III. Gyakorlófeladatok

A) Az egyes részegységekhez kapcsolódó feladatok

1. Csoportosítsa az alábbi szavakat aszerint, hogy melyek szükségszerűen szabad, melyek potenciálisan szabad, s melyek relatíve szabad tőmorfémák! Indokolja is! ( Szófajok)

madár, után, tesz, kinn, mert, lélek, három, egyedül, jaj, alig, persze, futva

2. Milyen Ø morfémákat tartalmaznak az alábbi kiemelt szóelőfordulások?

A fiú érdekes könyvet olvas.

A fiú sapkája a földre esett.

Várd ki a sorod!

Várj meg engem! ( Tárgy, határozott, határozatlan, jelölt, jelöletlen)

Tedd a kezed homlokomra!

Sajnálom magam.

Eddz sokat!

Edzd magad!

3. Passzív (fiktív) tő: olyan tőmorféma, ami önmagában nem, csak valamilyen képzővel fordul elő. Ilyenkor a tő megállapításában segíthet egy másik képzős formával való szembeállítás.

Pl.: borul – borít

Keressen hasonló példákat az alábbi passzív tövet tartalmazó szavakhoz!

zör-get ból-ogat

röp-köd tám-aszt

vis-ong for-gat

4. Igazolja az alábbi szavak szófajának, grammatikai jellemzőinek meghatározásával azt, hogy az előhangzónak lehet szófaji megoszlást, szófaji és grammatikai különbséget jelölő szerepe!

hűsítők – hűsítőek

felelősök – felelősek

hódítók – hódítóak

mondd – mondod

családosok – családosak

fakanalat – Fakanált (újságnév)

add – adod

aranyat – Aranyt

5. Mi a különbség az alábbi szópárok jelentése között?

vádoló – vádló tároló – tárló

kerepelő – kereplő taroló – tarló

gázoló – gázló pároló – párló

6. Foglalja mondatba az alábbi szópárokat! Milyen jelentéskülönbséget eredményeznek a tőtani változatok?

éberen – ébren sója – sava

hűen – híven magja – magva

ó – avas borja – borjúja

(Figyelmébe ajánljuk Elekfi László: Eltérő toldalékokban mutatkozó jelentéskülönbségek című tanulmányát. Magyar Nyelvőr 1999: 305–317.)

7. Mely földrajzi nevekből keletkeztek az alábbi családnevek? Milyen tőtípusba sorolhatók?

Somlai, Makai, Kállay, Brassai, Szoboszlai, Szendrei

8. A lélek és a három két tőtípus tulajdonságát egyesíti magában elválaszthatatlanul (=kevert tőtípus).

Igazolja ezt az alternánsok megadásával!

Gyűjtsön még kevert tőtípusba tartozó szavakat! (Vö.: Keszler MGr. 2000: 180.)

9. Párosítsa a névszókat tőtani viselkedésük szerint!

irodalom, tetű, pokol, cérna, lé, odú, kevés, szörnyű, cső, sár, gyapjú, körte

10. Milyen tőtípusba tartoznak az alábbi névszók?

ifjú, sárga, kéz, bogyó, erdő, haszon, könnyű, tő, tó, csonka, hosszú, homály, köröm, jó

11. Bizonyos relatív tövek is mutatnak tőváltakozást. Milyen tőváltakozás figyelhető meg az alábbi szavakban?

kerestesse, kezdeményezését, látogassa, mehessen, forradalmának

12. Alkosson három csoportot a szavakból a tőtípusok szerint!

hisz, verekedik, tülekedik, haragszik, eszik, alszik, telepedik, lesz, növekedik

13. Melyik a kakukktojás a tőtípus szempontjából?

a) céloz, terem, zörög, morog, kopog, kesereg, ácsorog

b) hajlik, fénylik, hanyatlik, hírlik, rémlik

c) sátor, halom, köröm, motor

14. Írja a szavak mellé a lehetséges tőváltozatokat!

