1: A sírépítmény metszete az elülső és a halotti kamrával
|
2: A sírépítmény alaprajza
|
3: A keleti oldalkamra bejáratával szemközti fal: hústároló és kocsiszín ábrázolása
|
4: Dangszu generális portréja, nyugati oldalkamra
A HÁROM ÁLLAM KORÁNAK SÍRJAI: A KOGURJA-KOR SÍRJAI
A Három Állam kori Kogurja-beli sírok az Ámnok-folyó északi partjához közeli Thonggu vidékén (Thonggou ma Kínához tartozó terület), valamint az Ámnok-folyótól délnyugatra fekvő, mai Phjangán- és Hwánghe tartományok területén létesültek nagy számban. Közülük a sírépítészet és a sírfestészet szempontjából az Ánáki 3. számú sír lett világhírű, amelyet Hwánghe-tartomány Ánák járásában tártak fel harmadikként, az előtte feltárt ánáki 1-es és 2-es sírok után. Lankás területen, földmunkák végzésekor bukkantak az egymástól nem nagy távolságban fekvő sírokra.
Az Ánáki 3. számú sírt 1949-ben tárták fel, s ez a Kogurjában ma ismert legrégebbi kínai típusú, többkamrás, datált, falfestményes sír. A sírba eltemetett előkelőség Dongsu (ejtsd: Tongszu) nevű kínai generális volt, aki i.sz. 336-ban kegyvesztettként menekült Kínából Kogurjába, ahol i.sz. 357-ben, 69 éves korában hunyt el. A terület, ahol a sírt feltárták, korábban Nángnáng-nak (kínaiul Lelang-nak i.e.108--i.sz.303) nevezték, s a Koreai-félszigeten egyike volt annak a négy kínai kolóniának, ahol kínai telepesek éltek, s így a kínai tárgykultúra és temetkezés számos nyoma megtalálható (pl. kínai lakktárgyak, temetkezési szokások stb.).
Az anaki 3. számú sír elülső sírkamrájának falán talált 68 írásjegyből álló hétoszlopos sírfelirat arról tudósít, hogy Dongsu i.sz. 357-ben hunyt el. Az adatokból azonban nemcsak a sír építésének ideje, hanem az elhunyt kiléte is kibontakozott.
A 3. számú sír 6 km távolságra fekszik az 1-es és 2-es számú síroktól, melyek egykamrás földhalom-sírok: a kamrához vezető járatból és a megközelítőleg négyzet alakú halotti kamrából állnak. Mindhárom sír bejárata déli fekvésű és a sírkamrák falai gránit- és mészkőtáblákból épültek. Az első két sírtól eltérően a 3. számú sír sírkamráinak falait nem fedi vastag vakolat. A sírkamrák mennyezete lépcsőzetes szintezésű laterna mennyezet. A többsírkamrás, nagy alapterületű sírépítményt borító földhalom kelet-nyugati irányban 30 méter, észak-déli irányban 33 méter, magassága 6 méter.
A sírépítmény alaprajza a déli bejáraton belépve: dél-északi és nyugat-keleti tengelyfelosztású. A bejáratot követi az előcsarnok, az elülső sírkamra, a halotti kamra és a mellette és mögötte haladó derékszög elágazású oldalfolyosó. Az elülső sírkamrát a halotti kamrától válaszfal helyett három nyolcszögletes lábazat nélküli fejezetes kőoszlop választja el. Az oldalfolyosó kivételével minden egyes sírkamra mennyezete laterna mennyezet.
A halotti kamra falait, oszlopait kőből építették, és úgy alakították ki, mint az elhunyt valóságos lakókörnyezetet, hiszen a kínaiak túlvilágról alkotott elképzelései szerint a halott földi életének megfelelő társadalmi helyet foglal el a halottak birodalmában is. A sírkamra északi falát a padlózattól 60 cm magasságig húzták fel, majd erre arányos térközökkel három darab egy méter magasságú, nyolcszögletes, fejezetes kőoszlopot helyeztek. A nyugati oldalkamra és a halotti kamra padlózata a többi kamránál egy lépcsőszintnyivel magasabban található. Négyszögletes fejezetes kőoszlopokat állítottak páros tartókarral az oldalfolyosó és a két oldalkamra bejáratának két oldalára és a halotti kamra északi falrészén.
A beázás ellen a sír bejáratát két nagyméretű kőtömbbel zárták le. A tumulusznál felállított kő síremlék máig fennmaradt. A sírban tetőcserepeket, cserépkorsót, lándzsát, lakkozott fa koporsómaradványt és egyéb tárgymaradványokat találtak.
A sír legfőbb érdekessége a falakat borító festmények sokasága. Az előcsarnok két oldalától kezdve a termek faláig és a mennyezetig mindent falfestmények borítanak, amelyek az elhunytat és háza népét, evilági életüket életképjelenetek sorozatán át ábrázolják. A szentélyjellegű nyugati oldalkamrában külön-külön falon a generális és felesége portréja látható díszes baldachinos kereveten, közvetlen alattvalóikkal közrefogva. A keleti oldalkamra falain az udvartartás jelenetei: kocsiszín, ló- és ököristálló, konyha főzéskor, hústároló kamra, házilagos gabonaőrlés, gémeskútnál vizet húzó asszonyok láthatók, vagyis a napi tevékenységüket végző szolganépet örökítették meg. A hatalmas, 250 fős felvonulási menetben a generális ökrös fogaton halad díszes serege kíséretében, katonai jelvényekkel, csillagos zászlóval, a fegyvernemek vivőivel.
Nagy Ildikó