Egyiptom

EGYIPTOM

(az évszámok egyéb jelzés nélkül Krisztus előtt értendők)

kb. 700000-7000 BP Paleolitikum

kb. 8800-4700 Szaharai neolitikum

kb. 5300-3000 Predinasztikus kor

Neolitikum-Nagada III.

Alsó-Egyiptom Felső-Egyiptom

5300-4000 Neolitikum

4400-4000 Badári-kultúra

4000-3200 Maadi-kultúra

4000-3000 Nagada-kultúra:

4000-3500 Nagada I (amrai)

3500-3200 Nagada II (gerzei)

3200-3000 Nagada III/0. dinasztia, egész Egyiptom. 0. dinasztia: vitatott kronológiai és területi megosztás. A korszak végének jelentősebb uralkodói közé tartozik Zehen, Szerek (Skorpió) és Narmer. Az egyesítés ideje és módja vitatott. Az írás kifejlődése a IV. évezredben.

kb. 3000-2686 Korai dinasztikus kor

I-II. dinasztia

3000-2890 I. dinasztia

Aha, Dzser, Dzset, Den, Merneith, Anedzsib, Szemerhet és Ka uralkodása. Az írás széleskörű elterjedése. Memphisz megalapítása, ettől kezdve székhely és adminisztratív központ.

2890-2686 II. dinasztia

Hetepszehemui, Ráneb, Ninetjer, Uneg, Szened, Peribszen, Haszehemui uralkodása. Valószínűsített lázadás Peribszen idején, majd az erősen centralizált állam kialakulásának nyomai.

kb. 2686-2160 Óbirodalom

III-VIII. dinasztia

2686-2613 III. dinasztia

2686 Nebka (2686-2667) trónralépése.

2667 Dzsószer (2667-2648) trónralépése.

2648 Szehemhet (2648-2640) trónralépése.

2640 Haba (2640-2637) trónralépése.

2637 Huni (2637-2613) trónralépése.

A nagy építkezési programok kezdete.

2613-2494 IV. dinasztia

2613 Sznofru (2613-2589) trónralépése.

2589 Hufu (Kheopsz, 2589-2566) trónralépése.

2566 Dzsedefré (2566-2558) trónralépése.

2558 Hafré (Khephrén, 2558-2532) trónralépése.

2532 Menkauré (Mükerinosz, 2532-2503) trónralépése.

2503 Sepszeszkaf (2503-2498) trónralépése.

A nagy építkezések hatnak a gazdaság és az adminisztráció fejlődésére. Nomoszközpontok kialakulása. Államilag szervezett távolsági kereskedelem és expedíciók (nyersanyag-behozatal). A király halotti kultusza már egyszerre több központban is.

2494-2345 V. dinasztia

2494 Uszerkaf (2494-2487) trónralépése.

2487 Szahuré (2487-2475) trónralépése.

2475 Noferirkaré Kakai (2475-2455) trónralépése.

2455 Sepszeszkaré Ini (2455-2448) trónralépése.

2448 Ránoferef (Noferefré, 2448-2445) trónralépése.

2445 Neuszerré Iszi (2445-2421) trónralépése.

2421 Menkauhór (2421-2414) trónralépése.

2414 Dzsedkaré Iszeszi (2414-2375) trónralépése.

2375 Unisz (Unasz, 2375-2345) trónralépése.

Ré felemelkedése állami istenné. A Piramisszövegek megjelenése Unisz idején. Az Ozirisz-vallás széleskörű elterjedése.

2345-2181 VI. dinasztia

2345 Teti (2345-2323) trónralépése. Uralkodása alatt a székhely Teti piramis-városába, Dzsed-iszutba helyeződik, majd utódai még délebbre helyezik.

2323 Uszerkaré (2323-2321) trónralépése.

2321 I. Pepi (Meriré, 2321-2287) trónralépése.

2287 Merenré (2287-2278) trónralépése.

2278 II. Pepi (Noferkaré, 2278-2184) trónralépése. Uralkodásának második felében krízis, a helyi hivatalnokok függetlenedése.

2184 Nitikret (Nitókrisz, 2184-2181) trónralépése.

Expedíciók. Núbiaiak alkalmazása határőrségekben és expedíciókban. II. Pepi uralkodásában gazdasági hanyatlás, a hatalom meggyengülése. V-VI. dinasztia: a nomoszi hivatali funkciók örökletessé válnak. A hangsúly eltolódása a fővárosról a többi központ felé.