szövő ______ ______ ______ ______ ______

tevő ______ ______ ______ ______ ______

alvó ______ ______ ______ ______ ______

gyanakvó ______ ______ ______ ______ ____

jövő ______ ______ ______ ______ ______

igyekvő ______ ______ ______ ______ ______

15. Egészítse ki a táblázatot a fenti igealak mintájára, majd határozza meg a szavak tőtípusát!

	vágd	vágjad	vágj	vágjál	tőtípus
ró
hisz
fest
edz
üt

16. Nem megy egyre a gy!

Határozza meg a tőtípust (igetövek)!

tégy hagy

vagy megy

higgy légy

17. A tőváltozatok eredményezhetnek egyenértékű alakváltozatokat (pl. varjúk – varjak, fátyolt – fátylat), vezethetnek jelentéselkülönüléshez (nője – neje, daruk – darvak), jellemezhetnek nyelvváltozatokat (nyelvjárási: mensz, köznyelvi: mész). Gyűjtsön még hasonló példákat!

18. Lássa el a csatt passzív (fiktív) tövet képzővel ( Fiktív tövek, igenemek, igefajták) az alábbiak szerint!

cselekvő, mozzanatos, pillanatnyi cselekvés: csatt __________

cselekvő, mozzanatos, pillanatnyi cselekvés: csatt __________

cselekvő, gyakorító, tartós, huzamos, folyamatos: csatt _________

műveltető: csatt _________

ható: csatt _________ _________ _________ _________

19. A képzők az alapszó jelentésétől függően többféle jelentésárnyalatú származékszót hozhatnak létre. Adja meg az alábbi származékszók jelentését, pl.: az ’alapszóban megnevezett hangszeren játszik’ (vö.: Keszler MGr. 2000: 309)!

zongorázik, citerázik vajaz, cukroz

korcsolyázik, pingpongozik fagyizik, boroz

metrózik, biciklizik magáz, néniz

20. Mutassa be néhány példával, hogy az -l képzőnek szintén több jelentése is lehet!

eszköz (pl. hangszer) neve + l ’valamivel dolgozik’ …...………..

tulajdonságot, mértéket jelentő mn + l/ -ll ’valamilyennek tart’ ...…………..

színnév + l/ -ll ’valamilyennek látszik’ …...………..

tárgy neve + l ’valamivel ellát’ ……...……..

21. Képezze a felsorolt igék megfelelő alakjait! Ügyeljen a helyesírásra! ( Igenemek, igefajták)

Alapalak	Gyakorító képzővel	Műveltető képzővel
csíp
bújik
rúg

A fenti példákhoz hasonlóan több ige és névszó mutat bizonyos képző(k) előtt tőbelseji időtartam – váltakozást: pl.: úszik – uszoda, zsír – zsiradék, tíz – tized, tizenöt (vö.: Keszler MGr. 2000: 53.). További problémát jelenthet, hogy több esetben az alapszó és a képzett szó összetartozása már alig érzékelhető, a képzett szó jelentése nem konvencionális; ezeket a szóalakokat leíró szempontból már nem is szükséges szóelemekre bontatni (pl.: űr – üreg, fűz – füzet, szűnik – szüntelen, múlik – mulaszt).

(Vö.: Magyar leíró nyelvtani segédkönyv. Szerk.: Faluvégi Katalin, Keszler Borbála, Laczkó Krisztina. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1999. 17–23.)

22. Néhány esetben ugyanahhoz a tőhöz több hasonló funkciójú képző is járulhat. Válassza le az alábbi szavakról a képzőt, és állapítsa meg a képzett szavak jelentéskülönbségét!

okol – okoz lélektelen – lelketlen

sorol – soroz vágtat – vágat

keresztel – keresztez tetet – tettet

gondatlan – gondtalan járat – jártat

23. Az azonos alakú képzők több igefajtát is jelölhetnek. Igazolja ezt az alábbi mondatok aláhúzott igéinek besorolásával! ( Igenemek, igefajták)

Az ülés elhúzódik.

Kati elhúzódik Jóskától.

Pista a hideg miatt két takaróval takarózik.

