870) Júda királya uralkodásának kezdete. Erre Bása, Izrael királya elvonult Júda határáról. Aza Maresa mellett legyőzi a kúsita Zerachot. Vallási reformjai során bálványokat döntetett le és megújította a jeruzsálemi Templom oltárát. Háborút vívott Izrael királyával Básával, aki a két ország határán megerődítette Ráma városát. Erre Aza szövetséget kötött Benhadaddal, Damaszkusz királyával, aki megtámadta Izraelt.

910   Nadab (Nádáb) (i.e. 910—909) Izrael királyának trónralépése. Nadab I. Jerobeám fia volt.

909   Bása (Baasá) (i.e. 909—889) Izrael királya uralkodásának kezdete. Bása úgy került trónra, hogy fellázadt Nadab ellen, Gibbetónnál legyőzte, majd Jerobeám egész családját és nemzetségét kiírtotta.

886   Ela (Élá) (i.e. 886—885) Izrael királya, Bása fia uralkodásának kezdete. Zimri, a harciszekerek felének parancsnoka azonban összeesküvést sző ellene és Tircában megöli őt. Ezután Bása egész családját kiírtja.

885   Zimri uralma Izraelben. Zimri uralma mindössze hét napig tart, mert Izrael hadserege éppen hadbaszállt a filiszteusok által megszállt Gibbeton ellen. Amint a sereg meghallotta, hogy Zimri megölte Elát, királlyá választotta a sereg fővezérét, Omrit.

885   Omri (i.e. 885—874) Izrael királyának trónralépése. Hat évig uralkodik Tircában, majd megvesz egy dombot és ott felépíti Szamaria városát.

873   Jehosafát (Jósáfát) (i.e. 873—849) Júda királyának trónralépése. Apja, Aza után foglalja el Júda trónját. Uralma alatt Júda megerősödik. Bírósági reformjaival és a nép közé küldött tanítóival népszerűségre tesz szert. Szövetséget köt Achábbal, Izrael királyával Arám (Damaszkusz) ellen. Részt vesz a Rámótnál az arámiakkal vívott csatában, ahol Acháb, Izrael királya életét veszti. Győzelmet arat Moáb és Ammón felett. Acháb halála után szövetségre lép annak fiával Achaszjával is.

874   Acháb (Aháb) (i.e. 874—853) Izrael királya uralkodásának kezdete. Szidón királyának, Etbaalnak a lányát, Izebelt veszi feleségül és Szamariában épít egy templomot Baálnak. Az ő uralkodásának idejére tehető a bálványimádást ostorozó Illés próféta működése. Szövetséget köt Júda királyával, Jehosafáttal Arám (Damaszkusz) ellen, de a Rámótnál vívott csatában halálos sebet kap.

853   Qarqari csata. III. Sulmánu-asarédu (i.e. 858—824) asszír király seregei Qarqar mellett legyőzik a Hadad-ezer (Benhadad) damaszkuszi király által vezetett koalíció („12 királ szövetsége”) seregét, amelybe Acháb is küldött harcikocsizó alakulatokat.

853   Achaszjá (Ahazjá) (i.e. 853—852) Izrael királya uralkodásának kezdete. Beteg volt, két évig uralkodott.

852   Jorám (Jórám) (i.e. 852—841) Izrael királya uralkodásának kezdete. Benhadad, Damaszkusz királya megtámadja Izraelt és ostrom alá veszi Szamariát. Elizeus próféta megjövendöli Szamaria megmenekülését, majd amikor ellátogat Damaszkuszba, megjövendöli, hogy Benhadad halála után Házáél, Damaszkusz királya meg fogja támadni Izraelt. Mesa, Moáb királya fellázadt ellene, de az izraeli és júdai koalíciós sereg győzelme ellenére is sikerült megőriznie hatalmát. Miután Achaszjával, Júda királyával szövetségben Rámót-Gileádnál vereséget szenved a damaszkuszi Házáéltól és a csatában megsebesül, hazatérve Jéhu, az egyik katonai parancsnoka Jiszreelben megöli.

848   Jorám (Jórám) (i.e. 848—841) Júda királyának trónralépése. Miután apjától Jehosafáttól megörökli a trónt, minden fiútestvérét megöleti. Edóm elszakad Júdától, és a filiszteusok is kifosztják az országot, sőt, egész családját elhurcolják, csak legkisebbik fia, Achaszja maradt életben.