2181-2160 VII-VIII. dinasztia

Számos uralkodó rövid uralkodási idővel, köztük több Noferkaré. A korszakra vonatkozóan az Abüdoszi királylista ill. a koptoszi Min-dekrétumok szolgálnak forrással. Királyok Herakleopolisz Magnából, de hatalmuk nem terjed ki Felső-Egyiptomra. Klímatikus változások nyomai.

kb. 2160-2055 I. Átmeneti kor

IX-X. dinasztia (herakleopoliszi)

XI. dinasztia Thébában

2160-2025 IX-X. dinasztia (herakleopoliszi)

I. Heti (Meriibré), II. Heti (Nebkauré), III. Heti (Uahkaré) és Merikaré uralkodása. A kronológia nem tisztázott.

2125-2055 XI. dinasztia (thébai)

(Antef kormányzó.)

(I. Mentuhotep, az Ős [Tepy-a] uralkodása.)

2125 I. Antef (Szehertaui, 2125-2112) trónralépése.

2112 II. Antef (Uahanh, 2112-2063) trónralépése. Uralkodása alatt összetűzés a herakleopolisziakkal.

2063 III. Antef (Nahtnebtepnofer, 2063-2055) trónralépése.

A Koporsószövegek megjelenése. A helyi vezetők hatalmukat több nomoszra is kiterjesztik, és a helyi isten főpapjaivá válnak. Théba felemelkedése.

kb. 2055-1650 Középbirodalom

XI. dinasztia (egész Egyiptom)

XII-XIV. dinasztia

2055-1985 XI. dinasztia (egész Egyiptom)

2055 II. Mentuhotep (Nebhepetré, 2055-2004) trónralépése. Uralkodása alatt Egyiptom újraegyesítése, a székhely és vallási központ Théba, Memphisz adminisztratív központként funkcionál tovább egészen a Ptolemaiosz-korig. Hadjáratok Núbiába.

2004 III. Mentuhotep (Szanhkaré, 2004-1992) trónralépése. Regnálása idején expedíció Puntba.

1992 IV. Mentuhotep (Nebtauiré, 1992-1985) trónralépése. Valószínűleg uszurpátor, mert hiányzik a királylistákról. Expedíció Wadi Hammamatba (Amenemhat vezír vezetésével).

1985-1773 XII. dinasztia

1985 I. Amenemhat (Szehotepibré, 1985-1956) trónralépése. Uralkodása alatt a központ áthelyezése Amenemhat-itj-tauiba. Harcok az ázsiaiak ellen, hadjárat Núbiába és uralkodásának végén Líbia területére. Ez utóbbit fia, Szeszósztrisz vezette, aki társuralkodó is volt. Valószínűleg meggyilkolták.

1956 I. Szeszósztrisz (Szenuszert, Heperkaré, 1956-1911) trónralépése. A 10. és 18. évben hadjáratok Núbiába, az új határ Buhen. Valószínűleg ő alapítja a karnaki templomot.

1911 II. Amenemhat (Nebkauré, 1911-1877) trónralépése. Expedíció Kusba és Puntba regnálása idején.

1877 II. Szeszósztrisz (Szenuszert, Haheperré, 1877-1870) trónralépése. Békés uralkodás. A fajjúmi öntözőrendszer kialakítása.

1870 III. Szeszósztrisz (Szenuszert, Hakauré, 1870-1831) trónralépése. Hadjáratok Núbiába a 6., 8., 10., 16. és 19. évben, legalább egy hadjárat Palesztinába. Közigazgatási refom.

1831 III. Amenemhat (Nimaatré, 1831-1786) trónralépése. Békés uralkodás, kulturális virágzás.

1786 IV. Amenemhat (Maaheruré, 1786-1777) trónralépése.

1777 Szobeknoferuré (Szobekkaré, 1777-1773) trónralépése.

A társuralkodói rendszer (korégencia) bevezetése. A korszakra vonatkozó legfontosabb források: Noferti próféciái (I. Amenemhat), Amenemhat tanításai, Hekanaht-levelek, átokszövegek (I. Szeszósztrisz), évkönyvek (II. Amenemhat), valamint Merikaré intelmei, Szinuhe története, az illahuni papiruszok. A túlvilági élet „demokratizálódása”.

