I.
Elméleti segédanyag
A szintagmák helye a szókapcsolatok rendszerében (Vö.: Lengyel MGr. 2000: 28):
A fenti ábra mutatja, hogy fontos a szintagmák (szintaktikai természetű szószerkezetek) elhatárolása a morfológiai természetű szókapcsolatoktól: a morfológiai típusú szókapcsolat egy alapszófajú fogalomszó és egy morfémaértékű viszonyszó kapcsolata. Csak szintagmatag lehet, a két tag együtt tölthet be mondatrészszerepet; a toldalékmorféma-értékű viszonyszó grammatikai mozzanattal egészíti ki a fogalomszó jelentését (pl.: ebéd előtt, kedves volt).
2. A szintagmáknak a morfológiai természetű szószerkezetektől való elhatárolása mellett
fontos az összetett szavaktól való elkülönítése is (vö.: MGr.: 350). Az alábbi táblázat érzékelteti a szófajok és a különböző szófajú szavak kapcsolódásából létrejövő összetett szavak és szókapcsolatok összefüggéseit.
|
ALAPSZÓFAJOK |
VISZONYSZÓKa) morfológiai természetű b) nem morfológiai természetű szerkezetben megjelenők szerkezetekben megjelenők (toldalékértékűek) (nem toldalékértékűek) |
|
SZÓFAJ |
ige, főnév, melléknév (számnév), határozószók, névmások, igenevek |
névutó, névutómelléknév, segédige, segédigenév, igekötő |
névelő, tagadószó, partikula, kötőszó |
SZÓÖSSZETÉTEL |
szerves, szintaktikai típusú összetételek (pl. mennydörög, versolvasás, lenszőke, bentlakás, újságolvasás, többé-kevésbé, itt-ott stb.) |
szerves, morfológiai típusú összetételek (alapszófaj + toldalékértékű viszonyszó: pl. délelőtt,
földönkívüli, kivolta,
megettem, (gömbforma) (a korábbi nyelvtanokban átmeneti típusok) |
a szervetlen összetételek egy része – nem toldalékértékű viszonyszó + lexéma: pl. nemrég,
egyszercsak, máris, úgyhogy
(+ bárki, akárhány stb.) – két nem toldalékértékű viszonyszó: pl. mivelhogy, ámbár, merthogy stb. |
SZÓKAPCSOLAT |
szintaktikai természetű szószerkezetek (szintagmák) pl. a menny dörög, verset olvas, otthon volt, távol maradni, ő és én stb. |
morfológiai természetű szókapcsolatok (álszintagmák) pl. ebéd előtt, ajtón kívüli, szép volt, tízéves maradni stb. |
szervetlen, nem grammatikai szókapcsolatok pl. nem olvas, de jó stb. |
3. A szintagmák és a morfológiai természetű szószerkezetek elkülönítése azokban a szókapcsolatokban a legnehezebb, amelyekben a van, marad, múlik ragozott, jelezett alakjai fordulnak elő Szófajtan, névszói igei állítmány). Az alábbi séma ehhez nyújt segítséget.
van, marad, múlik (ragozott, jelezett alakok)
Ø esetragos névszó mellett –
határozószó mellett (pl. egyedül
(pl. szép lesz, érték marad, hatéves múlt) lesz, tegnap múlt)
– határozói igenév mellett (pl.
zárva marad, meg van írva o)
– ragos névszó mellett (pl. a szobában legyetek)
→ mondatrészteremtő segédige (kopula) → alapszófaj, ige
→ morfológiai típusú szószerkezetet hoz létre
→ szintaktikai típusú szószerkezetet (szintagmát) hoz létre
→ a kapcsolat névszói-igei állítmány lesz a mondatban → a kapcsolatok határozós
alárendelő szintagmák
lesznek a mondatban
(A szerkezet elemzési problémá-iról l. Lengyel MGr. 2000 : 240–241).
4. A lenni, múlni, maradni ugyanilyen algoritmus alapján lesz segédigenév (szép lenni, fiatal maradni, húszéves múlni), ill. főnévi igenév (egyedül lenni, nyitva maradni, *húszévesnek múlni), s hoz létre összetett mondatrészeket ( összetett alany , tárgy, határozó), vagy alkot határozós alárendelő szintagmát.