841   Achaszja (Ahazjá) (i.e. 841) Júda királyának uralkodása. Szövetséget köt Jorámmal, Izrael királyával és együtt vonulnak a Házáél damaszkuszi király serege ellen. Rámót-Gileádnál azonban Jorám megsebesül és így csatát veszítenek. Amikor elmegy, hogy Jiszreelben meglátogassa a sebesült Jorámot, ő is áldozatul esik Jéhu hatalomátvételének: Jorámmal együtt őt is lenyilazzák.

841   Jéhu (i.e. 841—814) Izrael királyának trónralépése. Jorám megölése után Jiszreelben megölette Acháb feleségét, Jorám anyját, Izebelt, majd Szamariában Acháb mind a hetven fiát. Ezután a Baál-templomban lemészároltatja Baál összes hívét. Házáélnak, Damaszkusz királyának sikerül elszakítania Izraeltől minden a Jordántól keletre fekvő területét.

841   Ataljá (i.e. 841—835) júdai királynő uralkodásának kezdete Jeruzsálemben. Amikor Jéhu megölte fiát, Jorámot, Ataljá (Acháb izraeli király lánya) kiírtatta az egész királyi családot, és csak egyvalaki menekült meg közülük, Jorám legkisebb fia, Joás. Uralkodásának hetedik esztendejében azonban Jehojáda főpap trónra segíti Jóást és megöleti Atalját.

841   III. Sulmánu-asarédu asszír királynak a damaszkuszi Házáél ellen vezetett hadjárata során Jéhu is behódol az asszíroknak.

835   Jóás (i.e. 835—796) Júda királyának trónralépése. Jéhu fia volt. Felújíttatja a jeruzsálemi Templomot. Amikor Házáél Jeruzsálem ellen vonul, akkor Jóás kiüríti a palota és a Templom kincstárát és hadisarcként Házáélnek adva hárítja el a veszedelmet. Emberei azonban összeesküvést szőnek ellene és megölik.

814   Joachász (Joáház) (i.e. 814—798) Izrael királyának trónralépése. Uralkodása idején Házáél Damaszkusz királya, majd fia Benhadad is hódoltatja Izraelt.

798   Joás (i.e. 798—783) Izrael királyának trónralépése. Joachász fia volt, és sikerül háromszor is legyőznie Benhadadot, Damaszkusz királyát és visszafoglalni tőle Izrael városait. Uralkodása alatt hal meg Elizeus próféta.

796   Amacjá (i.e. 796—781) Júda királya uralkodásának kezdete. A Só-völgyben legyőzi Edómot. Amacjá háborúba keveredik Jóással, Izrael királyával, de Bét-Semesnél vereséget szenved és maga is fogságba esik. Joás ezután kirabolja Jeruzsálemet. Amacjá uralmának egy felkelés vet véget, amely elől Lákisba menekül, ahol megölik.

783   II. Jerobeám (i.e. 783—743) Izrael királyának trónralépése. Joás fia volt és helyreállítja Izrael határait.

781   Uzija (Uzzijja, Azarjá) (i.e. 781—740) Júda királya uralkodásának kezdete. Amacjá fia volt. Sorozatos hadi sikereivel hírnevet szerzett magának. Legyőzte a filiszteusokat és lerombolta Gát és Asdód falait, legyőzte az arabokat, Ammónt és visszaszerezte Elátot. Hatalmas sereget tartott fegyverben. Leprás lett, külön házban élt és fia Jótám kormányzott helyette.

740   Jotám (i.e. 740—736) Júda királyának trónralépése. Uralma idején Recin, Damaszkusz királya és Pekach Izrael királya is támadást indított Júda ellen. A háború közben Jotám meghalt. Trónját fia Acház foglalja el.

743   Zecharja (Zakariás) (i.e. 743) Izrael királyának uralkodása. Hat hónapig uralkodott, mivel Sallum Jibleámnál megölte.

743   Sallum (i.e. 743) Izrael királyának uralkodása. Egy hónapig volt király, mert Menahem felvonult ellene Tircából és Szamariában megölte őt.

743   Menachem (Menahém) (i.e. 743—738) Izrael királyának trónralépése. I.e. 738-ban III. Tukulti-apil-Ésarra (bibliai Pul, vagy Tiglatpilezer) asszír király (i.e. 745—727) seregei a tengerparton egészen Türoszig nyomulnak előre. Menachem 100 talentum ezüstöt fizet neki hadisarcként.