1773-1650 utánig XIII. dinasztia

Kb. 70 király rövid uralkodási idővel. Közülük az ismertebbek: Ugaf (Hutauiré), II. Szobekhotep, Ihernofret Noferhotep (Szanhtaui Szehemré), Ameni Antef Amenemhat (Szanhibré), Hór (Auibré), Hendzser (Uszerkaré), III. Szobekhotep (Szehemré Szuadzstaui), I. Noferhotep (Haszehemré), Szihathor, IV. Szobekhotep (Haneferré), V. Szobekhotep, Ay (Merneferré). A főváros Itj-taui maradt. IV. Szobekhotep uralkodására Núbia függetlenedik az egyiptomi ellenőrzés alól, a birodalom lassan széthull.

1773-1650 XIV. dinasztia

Kisebb királyok, valószínűleg párhuzamosan uralkodtak a XIII. és XV. dinasztia királyaival.

kb. 1650-1550 II. Átmeneti kor

XV. dinasztia (hükszósz)

XVI-XVII. dinasztia

1650-1550 XV. dinasztia (hükszósz)

Szalitisz/Szekerher

1600 körül Hian (Szeuszerenré) trónralépése.

1555 körül Apepi (Apóphisz, Aauszerré) trónralépése.

Hamudi

A hükszósz főváros Avarisz. A Széth-kultusz felemelkedése. A II Átmeneti korra vonatkozó főbb források: Torinói kánon, Sallier I papirusz, Rhind matematikai papirusz.

1650-1580 XVI. dinasztia (thébai)

Thébai királyok egyidejűleg a XV. dinasztiával (a korszak elején a központ Itj-tauiból Thébába kerül). Harcok a hükszószokkal. Halottak könyve (Mentuhotep királyné koporsójában először).

1580-1550 XVII. dinasztia

Rahotep, I. Szobekemszaf, VI. Antef (Szehemré), VII. Antef (Nebheperré), VIII. Antef (Szehemré Herihermaat), II. Szobekemszaf, Sziamon (?)

1560 körül Taa (Szenahtenré/Szekenenré) trónralépése. Uralkodása alatt harc a hükszószokkal, az egyik csatában esett el.

1555 Kamosze (Uadzsheperré, 1555-1550) trónralépése. A 3. év körül expedíció Buhenbe és Avariszba, háború a hükszószokkal (Apepi).

kb. 1550-1069 Újbirodalom

XVIII-XX. dinasztia

1550-1295 XVIII. Dinasztia

1550 I. Jahmesz (Amószisz, Nebpehtiré,1550-1525) trónralépése. Uralkodása alatt a Két Ország egyesítése. Expedíció Buhenbe. A 18-22. év között foglalják el Avariszt, a hükszószok végleges kiűzése. Hadjárat Palesztinába, Saruhen ostroma (3 évig). Az utolsó 5 évben építkezési programok.1525 I. Amenhotep (Amenóphisz, Dzseszerkaré, 1525-1504) trónralépése. Hozzá kötik a Deir el-medinei munkásfalu megalapítását. 8. év: expedíció Núbiába a 2. kataraktáig. Uralkodásának végére kialakulnak a XVIII. dinasztia főbb karakterjegyei.1504 I. Thotmesz (Thutmószisz, Aaheperkaré, 1504-1492) trónralépése. 2/3. év: a núbiai hadjárata jelenti Kus és Kerma végét, sikerek a 3-4. kataraktánál. Az első hadjárat Szíriába, de kerüli a Mitannival való összeütközést.1492 II. Thotmesz (Aaheperenré, 1492-1479) trónralépése. Déli lázadás megtorlása az 1. évben.1479 III. Thotmesz (Menheperré, 1479-1425) trónralépése. Mivel kiskorú volt, mostohaanyja, Hatsepszut uralkodott helyette régensként.1473 Hatsepszut (Maatkaré, 1473-1458) trónralépése (korégenciában III. Thotmesszel). Minden korábbit felülmúló építkezései program. Hadjáratok Núbiába, a 9. évben expedíció Puntba.1458 III. Thotmesz önálló uralkodásának kezdete. A megiddói csata a Mitanni-koalíció ellen. A 42. évig folyamatos háború a palesztinai, libanoni, dél-szíriai területekért Mitanni (Naharin) és vazallusai ellen, összesen 17 hadjárat. A leghíresebb a megiddói csata és 33. évben a 8. hadjárat, amelyben Thotmesz átkel az Eufráteszen. Ajándékok a nyugat-ázsiai uralkodóktól, Egyiptomot elismerik nagyhatalomként. Núbiai hadjárat, valószínűleg Napata alapítása. Az 51. évben fiát, II. Amenhotepet társuralkodóvá tette.