Norbi nem ismeri el a hibáit, mindig mással takarózik.

24. Állapítsa meg az alábbi származékszavak segítségével, hogy az -s denominális névszóképzőnek milyen jelentései vannak a magyar nyelvben!

asztalos, nádas, petőfis, zsíros, pirosas, * Nyulas

25. A képző jelentésének megállapításában segíthet, ha a képzett szót szószerkezetté alakítjuk. Pl. asztalka = kis asztal (→ kicsinyítő képző). Alakítsa át hasonló módon az alábbi szavakat, és állapítsa meg, mi a képző szerepe!

aluszékony, integet, Szabóné, kávézó, mosakodik

26. Termékeny (produktív) képzőinkkel új szótári szót tudunk létrehozni. Alkosson új lexémát az alábbi szavak felhasználásával, s így megállapíthatja, melyek a leggyakoribb ma is aktív igeképzőink! Az így alkotott szavak tovább is képezhetők

internet, chat ~ cset, snowboard, klikk, blog, klón, szörf

27. Válogassa ki az alábbiak közül a már lexikalizálódott képzéseket (tehát ahol a képzett szó jelentése nem vezethető le az alkotóelemek jelentéséből: szemantikai szóképzés)! [Vö.: Berrár Jolán: Új szempontok és módszerek a szóképzés vizsgálatában In.: Rácz Endre–Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Tankönyvkiadó. Budapest, 1974. 99–124]

integet, mosogat, beszélget, hallgat, nézeget, látogat, eszeget

28. Nyelvünkben több azonos alakú toldalékmorféma is van. (Pl. -t: a tárgy ragja, a múlt idő jele, a befejezett melléknévi igenév képzője, deverbális nomenképző)

Milyen funkcióik lehetnek az alábbiaknak?

-ik, -ék, -k, -ja, -i

29. Válassza le és minősítse a toldalékokat funkciójuk alapján!

kérek, kérnék, kérik, kérlek

bízik, (meg)bízlak, bízzék, bíznék

30. Az előbbi feladat első sorának igealakjai közül az egyiknek két funkciója is van (grammatikai homonímia). Foglalja mondatba mindkettőt külön-külön!

31. Mely szóalakokban található grammatikai homonímia?

várnák, innánk, látnátok, hagyjátok, higgyétek, nézzük, halászunk

32. Foglalja mondatba az alábbi grammatikai homonimákat, és mondatbeli helyzetüknek megfelelően jellemezze a szóelőfordulások szóelemeit!

mentünk, legyek, teremnek, vadászod, játssza, olvastam, vennék, Pistának, mentek, eddzük

33. Vizsgálja meg az alábbi szóalakok morfémáit, s ennek alapján értelmezze az -ik, ill. az

-ék szóvégződést!

alszik, tetszik, jobbik, ötödik, kocsik, cipőik;

Szabóék, szakácsnék, toldalék, írnék, tegyék, valék, szándék, szőkék, igyék, kávék

34. Milyen jelentésviszonyban vannak az alábbi szópárok végződései? (1 = szinonima, 2 = antonima, 3 = homonima)?

Kovácsék – teríték legelész – fülész

tanult – tanulatlan kapál – számítógépezik

szédít – szédül kapkod – röpdös

35. Alkossa meg a szavakat az alábbiak szerint!

A derékszíj szinonimájából induljon ki (a,b)!

a) az ő derékszíján: …………………………………………

b) a derékszíjén (ti. a csatján): ……………………………..

c) nem a tiéden: …………………………………………….

Határozza meg az -é funkcióját!

36. Néhány toldalékmorféma is többarcú, több toldalékfajta tulajdonságait hordozza magában. Írjon példát a következőkre, magyarázza meg, miért többarcúak!

a képzőszerű jelre:

a képzőszerű ragra:

a jelszerű képzőre:

a ragszerű képzőre:

Jellemezze tulajdonságaikat!

