A RÓMAI KULTÚRA VIRÁGKORA (KR.E. 1. SZ. - KR.U. 1. SZ. KÖZEPE):

FESTÉSZET

1. kép: A Szamnisz ház falfreskója. Kr. e. 1. sz. eleje. A szoba alapterülete 3 x 4 m, mag. 3 m. Herculaneum, Casa Sannitica

2. kép: Beavatás misztériumba: falfreskórészlet. Kr. e. 1. sz. közepe. Mag. 3 m, teljes hossza 17 m, itt kb. fele látható. Pompeji, Villa dei misteri

3. kép: Odüsszeusz bolyongása: falfreskórészlet. Kr. e. 1. sz. közepe. Hossza 1,55 m. Lh. Róma, Esquilinus domb. Vatikáni Múzeum

A legkorábbi falfestési mód Rómában a nemes burkolóanyagok - márvány és alabástrom lapok - mintázatának utánzása volt. Ez az ún. I. festészeti stílus a Kr. e. 2. sz. végén alakult ki. Ez jellemző az itt látható falfelületre: a fal alsó felén nagyméretű szürke lapok utánzata fedezhetző fel. Ezt stukkópárkány választja el a falfelület felső részétől, melyen különböző színű, azonos méretű burkolólapok utánzatai sorakoznak. Ezt díszes stukkópárkány zárjak le.

A pompeji Misztériumok villájának II. festészeti stílusban készült hosszú jelenetsora a Dionüszosz-misztériumba történő beavatás eseményeit ábrázolja balról jobbra haladva. A termbe lépőt papirusztekercset olvasó germek fogadja, majd bankettet tartó asszonyok következnek. A szemben lévő falon az Ariadné (felső teste nem maradt meg) ölébe hajló Dionüszosz látható szatírokkal és bacchánsnőkkel körülvéve. Az alakok látszólag a szoba folytatását jelentő térben mozognak, mögöttük elválasztó sávokkal tagolt ún. pompeji vörössel festett falmezők. Felül meandervonal és alabástrom minta zárja a frízt.

Egy Esquilinus dombon feltárt ház falfreskóján az Odüsszeia néhány jelenete úgy tűnik föl, mintha egy épület nyílásain át látnánk, falpillérek között. Az itt láthatón Odüsszeus társaival a laisztrügónok szigetére érkezett meg, akik rájuk támadtak. Távolban a hegyek elmosódó, szürke körvonalai látszanak. Ez a légperspektíva ismeretéről tanúskodik.