Az rtf-változat letölthető innen

A finnugor nyelvrokonság kutatástörténete,

a magyarság eredettudatának kialakulása, változásai és

a finnugor nyelvrokonság elméletének hazai fogadtatása

(témavázlat)

Idő	Magyarország	Európa
9. sz. vége		Halogalandi Ottár norvégiai nemesúr fölfedezi, hogy az észak-norvégiai finnek(= lappok) és a Fehér-tenger partvidékén élő bjarmák (lappok?, karélok?) nyelve azonos
12. sz. vége	Anonymus: az Árpád-ház Attilától származik
1230-as évek	Julianus a mai Baskíria területén megtalálja a magyar őshazát
1250-es évek		Rubruk, francia szerzetes: Baskíriából jöttek a hunok, akiket később magyaroknak neveztek
13. sz. vége	Kézai Simon: a hun és a magyar nép rokon (Hunor és Magor két testvér)
15. sz. közepe		A. S. Piccolomini (II. Pius pápa) úgy értesült, hogy a Tanais (= Don) folyó mellett magyarok élnek
15–16. sz. fordulója		Oroszországból származó hírek alapján elterjed az a vélekedés, hogy a jugorok (=vogulok?) azonosak a magyarokkal
1517	Werbőczi István: Tripartitum – a hun–magyar rokonságból vezeti le a magyarság jogát Kárpát-medencei lakóhelyéhez
16. sz. 1. fele		Siegmund Herberstein két útja Moszkvába. 1549-ben megjelent útibeszámolója, mely több finnugor nép leírását is tartalmazza.
1603	Szenci Molnár Albert: „Annyi bizonyos, hogy nyelvünk az európaiakkal nem rokon…”
1669		Martin Fogel magyar–finn szóegyezéseket talál, a két nyelv szerkezetét is hasonlónak véli (műve kéziatban maradt)
17–18. sz. fordulója		Leibniz német filozófus ösztönzi a nyelvtörténeti kutatásokat
1711	Czvittinger Dávid: „a magyarok a messze szétszóródott finnekkel alkottak egykor egy törzset”
18. sz. eleje		Rudbeck svéd tudós a finn–magyar nyelvrokonságról írt
1730		Strahlenberg svéd katonatiszt lényegében helyesen állapítja meg, hogy melyek a finnugor nyelvek. Észreveszi a finnugor és a szamojéd nyelvek kapcsolatát is.
18. sz.	Bél Mátyás, Huszti András, Torkos József, Halmágyi István ismerik a finnugor nyelvek rokonságával foglalkozó szakirodalmat
18. sz. közepe		Tudományos expedíciók Oroszország megismerésére (J. E. Fischer, P. S. Pallas művei)
1769–1770	Sajnovics János lappföldi útja, a Demonstratio megjelenése. Orczy Lőrinc versben tiltakozik a finnugor nyelvrokonság ellen.
1771		L. A. Schlözer: Fischer munkásságára alapozva tényként kezeli a finnugor nyelvrokonságot
1799	Gyarmathi Sámuel: Affinitas
1830-as –1840-es évek		M. A. Castrén utazásai: a finnugor–szamojéd nyelvrokonság igazolása, az urál–altaji nyelvrokonság felvetése, ázsiai őshazaelmélet (másként: Wiedemann–Castrén elmélet)
1840-es évek	Reguly Antal útja az obi-ugorokhoz
19. sz. 2. fele		Az európai nyelvészek körében a finnugor nyelvrokonság mellett tovább él a hun–magyar rokonság elmélete, de felmerül a dravida–finnugor nyelvrokonság lehetősége is, a mezopotámiai ékírásos táblákat pedig néhányan finnugornak vélik
1869	Vámbéry Ármin a magyar–török nyelvrokonság mellett érvel, elkezdődik az ugor–török háborúnak nevezett vita a tudomány és a közélet fórumain. Vámbéry a finnugristákat Habsburg-ügynököknek nevezi.
1872	Az altajisztikai tanszék alapítása Budapesten, vezetője Budenz József (művei: Magyar–ugor összahasonlító szótár, Összehasonlító ugor alaktan)
19–20. sz. fordulója	A finnugrisztika elismert tudománnyá válik Magyarországon és Finnországban is
19–20. sz. fordulója	Újabb expedíciók: Munkácsi Bernát, Pápay József, Pápai Károly
19–20. sz. fordulója		Saussure új nézetei a nyelvtudományban, a történeti nyelvészet fokozatos háttérbe szorulása
1909	Vikár Béla fordításában megjelenik a magyar Kalevala
1920-as évek	A turanizmus fokozatos térhódítása, délibábos őstörténeti elméletek
1937	Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk	Szovjetunió: a sztálini terror legsötétebb éve, a finnugor értelmiség kiirtása
1945 után	az emigrációban kibontakozik a sumér–magyar rokonság eszméje, a finnugristákat szovjet ügynököknek nevezik
1960	Budapesten megtartják az első finnugor kongresszust. Az ötévente megrendezésre kerülő finnugor kongresszusok a finnugrisztika legfontosabb tudományos fórumaivá válnak.
1989	A rendszerváltás után megélénkül az érdeklődés a magyarság őstörténete és a magyar nyelv eredete iránt, a különböző nézetekhez az emberek általában politikai hovatartozásuk szerint csatlakoznak. A tudománytalan nézetek képviselői a nyelvészet alapvető módszereit és eredményeit nem is ismerve minden lehetséges fórumon tagadják a finnugor nyelvrokonság tényét.
1990-es évek eleje		Az ismét független Észtország nagy figyelemmel fordul az oroszországi finnugor népek problémái felé
1990-es évektől		Őstörténeti vita Finnországban: a finnugor nyelvrokonságot nem tagadják, de az urál-kámai őshazát igen