III. Gyakorlófeladatok

A) Az egyes részegységekhez kapcsolódó feladatok

1. Sorolja be az alábbi lexémákat az alapszófajok, viszonyszók és mondatszók közé a szemantikai, morfológiai, szintaktikai szempontok alkalmazásával!

gyere, jaj, kedves, tanítani, utáni, és, is, könyv, bárki, egyedül, nincs, nem, megírandó, kinn, ahol, volna, szia, talán, kell, velem, bárcsak

2. Állapítsa meg az alábbi mondatok aláhúzott szavainak szófaját! Magyarázza meg a szófaji eltolódás és a többszófajúság jelenségét!

A kutya az ember barátja. Kutya rossz természete van.

A róka a nyulat üldözi. Rókább a rókánál.

Nincs semmim. Nagy úr a nincs.

Szabad nép él szabad hazában. Szabad megtennünk?

Holnap már tudok pihenni. A holnapjaink boldogabbak lesznek.

A zöld pulóvert vette fel. A zöld a kedvenc színe.

Csomókat kötött a fonalra. Két csomó hagymát vettem. Egy csomó feladatom van még.

Még százasom sincs. Százas címletekben kapta meg a pénzt.

(Segítségül használhatja az alábbi tanulmányokat:

G. Varga Györgyi: Néhány nem tiszta szófajú kategória vizsgálatáról. In.: Rácz Endre és Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Tankönyvkiadó. Budapest, 1974. 59–73.

Simon Györgyi: A szófaji felosztás problémái. Uo.: 33–57.)

Lengyel Klára: Szófajok a nyelvben és a beszéd mondataiban. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2000. 77–80.

3. Határozza meg az alábbi mondatok kiemelt mondatrészeinek aktuális és lexikai szófaját, magyarázza meg a szófajváltás okát! ( Grammatikai szófajiság)

Szépet álmodott.

Szeretlekkel válaszolt.

Ne mondj nemet!

Az igenjével sokat segített.

A jaj nem használ.

4. Elemezze az alábbi mondatok aktuális szófajváltásait! ()

Mert már mindent tűrnék, de hajráz a hajrá. (Ady Endre)

Én voltam a senkibbnél senkibb. (Ady Endre)

Nem zaklatnak már a régi miértek. (Ady Endre)

Hatalmas Isten az Eddig. (Ady Endre)

A vanból nem tudott megélni, most a nincsből is muszáj. (közmondás)

Többet ér egy kérdezem száz keresemnél. (közmondás)

Szegény ember úgy gondol a maga kevesére, mint gazdag a maga sokjára. (közmondás)

Se füle, se farka beszéd.

5. Milyen szófajúak a kiemelt szavak az alábbi példákban?

a parkon túl a témára nézve

túl –– túl a Tiszán nézve

túlmegy a filmet nézve

Van ő 10 éves is. Csak őt láttam.

is csak

Éva és Szabolcs is elolvasta. Nem láttam, csak hallottam.

Oda nézz, ne amoda! mint gyermek (éltem át)

oda mint

Ne menj oda! szép, mint a rózsa

6. Gyűjtsön minél több többszófajú szót a Nagy Katalin szerkesztette Szófajtani elemzések (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXIII. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2003.) című munkából!

Keresse meg pl. az egy, együtt lexémák lehetséges szófajait!

7. Milyen szófajúak az alábbi mondatok kiemelt szavai? Indokolja is!

Nagy távolban a malom zugása

Csak olyan volt, mint szunyog dongása. (Petőfi Sándor)

Miért vagy tőlem oly távol?

Távol vidékeket vágyom látni.

Át a réten ment.

A réten át járt.

Átjár a réten.

8. Helyezze annyi mondatba az alábbi szavakat, ahány szófaji csoportba tartozhatnak!

költő, magyar, fekete, otthon, vasárnap, egyszer

9. Állapítsa meg az alábbi mondatokban a saját szófaji értékét! Indokolja is! 9. [Vö.: Kugler–Laczkó MGr. 2000: 162 és Nagy Katalin (szerk.): 61.]

A saját terveidről beszélj!

Kié ez a könyv? A sajátom.

Mindig saját magát sajnáltatja.