1427 II. Amenhotep (Aaheperuré, 1427-1400) trónralépése. 7. és 9. év: hadjárat Szíria-Palesztinába. Uralkodása alatt stabilitás és kulturális virágzás.

1400 IV. Thotmesz (Menheperuré, 1400-1390) trónralépése. Béke Mitannival, és diplomáciai házasság (Artatama lányával). Hadjáratok Dél-Palesztinába. Azonosítja magát a napistennel.

1390 III. Amenhotep (Nebmaatré, 1390-1352) trónralépése. Béke, jólét, bőség, a dinasztia csúcsa. 5. év: núbiai hadjárat. Már életében megistenült. Hangsúlyozott szoláris teológia. Diplomáciai házasságok (Babilón, Mitanni). A legfőbb forrás a külpolitikai kapcsolatokra az Amarna-levelek (382 levél).

1352 IV. Amenhotep (Ehnaton, Noferheperuré Uaenré, 1352-1336) trónralépése (a társuralkodás vitatott). Uralkodása az Amarna-kor. 5. év: nevét Ehnatonra változtatja, szakít a fővárossal és a hagyományos vallással, elkezdi építtetni az új központot, Ahet-Atont (El-Amarna). 9. év: az Aton-kultuszt kizárólagossá teszi, megkezdődik a többi isten nevének eltüntetése, a templomaik bezárása és a kultuszaik felszámolása a hadsereg segítségével. 12. év: núbiai lázadás leverése. Konfrontációk Előázsiában, a hettiták térhódítása az egyiptomi vazallusok között (I. Suppiluliuma). Horemheb felemelkedése.

1338 Szemenhkaré (Anhheperuré, 1338-1336) trónralépése. Személye és uralkodási ideje vita tárgya.

1336 Tutanhamon (Tutanhaton, Nebheperuré, 1336-1327) trónralépése. Az első évben elhagyja Amarnát, Memphiszt teszi fővárossá, és nevét Tutanhatonról Tutanhamonra változtatja. Régense Horemheb. Háború a hettitákkal a szíriai-palesztinai területekért. A restaurációhoz a legfontosabb források: Restaurációs sztélé, Horemheb Koronázási szövege és a Karnaki ediktum.

1327 Ay (Heperheperuré, 1327-1323) trónralépése. A Zannanza-epizód, a hettita herceg halála miatt komoly megtorlás, harcok Szíria-Palesztinában, egyiptomi vereség és pestisjárvány kitörése, ami aztán a hettita király és a trónörökös halálát okozza.

1323 Horemheb (Dzseszerheperuré, 1323-1295) trónralépése. Katonafáraó. 10. év: Kades és Amurrú sikertelen visszahódítási kísérlete. Politikai, vallási és gazdasági konszolidáció. A XIX. dinasztia fáraói őt tekintették a dinasztiájuk alapítójának.

1295-1186 XIX. dinasztia

1295 I. Ramszesz (Menpehtiré, 1295-1294) trónralépése. Katonafáraó, a szilei erőd parancsnoka. Uralmával megkezdődik a Ramesszida-kor, amely a XX. dinasztia végéig tart.

1294 I. Széthi (Menmaatré, 1294-1279) trónralépése. 1. év: hadjárat Dél-Palesztinába. A további hadjáratok északabbra nem érnek el tartós sikert. Líbiai törzsek hatolnak be a Deltába. A Horemheb által megkezdett restauráció folytatása. Abüdoszi királylista (III. Amenhotepet Horemheb követi). Uralkodásának végén kinevezi Ramszeszt társuralkodóvá, aki az utolsó évben hadjáratot vezet Núbiába.

