A gazdasági növekedés fő trendjei

Időszak	Nyugat-Európa	Kelet-Közép-Európa	Egyéb európai területek
1914-1918 az első világháború	a háborús pusztítások kis területre terjedtek ki, de a gazdasági kapcsolatokban súlyos zavarok keletkeztek; libaralizmus helyett állami beavatkozás; letérés az aranystandardról; a régió világpiaci helyzete romlik	a háborús pusztítások nagyobb területre terjedtek ki, s gazdasági következményei is súlyosabbak
1918-1924 gazdasági rekonstukció	a versailles-i béke rontja Németország pozícióit; a területi változások zavarják a kereskedelmi kapcsolatokat, amit a nacionalizmus és a pretekcionizmus új hulláma súlyosbít. 1924-re sikerült elérni a háború előtti szintet	az új határok szétzilálják a régi gazdasági rendszert; Magyarországon a forradalmak is.
1924-1929 rövid fellendülés	átlagosan évi 3,5%-os gazdasági növekedés, visszatérés az aranystandardhoz; erős beruházási és tőzsdei spekulációs láz	Csehszlovákia fellendülése a legjobb, de Lengyelország és Magyarország is jelentősen fejlődik	jelentős növekedés Skandináviában is
1929-1945 gazdasági világválság és a második világháború	new york-i, majd európai tőzsdekrach, bankcsődök, a jelentősebb gazdaságok 14-24%-kal estek vissza; a legtöbb ország elhagyta az aranystandardot; a kilábalás erős állami beavatkozással volt lehetséges. Ennek üteme és ideje nagy különbségeket mutat. A II. világháború Franciaország, Hollandia esetében súlyos visszaesést, Nagy-Britanniában és Németországban fellendülést hozott, a háborús pusztítás viszont sokkal nagyobb, mint az I. világháborúban	Lengyelország és Csehszlovákia visszaesése 18-21%-os, Magyarország csak 9%-ot esik vissza és kilábalása is a legsikeresebb. A II. világháború Csehszlovákiában okozza a legkisebb károkat; Lengyelország, Magyarország, Jugoszlávia súlyos visszaesést szenvedett	Skandinávia és Olaszország visszaesése lényegesen kisebb (4-6%)
1945-1950 újjáépítés	az 1945-ös GDP-szint a századelő szintjén állt; meglepően gyors a rekonstrukció, kialakul a Bretton Woods-i rögzített árfolyamrendszer	gyors növekedést érnek el, de több helyen alacsony szintről kiindulva; eközben államosítások, felszámolják a piacgazdaságot
1950-1973 gazdasági „boom”	soha nem tapasztalt, gyors és tartós fellendülés: átlagosan csaknem 4%-os évi GDP-növekedés (NSZK 5%, Nagy-Britannia 2,5%). A termelékenység-növekedés is kiemelkedő. A munkanélküliség 2-3%-ra esik; jelentős nemzetközi gazdasági kooperáció és technológiai transzfer	„boom” itt nem valósult meg; helyette tervgazdálkodás, nyugattól való elzárkózás, erőltetett iparosítás, szektorális aránytalanságok, erősen ingadozó fejlődési értékek. A 60-as években arányosabb fejlesztéssel gyorsabb növekedés;az évtized végén reformkísérletek	Dél-Európa fellendülése különösen látványos
1973-1990 a növekedés lelassulása	a növekedés 1,9%-ra lassult; az olajárrobbanás szerkezet-átalakítást idézett elő; a munkanélküliség és az infláció jelentősen nőtt; a Bretton Woods-i rendszer összeomlik	a választóvonal nem 1973, hanem inkább 1980 körül, amikor a rendszer válsága kiéleződik, a korábbi reformok elbuknak; cserearány-romlás; a gazdaság szerkezete elavult; nincs innováció; eladósodás	Dél-Európa visszaesése még erőteljesebb. Svédország fejlődése is jobban lassult, Dániáé és Norvégiáé viszont kevésbé
hosszú távú átlagos növekedési adatok (egy főre jutó GDP-növekedés/év)
1870-1913	1,3%
1913-1950	1,2% (a háborúk és a válság ellenére is)
1950-1973	3,9%
1973-1990	1,9% (csak a „boom”-hoz képest jelent visszaesést)

Lásd még:

Szöveges elemzés

A gazdasági kibocsátás mérése

Az első világháború gazdasági következményei és a rekonstrukció

Gazdasági világválság és a második világháború

Újjáépítés és gazdasági „boom” a második világháború utáni három évtizedben

Kelet-Közép-Európa gazdaságai a kommunizmus idején

A növekedés lassulása 1973 után

A gazdasági növekedés hosszú távú tényezői

Táblázatok

4.1. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alakulása európai országokban, 1890–2000

Diagramok

4.1. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alakulása európai országokban, 1890–2000