10. Elemezze az alábbi mondatok aláhúzott igei állítmányait az ige fogalmi-lexikális jelentése és az igenemek szempontjából! A példák alapján gyűjtse össze a mediális igék jellemzőit! (Vö.: Lengyel MGr. 2000: 85–86. E. Abaffy Erzsébet: A mediális igékről. Magyar Nyelv 1978: 280–293.)

Az asszony sértődötten kifordult a szobából.

Kifordult az esernyőm a széltől.

A gyerek órákig készül másnapra.

Az ebéd órákig készül.

Köhög, hogy észrevegyék.

Köhög a füsttől.

Az orvos gyógyít.

Az orvosság gyógyít.

A gazda disznót hizlal.

A csokoládé hizlal.

11. Tegye felszólító módba a fenti mondatok igealakjait! Figyelje meg, hogy a mediális igéknél a felszólítás és az arra adható lehetséges reagálás között a valóságban nincsen összefüggés (↔ cselekvő igék)!

12. Töltse ki további példákkal az alábbi táblázatot!

igenem	AKTÍV	MEDIÁLIS (KÖZÉP)	PASSZÍV
alaki felépítés
tőszó	ír	fagy	–––
képzett szó	fűrészel	fehéredik	adatik
igekötős, összetett szó	megszámol, fúr–farag	megörül, csillog–villog

Vö.: A magyar nyelv könyve. Szerk.: A. Jászó Anna. Trezor Kiadó. Budapest, 2004. 214.

13. Írjon példákat a táblázat celláiba!

AKTÍV IGE
igefajta	cselekvő		műveltető	kölcsönös	visszaható
felépítése	intranzitív (tárgyatlan)	tranzitív (tárgyas)
tőszó			–––	illik, küzd	––––
képzett szó
igekötős szó

Vö.: A magyar nyelv könyve. Szerk.: A. Jászó Anna. Trezor Kiadó. Budapest, 2004. 216. o.

14. Helyezze mondatba az alábbi igéket úgy, hogy az egyik mondatban tárgyasak, a másikban pedig tárgyatlanok legyenek!

átjár, behajt, elnéz, kifog, felcsap, ellejt, elsiet

( Igekötők)

15. Gyűjtsön olyan szókapcsolatokat, amelyekben tárgyatlan ige tárgyasként fordul elő! Figyelje meg, mi okozza az irányultság megváltozását!

(pl. tótágast áll, átússza a Dunát stb.)

16. Magyarázza meg az  alábbi példák segítségével, hogy a tárgyas igék mely esetekben használhatók tárgyatlanul!

Pista mindkét szemével jól lát.

Kati jól keres.

A bolt este nyolckor zár.

17. Gyűjtsön példákat arra, hogy a tranzitív ige a tárgyi vonzat mellett határozói vonzattal is rendelkezhet (vö.: Lengyel MGr. 2000: 84–85).

(pl. néz valakit ~ néz valakire; vár valakit – vár valakire.)

18. Jellemezze az alábbi Radnóti-idézet igéit az igenemek, a tranzitivitás és az akcióminőség szempontjából (vö.: mintaelemzések)!

Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok, / horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már / újra elalszik s fénylik az arca. (Radnóti Miklós)

19. Gyűjtse össze az igeképzők () közül azokat, amelyek az igék akcióminőségét jelölik! A képzett igéket helyezze mondatba, és vizsgálja meg a jelentésüket!

20. Milyen különbség van a szószerkezetek és a képzős igealakok jelentése között?

kínozza magát – kínlódik, rázza magát – rázkódik, izgatja magát – izgul, vigasztalja magát – vigasztalódik

( igenemek, igefajok)

21. Melyik igenemhez, igefajtához tartoznak az alábbi igék?

folyik – folytat, hibázik – hibáztat, bízik – biztat, gyönyörködik – gyönyörködtet

(Vö.: Bachát László – Benkő László – Chikán Zoltánné: Leíró magyar nyelvtani gyakorlatok. Tankönyvkiadó. Budapest, 1976. 129–132.)