37. Az -ék (Kovácsék, a tanítóék) a korábbi nyelvtanokban a denominális nomenképzők között szerepelt, a MGr. heterogén többesjelnek tekinti. Gyűjtse össze azokat a tulajdonságokat, amelyek alátámasztják ezt! (Balogh MGr. 2000: 185–186.)

38. Az -n határozórag az előhangzó nyelvállásfokától függően több mondatrészszerepben előfordulhat. Helyezze mondatba az -n/-on /-en /-ön és az -n/-an/-en raggal ellátott szavakat, majd állapítsa meg, melyik milyen határozó a mondatban! ( Határozós szintagmák)

szépen, asztalon, télen, lassan, boldogan, utcán, csúnyán, bőröndön

39. A szomszéd (fn.) és/vagy a kevés szavak fölhasználásával egészítse ki a névszójelek alábbi táblázatát!

névszójel	megnevezés	példa
– k
		szomszédai
	heterogén többesjel
	birtokos személyjel
– od
– é
		kevesebbik
	túlzófok

40. A barát és a jó szavak fölhasználásával készítse el a névszójelek táblázatát!

41. Hasonlítsa össze a többes szám második személyű egy és több birtokra utaló birtokos személyjeles szóalakokat! Bontsa szóelemekre őket! Figyeljen az alternánsok különbségére! (Vö.: alaktan, bevezető rész)

házatok – házaitok

kertetek – kertjeitek

vödrötök – vödreitek

42. Az elolvasott könyv jelzős szintagma bővítménye befejezett melléknévi igenév.

a) Adja meg a belőle képzett igei-igenévi alakok paradigmájátt (vö. Lengyel MGr. 2000: 248)!

b) Gyűjtsön olyan alanyos alárendelő összetett szavakat (), amelyek igei-igenévi utótagúak!

c) Írjon olyan alanyos szintagmákat (), amelyek alaptagja igei-igenév!

43. Válassza ki az alábbi szóalakok közül a főnévi igenév személyragozott alakjait! (Főnévi igenév)

olvasnunk, olvasunk; szednem, szedném; írod, írnod; látnátok, látnotok

Alkosson mondatokat a főnévi igenevekkel, állapítsa meg mondatrészértéküket ()!

44. Alkossa meg a fog igéből a lehetséges igenévi (igei-igenévi) alakokat, és foglalja őket mondatba igenévként. Közülük egyet főnévként és egyet névutóként is használjon! (Az esetleges igekötő-használat megengedett!) (˘szófajtan)

45. Alkosson két csoportot a szavakból aszerint, hogy milyen toldalékmorféma-típus található a tő és a személyrag között!

        állnotok, élnétek, állnunk, ülnének, ülnünk, ülnötök, élnetek, élniük, állnánk

    Mi a toldalékok szerepe?

46. Milyen jelentéssel bővíti a birtokos személyjel a névmásokat ill. számneveket?

kettőjük, hármunknak/hármónknak, egyikőtök, melyikünkről

(Vö.: Laczkó Krisztina: Gondolatok személyjeles számneveinkről és névmásainkról. Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Hajdú Mihály–Kiss Jenő. Budapest, 1991. 399–403.)

47. Indokolja, hogy miért pontosabb az általános, illetőleg a határozott ragozás elnevezés, mint az alanyi, illetve a tárgyas!

(Olvassa el Velcsov Mártonné A magyar nyelv verbum finitumainak néhány kérdése című tanulmányát! In: Tanulmányok a mai magyar szófajtana és alaktana köréből. Szerk.: Rácz Endre és Szathmári István. Tankönyvkiadó, Budapest, 1974. 125–133.)

48. Hasonlítsa össze az általános és határozott igeragozási paradigmákat minden módban és időben, számban és személyben! A kijelentő mód jelen idejű paradigmatagokhoz viszonyítva gyűjtse össze az eltéréseket más módban és időben!

(Kugler MGr. 2000: 112–114)

49. Hasonlítsa össze a többes szám második személyű, kijelentő módú, jelen idejű, általános ragozású igealakokat a más módban és időben lévő alakokkal! Hol talál csupán kétalakú toldalékokat?