738   Pekachja (i.e. 738—737) Izrael királyának trónralépése. Fegyverhordozója, Pekach Szamariában megölte őt.

737   Pekach (i.e. 737—732) Izrael királyának trónralépése. III. Tukulti-apil-Ésarra asszír király seregei i.e. 734—732 között egészen az egyiptomi határig jutnak és egészen Damaszkuszig hódoltatják a Levante királyságait. Izraelről leválasztanak és asszír tartománnyá szerveznek három területet: Dórt, Megiddót és Gileádot. Izrael lakosságának jelentős részét áttelepítik az Asszír Birodalom más területeire (a 10 elveszett törzs).

736   Acház (Áház) (i.e. 736—716) Júda királya uralkodásának kezdete. Az Asszíria levantei térhódítása ellen egyiptomi támogatással koalícióra lépő Recin damaszkuszi és Pekach izraeli király Acházt is rá akarja kényszeríteni a koalícióhoz való csatlakozásra. Amikor Acház ezt megtagadta Damaszkusz, Izrael, a filiszteusok, Ammón, Moáb és Edóm is rátámadt. Acház az asszír királyhoz fordult segítségért és hatalmas hadisarcot fizet neki. Az asszírok i.e. 734 és 732 között hódoltatták az egész Levantét.

732   Hósea (i.e. 732—724) Izrael királyának trónralépése. V. Sulmánu-asarédu (i.e. 726—722) asszír király uralkodása idején Hósea fellázadt Asszíria ellen és Egyiptommal szövetkezett. Az asszírok felvonulnak Szamaria ellen és három éven keresztül ostromolják.

722   Szamaria eleste. Az asszírok elfoglalják a várost.

721   V. Sulmánu-asarédu asszír király halála után Szamaria egy a szíriai Hamattól egészen Egyiptomig formálódó asszír ellenes koalíció tagjaként fellázadt Asszíria ellen. Az új asszír király, II. Sarrukín (i.e. 721—705) 721-ben és 720-ban a Levantéba vezetett hadjáratán elfoglalta Szamariát, majd Izrael lakosságának (a tíz északi törzs) jelentős részét a birodalom más területeire telepítette át. Helyükre idegen népeket hozott (a szamaritánusok eredete). Izrael területének maradékából Szamaria központtal tartományt szervezett.

716   Hiszkija (Ezékiás) (i.e. 716—687) Júda királya trónralépése. Uralkodásának idején vallási megtisztulási reformot indít: leromboltatja a vidéki áldozóhelyeket, megszünteti a bálványimádást, megreformálja az ünnepeket és még a Templomról is leszedeti azokat a bronzkígyókat, amelyeket még Salamon rakatott fel rá.

705   II. Sarrukín asszír király halála után Hiszkija asszír ellenes koalíciót szervez Egyiptommal, a föniciai városokkal, a filiszteus városokkal, sőt, még a babilóni II. Marduk-apla-iddinával (Merodach-baladán), Asszíria ellenségével is felveszi a kapcsolatot. A várható asszír támadás kivédésére erődíteni kezdi Jeruzsálemet és a város vízellátását a Siloám-alagúttal (földalatti vízvezetékkel) teszi biztonságosabbá.

701   Szín-ahhé-eriba (Kr.e. 704—681) asszír király, II. Sarrukín fia Júdába vonul, hogy leverje a lázadást. Táborát Lákis alatt állítja fel. Innen küld ki egy sereget, amely Elteke mellett legyőzi a Hiszkija megsegítésére érkező egyiptomi haderőt. Innen küldi ki azokat a seregeket, amelyek királyfeliratai szerint Júda 46 megerődített városát ostromolják meg és rombolják le. Innen küldi ki azt a sereget, amely a ráb saqé (főpohárnok), a ráb sa-rési (főeunuch) és a turtánu (tábornok) vezetésével ostromgyűrűbe fogja Jeruzsálemet. A város a tárgyalások ellenére sem adja meg magát és a Biblia szerint azon az éjjelen leszállt az Úr angyala és elpusztított az asszír táborból 185.000 embert (2Kir 19:35). Innen ered a Jeruzsálem csodálatos megszabadulása hagyomány. A történtek hátterében egy pestisjárvány kirobbanása állhatott. Maga Hiszkija is megbetegszik (2Kir 20:1-12), de felépül. Izajás próféta tevékenységének kora.

687   Manassze (i.e. 687—642) Júda királyának trónralépése. Manassze az asszírok hűséges vazallusa, és bár a Biblia szerint visszatér a bálványimádáshoz, országában az asszír uralom alatt béke és jólét honol.