22. Határozza meg az alábbi igék igenemét (igefajtáját)!

sóz, takarózik, megíródik, emelkedik, patkol, csúfolódik, felvevődik, csúsztat, vonzódik, gyűlölködik, gyötrődik ( Igeképzők)

23. Sorolja be az alábbi – alakilag – visszaható képzős igéket igefajták szerint!

bánkódik, tegeződik, borotválkozik, becsukódik, gondolkozik, sakkozik, szépítkezik, ébredezik, elkezdődik

24. Párosítsa az igealakokat képzőik jellemzésével! ( Képzők)

pirosodik cselekvő, valamilyenné tesz

pirosul cselekvő, valamilyennek tart

piroslik mediális ~ szenvedő, valamilyenné válik jelentésű

pirosít cselekvő, valamilyennek nevez, szólít

pirosall mediális ~ cselekvő, valamilyennek látszik

(le) pirosoz mediális, valamilyenné válik jelentésű, visszaható alakú

25. Tegyen + jelet a táblázat megfelelő rovatába!

	Az igefajták és a tárgy viszonya
igefajták	tárgyatlan	tárgyas
cselekvő ige
műveltető ige
szenvedő ige
mediális ige
visszaható ige

26. Igazolja példamondatok segítségével a főnévi igenév átmeneti szófajiságát, mutasson rá főnévi, ill. igei sajátosságaira!

(Pl. jelentéstani szempontból azonos jelentésű lehet az -ás, -és képzős főnevekkel; olyan mondatrészi szerepekben állhat, mint a főnév; csak olyan bővítményei lehetnek, mint az igének stb.)

27. Mutassa be az alábbi példán, hogy a melléknévi igenévnek melyek a melléknévi és melyek az igei tulajdonságai!

látogató

érkező

a városból tegnap

28. Írjon mondatokat, ahol az olvasni főnévi igenév alany, tárgy, határozó!

(A megfelelő mondatrészek)

29. Milyen mondatrész a főnévi igenév az alábbi mondatokban? ( Mondatrészek)

Fél a magasból lenézni. Igyekszik befejezni a feladatot.

Hallom a verebeket csiripelni. ^o Nincs ideje nálunk maradni.

Nem kell félnetek! Tilos dohányoznunk.

(A szerkezet problémás voltáról l. Balogh MGr. 2000: 418.)

30. Sorolja be az alábbi főneveket a konkrét és az elvont főnevek csoportjába!

becsület, kormány, tündér, metafora, király, forradalom, gyümölcs, tűz, fizika, tavasz, boszorkány

31. Sorolja fel az alábbi szófajtani kategóriákra jellemző képzőket! ( Képzők):

– gyűjtőnevek

– elvont főnevek

– gyakorító igék

– mozzanatos igék?

32. Helyezze mondatba az alábbi köz- és tulajdonnévpárokat!

parlament – Parlament

paradicsom – Paradicsom

biblia – Biblia

föld – Föld

33. Köznevek vagy tulajdonnevek az alábbi összetételek?

Hadrovics–Gáldi-szótár, Boyle–Mariotte-törvény, Pitagorász-tétel, Duna-hidak, Oscar-díj-átadás

[Vö.: Nagy Katalin (szerk.) 34. 50.), Vörös Ferenc: Nagy kezdőbetűs közneveinkről. Magyar Nyelvőr 1993: 521–524.]

34. Konkrét vagy elvont főnév az írás az alábbi mondatokban? Miért?

Az írás fárasztotta. Átvette az írást.

Gyűjtsön hasonló példákat!

35. 21. Határozza meg az alábbi mennyiséget jelentő szavak szófaját!

tengernyi, kosár [barack], valamennyi, öt-hat, csomó [könyv], néhány, rengeteg, méter, millió, számos, számtalan, tucat [zokni], pár [könyv], halom [ruha]

36. 21. Az alábbi mellékneveket két csoportba soroltuk: minősítő és viszonyító melléknevekbe. Indokolja az eljárás helyességét! (Vö.: Lengyel MGr. 2000: 142.)

MINŐSÍTŐ VISZONYÍTÓ

véges végső

szép üveg (mn.)

igazi budapesti

kettes kétszeres

fekete (fekete) hajú

37. Csoportosítsa az alábbi lexémákat aszerint, hogy minősítő vagy viszonyító melléknevekről van-e szó!

tiszta, spanyol, erdei, jó, éles, műanyag, arany, vadonatúj

38. Igazolja az alábbi példák segítségével azt a „tételt”, hogy minden lexikai szófajú határozószó határozó a mondatban, de nem minden határozó határozószó!