Pl. álltok, néztek, ültök

50. Állapítsa meg az alábbi igepárok funkcióbeli különbségeit (mód, idő, ragozás)! Szóelemekre bontással igazolja is ezt!

várjátok – kérjétek

várja – kérje

állítja – állítsa

halasztja – halassza

51. Határozza meg a felsorolt igéket mód, idő, szám, személy és ragozás szerint, majd alakítsa át őket azonos számban, személyben és ragozásban álló felszólító módú igealakokká!

	mód	idő	szám, személy	ragozás	felszólító mód
érzek
lerázta
fedi
látlak

52. Helyezze el az edz ige alábbi egyes szám 3. személyű alakjait a táblázat megfelelő rovataiba!

edzette volna, eddzen, eddze, edz, edzene, edzi, edzeni fogja

	kijelentő mód		feltételes mód		felszólító mód
	általános ragozás	határozott ragozás	általános ragozás	határozott ragozás	általános ragozás	határozott ragozás
jelen idő
múlt idő
jövő idő

53. Írja be az igék megfelelő alakjait a táblázatba!

	kijelentő mód, jelen idő, E/2., általános ragozás	feltételes mód, jelen idő, T/3., általános ragozás	felszólító mód, jelen idő, E/2., határozott ragozás	kijelentő mód, jelen idő, T/1., határozott ragozás	felszólító mód, jelen idő, T/2., általános ragozás
hisz
tesz
metsz

54. Egészítse ki a táblázatot a megadott igealakok mintájára!

	szánd meg	nyújts
elmulaszt
lemond
elhisz
megedz
belát
kihűt

55. Bontsa szóelemekre az alábbi mondatokban a vonz ige alakjait!

Ti is vonzzátok az ilyen lehetetlen alakokat?

A mágnes vonzza a vasat.

Csapjatok nagy hírverést, vonzzatok oda mindenkit!

Úgy vonulj végig a kifutón, hogy vonzd oda mindenkinek a tekintetét!

56. Határozza meg az alábbi igealakokat!

megnagyobbíthatjátok ………………………. mód ……………………….. idő

………………………. szám ……………………….. személy

………………………. ragozás

emelkedjenek ………………………. mód ……………………….. idő

………………………. szám ……………………….. személy

………………………. ragozás

elolvasnák ………………………. mód ……………………….. idő

………………………. szám ……………………….. személy

………………………. ragozás

57. Ragozza a (vö.: Kugler MGr. 2000: 118–119) az ikes ragozás szerint a dolgozik igét, majd állapítsa meg, mely paradigmatagokat használják ma is!

58. Értelmezze az alábbi ábrát, ahol lehet, töltse ki egyéb példákkal!

tárgyatlan ige tárgyas ige

iktelen ige ikes ige ikes ige iktelen ige

általános ragozású általános ragozású határozott ragozású általános ragozású

fut esik -eszik eszi -nézi néz

59. Jellemezze az alábbi mondatok aláhúzott ikes igéit az igemód és a cselekvő száma, személye szempontjából! Hogyan használjuk ma őket?

Aki nem dolgozik, ne is egyék!

Nem akarta, hogy a Nap sugára

Megbotoljék habjai fodrába. (Petőfi Sándor)

Váljék egészségére!

Mit ennék ön, Sándor?

Ég a gyertya ég, el ne aludjék!

60. Alkosson szót a felsorolt szóelemekből!

dicsér + a cselekvés eredményét jelentő főnévképző + ellátottságot jelentő melléknév- képző + módhatározórag

olvas + gyakorító képző + elvont főnévképző + többes szám harmadik személy, több birtokra utaló birtokos személyjel

rossz + valamilyennek tart jelentésű igeképző + a múlt idő jele + egyes szám harmadik személyű, határozott ragozású igei személyrag

buta + valamilyenné válik jelentésű igeképző + a ható ige képzője + a feltételes mód jele + többes szám első személyű általános ragozású igei személyrag

61. Toldalékolja a nehéz névszót a megadott toldalékolási rend szerint! Több megoldás is lehetséges!

abszolút tő + képző ……….

abszolút tő + jel …………..

abszolút tő + képző + jel ……………..

abszolút tő + jel + rag ………………….

abszolút tő + képző + jel + rag …………….