642   Ámon (i.e. 642—640) Júda királyának trónralépése. A Biblia szerint ő is folytatja apja, Manassze bálványimádó hagyományát. Szolgái ölik meg, de a föld népe minden gyilkosát megöli.

640   Jozija (Jósiás) (i.e. 640—609) Júda királya uralkodásának kezdete. Felújíttatja a Templomot és a munkálatok közben, uralkodásának 18. esztendejében rábukkannak a Törvénytekercs egy régi példányára. Ezzel kezdetét veszi vallási megújulási mozgalma. Valmikor az ő uralma idején vonulnak ki az asszírok Júdából (i.e. 640 és 609 között, legvalószínűbb, hogy a 620-as évek vége felé). Ennek biztos jele, hogy Jozija vallási megújulási mozgalmát az egykori északi királyságra, a 732-től illetve 722-től asszír tartományokra osztott Izraelre is ki tudja terjeszteni. Ez minden bizonnyal az asszír kivonulás után, és azután történhetett meg, hogy Jozija Júdához csatolja ezeket a területeket is.

609   Jozija Megiddónál megütközik az Asszíria megsegítésére vonuló II. Nékó egyiptomi fáraó seregével és a csatában életét veszti.

609   Joachász (Joáház) uralma Júdában. Három hónapig volt mindössze király, mert II. Nékó a szíriai Riblába kérette és ott foglyul ejtette. 10 talentum arany és 100 talentum ezüst hadisarcot követelt tőle. Trónjára Eljákimot, Jozija fiát ültette, aki Jojakim néven foglalta el a trónt. Joachászt Egyiptomba hurcolta aki ott is halt meg.

609   Jojakim (i.e. 609—598) Júda királya trónralépése.

603   Asszíria bukása után a babilóni uralkodó, II. Nabú-kudurri-uszur (Nebukadnezar) (i.e. 605—562) legyőzi az egyiptomi sereget (i.e. 605) és i.e. 603-ra az egyiptomi határig visszafoglalja Asszíria egykori területeit. Jojakim babilóni vazallus lesz.

598   Jojakim fellázad Babilón ellen. II. Nabú-kudurri-uszur sereget küld Jeruzsálem ellen. A királyt elfogják és Babilónba hurcolják.

598   Jojakin uralkodása Júdában. 18 esztendősen mindössze 3 hónapig uralkodott, mivel II. Nabú-kudurri-uszur babilóni király elfoglalta Jeruzsálemet és Babilónba hurcolta őt családjával, az ország előkelőivel és mesterembereivel együtt. A hadisarc kifizetéséhez még a Templom kincstárát is ki kellett üríteni.

598   Cidkija (i.e. 598—587) Júda királya trónralépése.

589   Cidkija, Jeruzsálem babilóniák által kinevezett király is fellázad. Ebben talán Egyiptom II. Pszammetikoszt (Kr.e. 594—589) követő új fáraója, Apriész (Kr.e. 589—570) támogatta, de Szíriában csak Türosz állt mellé és Ammón.

588   II. Nabú-kudurri-uszur babilóni serege azonnal Júdába vonul (2Kir 25:1; Jer 52:4) és ostrom alá veszi Jeruzsálemet (Jer 21:3-7). Az ország minden városát elfoglalja. Az év végére már csak Lákis és Azéká áll (Jer 34:6). Az év nyarán egy egyiptomi felmentő sereg érkezik Júdába, így az ostrom is szünetel, de ezt a sereget a babilóniak gyorsan visszaverik.

587   Az év nyarán (júliusban), egyévi ostrom után a babilóniak áttörik Jeruzsálem falait, és egy hónapon belül az egész város elesik (2Kir 25:2; Jer 52:5). Cidkijjá menekülni próbál, de a Jordánnál elfogják, Riblába, II. Nabú-kudurri-uszur főhadiszállására hurcolják és megvakítják. Jeruzsálemet és a Templomot lerombolják, az ország lakosságának nagy részét Babilóniába hurcolják („babilóni fogság”). Az ország élére a babilóni király Gedalját, aki Cidkijjá uralkodása alatt „első miniszter” volt. Őt azonban Jiszmáél, a királyi család rokona meggyilkolta.

582   Júdai zsidó lakosság újabb deportálása.

539   Nagy Kürosz dekrétuma lehetővé teszi az elhurcolt zsidók hazatelepülését, amely folyamat azonban csak késéssel és több hullámban zajlik le.