Benn a szobában meleg van. ( Összekapcsolt helyhatározó, határozók)

Régóta nem láttam ilyen boldognak a barátjával.

Üresen hagyta a tányért az asztalon.

Ingyen, de kedvvel dolgozik.

Jártas a nyelvészetben.

39. Állapítsa meg, melyik mondatban határozószó, melyikben ragos névszó a kiemelt alak!

Egyszerre csak egy vizsgára készülj!

Egyszerre esni kezdett az eső.

Egyszer már voltam nálatok, másodszorra nem megyek.

Egyszer volt, hol nem volt…

Újra megpróbálok beszélni vele.

Vágyom egy cipőre, egy újra.

Nagyon töröm a fejem egy ötleten, de egy nagyon.

Senki nem volt jelen. A jelenben tud csak gondolkodni.

(Vö.: a mintaelemzésekben írottakkal és D. Mátai Mária: Ragszilárdulás – lexikalizálódás. Magyar Nyelvjárások 2003: 409–14.)

40. Alkosson mondatpárokat a reggel, este, délelőtt, tegnap, ma szavakkal! Az egyikben határozószó, a másikban főnév legyen a szófajuk!

41. Az alábbi példák a névutók és az igekötők határozószóktól való megkülönböztetését segíthetik. Elemezze a mondatokat, jellemezze a kérdéses szófajokat! (  Morfológiai típusú szószerkezet)

Kívül volt már mindenen.

A házon kívül találkoztak.

A barátjával szemben döntött.

Szemben állt a barátjával.

Együtt volt vele tegnap este.

Együttműködött mindenkivel.

42. Jelölje 1-gyel azokat a mondatokat, amelyekben a még és a már határozószó, és 2-vel azokat, amelyekben partikula! Magyarázza meg a különbségeket, és foglalja össze a partikula jellemzőit!

Ez már valami!

Már várta az érkezésüket.

Nem voltam már fiatal.

Ez már csínytevésnek számított.

Már hozta is a leveleket.

Még szép, hogy nem mondtad ezt senkinek.

Még nem érkezett meg.

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…

Még most sem nyíltak ki a virágok.

Még alig virradt, már talpon volt.

Gyakran még a boldogság is teher.

43. Párosítsa a minősítéseket a kiemelt szavakkal!

1. Már vénülő kezemmel… A/ rémakiemelő partikula

2. Siess már! B/ időhatározó-szó

3. Ennyi már sok nekem! C/ érzelemárnyaló partikula

44. Milyen emocionális, modális, pragmatikai–kommunikatív funkciójúak az alábbi mondatok kiemelt partikulái?

De jó!

Tényleg szép.

Esetleg én is megyek.

Ő is jön, ugye?

Nyilván nem jön.

Hogyne menne!

Gyere már!

45. Töltse ki példákkal az alábbi táblázatot a névmások funkciója és helyettesített szófajai szerint!

	főnévi	melléknévi	számnévi	határozószói
személyes		–	–	–
visszaható		–	–	–
kölcsönös		–	–	–
mutató				akkor
kérdő		mekkora
vonatkozó				ahogyan
határozatlan	másik
általános			sehány

46. Válaszoljon a kérdésre a személyes névmás kiegészült alakjaival (határozós eseteivel)!

Ki?	Kivel?	Honnan?	Hol?	Hová?
én
te
ő
mi
ti
ők

47. Alkosson csoportokat az azonos típusú személyes névmásokból (a szám, személy jelölésétől függetlenül)! (Vö.: Kugler–Laczkó MGr. 2000: 158–162.)

ők, velünk, tieid, nálam, enyém, reá, ti, hozzátok, miattad, miénk, mögüle, ön, jómagam, teutánad

48. Igazolja, hogy az első és második személyű személyes névmások pragmatikai kötöttségűek, a harmadik személyűek pedig grammatikai kötöttségűek! (Vö.: Kugler–Laczkó MGr. 2000: 158–159.) ( Az alany elhagyásának lehetőségei, a hiányos mondat, a tárgy határozottsága)

49. Állapítsa meg a maga jelentésárnyalatait és szófaji értékét az alábbi idézetekben, mondatokban!

a. Magam vagyok.

Nagyon.

Kicsordul a könnyem.

Hagyom. (Tóth Árpád)

b. Ajándék, mellyel meglepem

e kávéházi szegleten

magam

magam. (József Attila)

c. Mi köze ehhez magának?