62. Írjon példát a következő morfémákból felépülő szóalakokra!

abszolút tő + képző + képző ………………………

abszolút tő + képző + jel …………………………..

abszolút tő + képző + jel + rag ……………………

abszolút tő + képző + rag …………………………

abszolút tő + rag + képző …………………………

abszolút tő + jel + jel ……………………………...

abszolút tő + jel + rag …………………………….

63. A szabályos szótő + képző + jel + rag kapcsolódástól eltérő, szabálytalan kapcsolódások is találhatók nyelvünkben.. Elemezze az alábbiakat! Miért szabálytalanok?

kisebbségi, századokbeli, ötszörös, nagybani, súlyosbodik, házunkbeli, sokszoroz

64. Írjon példát a különböző szófajok lehetséges szerkezeti típusaira! Ügyeljen a zéró morfémák lehetőségére is!

igealakok:

¦ (igekötő) + tőmorféma + (képzők) + módjel/időjel + igei személyrag

¦ (igekötő) + tőmorféma+ (képzők) + időjel + igei személyrag segédigető + módjel

főnévi alakok:

¦ tőmorféma + (képzők) + számjel + (egyéb jelek) + viszonyrag

főnévi igenevek:

¦ (igekötő) + igető + (képzők) + a főnévi igenév képzője + a főnévi igenév személyragja

B) Komplex feladatok

65. Foglalja mondatba az alábbi szavakat, határozza meg a szófajukat, jellemezze a szóelemeket!

tanulnék, tanulnák, tanulnom, tanulnám, tanulnók

66. A birtokos és a birtok kapcsolatának kifejezésére több lehetőség van a magyar nyelvben. Jellemezze ezeket az alábbi példák segítségével morféma-, lexéma- és szintagmaszinten!

házam, házé, enyém, mieink,

az én könyvem, a diák könyve, a diáknak a könyve, a könyv az enyém, a könyv a diáké, (nekem a könyvem)

(Vö.: Gaál Edit: A birtoklás kifejezése a mai magyar nyelvben. NytudÉrt. 97. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1978.)

67. Hasonlítsa össze a szavak morfológiai fölépítését, határozza meg a szófajukat, és foglalja őket mondatba!

a) aludnotok – aludnátok d) menvén – tevén – tévén – tévén

füvén – vivén – övén

b) adnom – adnám

c) vinnéd – vinned e) karaván – kíván – durván – látván – mogorván

pányván – fonván

68. Melyik a helyes alak? Miért?

jösztök ~ jöttök ~ jössztök

frissesség ~ frisseség

nyersesség ~ nyerseség

69. Bontsa szóelemekre az alábbi morfémaszerkezeteket!

Részletesen elemezze a tő- és toldalékmorfémákat!

számítgatásnak, legjobbjaink, szebbiké, hallgatóság, várnánk, hangtalanul, üldögéltünk, kezdeményezés, hatszorosával, erősödjetek, kertjeinkből, tudtál, mondd, lámpáinkat, kérjetek, barátságáért, kisebbségekről, beszélgettünk, igyunk, írnod, írnád, higgyétek, festményük, voltál, jöjjenek, öltözködtünk, megvakulva, bevásároltam, zörgését, szavaikból, olvashatnék, műveimnek, bokrukról, frissítettünk, frissesség, tenni, menni, szednem, szedném, várományosuk; főzte¹ (Édesanyám főzte az ebédet), főzte² (Az édesanyám főzte ebéd mindenkinek ízlett.), jöttök, jöttetek, körtékkel, eddze, edzd, felruházhatatlanság, vinnetek, innátok, lovaikra, edd, telkekből, megakadályozhatatlanságotokkal, nehézségeid, megvehettétek, tudnád, varjaknak, lelkeinket, olvastátok, liluljon, mosakodáskor, erdejeiben, barnítsa, fiaié