Vádolja magát.

Vádoljuk magát.

Csak őt magát adtad volna…

50. Elemezze az alábbi mondatok kölcsönös névmásait a kölcsönösség iránya szempontjából! (Vö.: Kugler–Laczkó MGr. 2000: 164.)

Szeretik egymást.

Egymást követve távoztak az épületből.

Szerelmesek voltunk egymásba.

Egymáshoz koccintotta a poharakat.

[Az elemzéshez segítségül olvassa el Laczkó Krisztina: A kölcsönös névmás jelentéstani arculata című tanulmányát! In.: Keszler Borbála (szerk.): Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Tankönyvkiadó. Budapest, 1992: 97–107.]

51. Igazolja a mondatba helyezéssel igazolja, hogy az alábbi névmások határozatlan névmások!

egyik, másik, egyéb, többi, holmi

52. Különböztesse meg a mondatok névmásait funkciójuk alapján!

Valamennyi gombócot megevett.

Valamennyi gombócot megette.

53. Csoportosítsa az alábbi névmásokat aszerint, hogy névszókat (főnevet, melléknevet, számnevet) helyettesítők-e vagy pedig határozószóiak!

aki, valahová, bármilyen, hol?, hányadik?, ez, itt, valami, bármikor, ameddig

54. Írjon példát az alábbi névmásokra!

azonosító melléknévi mutató névmás ………………………………………..

határozószói kérdő névmás …………………………………………………..

megengedő főnévi általános névmás ………………………………………..

nyomatékos határozószói mutató névmás …………………………………..

gyűjtő számnévi általános névmás …………………………………………..

55. Adja meg ragos névszóval, névutós névszóval, határozószóval az akkor, úgy határozószói névmások lehetséges referensét! (Pl. ott ← kinn, benn

← az udvaron

← ház előtt)

56. 50. A határozott névelő legfontosabb funkciói (a határozottság ismertség jelölése, az egyedítés: vö.: Kugler MGr. 2000: 283–84.) mellett grammatikai funkciójú is lehet. Elemezze eszerint az alábbi mondatok kiemelt névelőit!

A szeretlek az egyik legszebb magyar szó. ( Szófajváltás, aktuális szófaj)

A kötelesség kötelesség. ( Minősítő predikatív viszony,

grammatikai szűkítés)

Édesapám a tanár. (Azonosító predikatív viszony)

Katinak az autója a garázsban van. (A birtokos jelző és a birtoklást

kifejező részeshatározó)

Az újságot olvasom. (A tárgy határozottsága)

57. Írja az alábbi névutók mellé – ahol lehetséges – a háromirányúságnak megfelelő változatokat!

után ….…………….. közé ………………..

át …….…………….. felett ……………….

mellől ……………… körül ………………

58. A névutók között találunk példát alanyesettel álló és ún. ragvonzó névutóra, ill. birtokos személyjelet tartalmazó névutókra is. Írjon mindegyikre 3-3 példát!

59. Határozza meg az igekötők funkcióját!

meggyengít – elgyengít – legyengít; elhord – lehord; kiégett ember – leégett ház

úszik – átúszik – átússza; mászik – felmászik – megmássza;

vizsgázik – levizsgázik; ír – megír;

alszik – elalszik; áll – megáll

60. Egészítse ki a párbeszéd mondatait a van megfelelő változatával és a hozzá kapcsolható egyéb eszközökkel! Elemezze a mondatokat! Mi a funkciója a létigének és a mondatrészteremtő segédigének? ( Morfológia, szintaktikai típusú szószerkezetek)

– Szia.

– Te is gólya …….?

– Miért, úgy nézek ki, mintha veréb ……….?

– Ellenkezőleg. Itt mindenki olyan elegánsan ……. felöltözve, hogy teljesen zavarban ……….. tőle.

– Akárcsak az unokabátyám. Tavaly vagy tavalyelőtt?! Főiskolás tavalyelőtt még nem lehetett, mert tavaly nyáron …......... az érettségi bulija. Úgyhogy főiskolás csak a múlt évben ……………. az uncsim.

– Ő is főiskolás ……….?

– Mit is kérdeztél? Hogy főiskolás ………-e? Nagyon is. Bárcsak ne ……….. olyan mafla gólya.

– Nekem meg egy talpraesett nővérem ……….

– És ő?

– Ööööö, főiskolás ő még nem ………, de már járt előkészítőre.

– Meghívhatlak egy kólára?

– Persze.

61. Egészítse ki az alábbi mondatokat a „Kati sztár” állítás mondatrészteremtő segédigés változataival!

(sztár lesz, sztár volt, sztár maradjon, lenne sztár, volna sztár, sztár lehet, sztár lehetne)

Kati kitartása és tehetsége révén bizonyosan …………………..

Kati szándéka szerint örömmel …………………...

Ha Kati …………………, már ma szívvel-lélekkel küzdene érte.

Kati könnyen ……………… , hisz minden adottsága megvan hozzá.

Ha nem ………………….. , ugyan miért kapna ennyi levelet a rajongóitól?

Reméljük, 80 év múlva úgy emlékeznek vissza az újságok, hogy igen nagy …………….

A sztárság igencsak illékony dolog, ezért Kati elszántan munkálkodik azon, hogy még sokáig ……………………………….

62. Igazolja, hogy az alábbi mondatok módosítószókat tartalmaznak. (Ne feledje, hogy a módosítószókat az különbözteti meg a partikuláktól, hogy az utóbbiak nem válaszolhatnak eldöntendő kérdésre!)

Valószínűleg elolvad a hó.

Állítólag tudja a leckét.

Pontosan erről beszéltem.

Tényleg nem voltunk ott.

63. Foglalja mondatba módosítószóként a következő szavakat!

természetesen, kétségtelenül, biztosan

64. 60. Gyűjtsön még példákat módosítószókra! Igazolja legjellemzőbb tulajdonságaikat: pl.: törölhetők, kiemelhetők főmondattá, eldöntendő kérdésre felelnek: nem illeszkednek be a mondat szintaktikai szerkezetébe.

(Olvassa el Kugler Nóra: Próbák és szempontok a módosítószók elhatárolásához című tanulmányát! Magyar Nyelvőr 2001: 233–241.)

65. Sorolja be az alábbi szavakat a mondatszók megfelelő osztályaiba! 60. ! (Vö.: Kugler MGr. 2000: 292–304.)

miau, sicc, apropó, oá, óh, szia, irgum-burgum

66. Igazolja, hogy a kiemelt szavak a megjelölt szófaji kategóriába sorolhatók!

Kati sem jött el. viszonyszó, rémakiemelő partikula

Nem Kati jött el. viszonyszó, tagadószó

Eljött Kati? Nem. mondatszó, interakciós mondatszó

B) Komplex feladatok

67. Minősítse az alábbi idézet szavait szófaji szempontból!

„Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt…”

68. Állapítsa meg az alábbi kifejezésekben aláhúzott szavak szófaját!

barátai révén, alig bírta, ügyetlen lévén, otthon volt, átlépve a küszöböt, hirdetés útján, elment volna, valahány éves, kedves volt, otthon lenni, szép lenni

69. Állapítsa meg a mondatok kiemelt szavainak szófaji minőségét!

A házon belül mindenkit fölismert.

Belül minden ragyog a házban.

Keresztülgázolt a réten.

Aztán irány, keresztül a bozóton!

Először megállt elöl, majd hirtelen hátrasietett.

Ne menj hátra, csak előre!

Legföljebb harminc forintom maradt.

Legföljebb rakd a polcon!

Úgy szeretlek, mint galamb a búzát.

Úgy öt percnyire innen történt a baleset.

Az erdőt irtó napszámosok reggeliztek.

Irtó jól dolgoztak az erdőirtók.

Tök jó a szerkód.

A tök jó lesz főzeléknek.

Marha kellemetlen ez számunkra.

A marha húsa nem kellemetlen.

Kutya hideg van odakinn.

Kutyául érzem magam.

A kutya a farkas rokona.

70. A megadott szavak szófaját tekintve melyik a kakukktojás az egyes sorokban?

fog, kell, marad, vagy (nem kötőszó), lehet, múltam, volna

múlni, lenni, olvasni, maradni

amilyen, akinek, ahol, amolyan, amennyi, ahonnan, ahányról

71. Egészítse ki a szöveget az alábbi szavakkal, majd minősítse azokat szófaji szempontból!

akinek, mindent, valamit, magával, magáé, magát, nekem, semmit, semmit; valamikor, kié, úgy

– Mondott ……………..?

Gyuri ajkaiba harapott, megrestellte ……………, hogy ismét hangosan gondolkozott.

– ……………………….. Folytassa, kérem.

– Nos, Szent Péter tehát eltűnt, de az esernyő megmaradt.

– És megvan? – kérdé mohón.

– De meg ám. ……… őrzik a glogovai templomban, mint egy kincset.

– Hála istennek!

Nagy lélegzetet vett, mint ………. a szívéről mázsás teher esik le, gyöngyöző homlokát megtörülte a zsebkendőjével. Megvan! – motyogta. ……… tudott, s a nagy szerencse egyszerre összemorzsolta…

– És …… most az esernyő? A templomé? – tudakolta gépiesen.

– Lehet még a ………. is – csintalankodék a menyecske. – Veronika ………. viszi a férjéhez. Így mondta …………. ……………. a glogovai tisztelendő úr.

72. Pontosítsa az aláhúzott szavak szófaját!

– Hol jártál mostanában?

– Hol Londonban, hol Párizsban.

– A testvéredet is magaddal vitted?

– Nemcsak őt, hanem a barátaimat is.

– Úgy augusztus tájban új utat tervezünk.

– Ismét többen?

– Úgy a legjobb, így már most nézegetjük a kínálatot.

– Nem készültök Kanadába?

– Nem.

– Ha nincs kedvetek, hát ne is menjetek!

– Hát nem is tudom…

73. Állapítsa meg az aláhúzott szavak pontos szófaját!

Felkészült a vizsgára? – Persze.

A vizsgára persze már megint nem készült fel.

Péter egyszerűen oldotta meg a feladatot.

Péter egyszerűen megoldotta a feladatot.

Tudom, hiszen láttam.

Hiszen ezt te is tudod.

(Vö.: Péteri Attila: Az árnyaló partikulák elhatárolásának problémája a magyar nyelvben. Magyar Nyelvőr 2001: 94–102.)

74. Nevezze meg az alábbi tagadást kifejező szavak pontos szófaját!

nincs, nem, sem, senki, sehol

75. Elemezze a két József Attila-idézet minden szavát szófajtani szempontból! Különösen figyeljen a van különböző ragozott, jelezett alakjaira, és a maga funkcióira!

Így éltem s voltam én hiába,

megállapíthatom magam.

Bolondot játszottak velem

s már halálom is hasztalan. (József Attila)

Egyedül voltam én sokáig.

Majd eljöttek hozzám sokan.

Magad vagy, mondták: bár velük

voltam volna én boldogan. (József Attila)

76. Elemezze az alábbi Ancsel Éva-idézetek mondatainak minden szavát szófajtani szempontból! (Ancsel Éva: Bekezdések az emberről. Hibiszkusz Könyvkiadó. Budapest, 1991.)

A semmi ágán is megél a szív, ha elhallatszik hozzá a szomszédos ágon ülő dobbanása.

Ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idő, és elpereg a múlt.

Nem elég, ha az ember életútjának felén egy sötét nagy erdőbe ér, el is kell tévedni benne – hogy egy kicsike tisztánlátást kiérdemeljen.

Aki az egész világban csalódott, vajon nem tart-e attól, hogy egy szép napon az egész világ fogja magát, és csalódik őbenne?

Ha nem ismernénk a feltételes módot, talán kevesebbet szenvednénk, de mi maradna belőlünk?

Aki nem tud szeretni, az hiába keresi a kulcsot, amellyel belülről magára zárta ajtaját.

Ha valaki alacsony, azon nincs mit nevetni. Amíg talapzatra nem áll.

Nagyon sokszor kell földig görnyedni, földig öregedni terhek alatt, és nagyon jól kell ismerni a földet, hogy az ember háta egyenes maradjon.

Az, aki senkit sem tud szeretni, bűnt se tud elkövetni. De ettől még nem bűntelen.

Annál teljesebb az ember, minél hiánytalanabbul szétosztja magát szüntelenül.

Az igazság hasonlít egy olyan haranghoz, amely egyetlenegyszer kondul, de megállnak tőle az órák.

Farkasszemet nézni a kudarccal és végigmondani – ez azért már majdnem győzelem.