1279 II. Ramszesz (Uszermaatré 1279-1213) trónralépése. 4. év: 1. szíriai hadjárat (Amurrúért). 5. év: a kádesi csata. További harcok a szíriai-palesztinai területek visszaszerzéséért, átmeneti sikerekkel. 16. év: hettita trónviszály, Urhi-Tesup Egyiptomba menekül. 21. év: hettita-egyiptomi békeszerződés. Erődépítés a Deltában a líbiaiak ellen. 34. év: diplomáciai házasság Hattival. 44. év: núbiai akció. Kulturális virágzás, gyümölcsöző kereskedelem. Uralkodása alatt a főváros Per-Ramszeszbe kerül.

1274 A kádesi csata.

1213 Merneptah (Baenré, 1213-1203) trónralépése. Uralkodásának első éveiben számos katonai expedíció Núbiába és Palesztinába. Az Izrael-sztélé. 5. év: líbiaiak és a tengeri népek betörése. Halála után örökösödési vita II. Széthi és Amenmessze között.

1203 Amenmessze (Menmiré, 1203-1200?) trónralépése.

1200 II. Széthi (Uszerheperuré, 1200-1194) trónralépése.

1194 Sziptah (Akehnré Szetepenré, 1194-1188) trónralépése. Gyerekként kerül trónra, anyja, Tauszert volt a régens.

1188 Tauszert (Szitré Meritamon 1188-1186) trónralépése. A hatalmat Bay ragadja magához.

1186-1069 XX. dinasztia

1186 Széthnaht (Uszerhauré Meriamon, 1186-1184) trónralépése. Polgárháborús időszak Bay uralma alatt, akit Széthnaht űz el.

1184 III. Ramszesz (Uszermaatré Meriamon, 1184-1153) trónralépése. 5. év: a líbiai törzsek betörnek a Nyugat-Deltába és eljutnak a központi Nílus-ágig. 8. év: csata a tengeri népek ellen. 11. év: újabb líbiai harcok. Uralkodása alatt expedíció Puntba. Nagy földadományok a papságnak. Gazdasági krízis. 29. év: a történelem első szervezett sztrájkja. Uralkodásának végén hárem-összeesküvés.

1153 IV. Ramszesz (Hekamaatré Szetepenamon, 1153-1147) trónralépése. További gazdasági hanyatlás, az Amon-papok befolyása nő.

1147 V. Ramszesz (Uszermaatré Szeheperenré, 1147-1143) trónralépése. Himlőben fiatalon elhunyt.

1143 VI. Ramszesz (Nebmaatré Meriamon, 1143-1136) trónralépése. Zavargások.

1136 VII. Ramszesz (Uszermaatré Szetepenré Meriamon, 1136-1129) trónralépése. A gabonaárak a magasba szöknek.

1129 VIII. Ramszesz (Uszermaatré Ahenamon, 1129-1126) trónralépése.

1126 IX. Ramszesz (Neferkaré Szetepenré, 1126-1108) trónralépése. Növekvő instabilitás. 8-15. év: a líbiaiak fosztogatják Thébát, zavargások, sztrájk, a sírrablások első hulláma.

1108 X. Ramszesz (Hepermaatré Szetepenré, 1108-1099) trónralépése.

1099 XI. Ramszesz (Menmaatré Szetepenptah, 1099-1069) trónralépése. Uralkodásának utolsó 10 évére hatalma Alsó-Egyiptomra csökken. Éhség, fosztogatások, sírrablások, civil háború. A núbiai alkirály és csapatainak behívása a helyzet stabilizálására, de Panehszi konfliktusba kerül Amenhoteppel, a thébai Amon-főpappal. A 17-19. évre a konfliktus eldurvul, Panehszi kifosztja Közép-Egyiptomot. A fáraó csapatai Pianh vezetésével kiűzik Egyiptomból. Pianh államcsínyt követ el, és Ramszesz 19. évétől az éveket saját uralkodása szerint számozza. Ramszesz 28. évében Pianh meghal, örököse Herihór, aki XI. Ramszesz halála után fáraói címeket vesz fel. Ramszeszt északon Szmendész követi, és megalapítja a XXI. dinasztiát.

III. Ramszesz után Egyiptom elveszíti az ellenőrzést Szíria-Palesztina és Núbia fölött. Az Amon-theokrácia megerősödése. A XIX-XX. dinasztia alatt válik jellemzővé a személyes vallásosság. A korszakra vonatkozó legfontosabb források: Torinói jogi papirusz, Torinói sztrájkpapirusz, Harris-papirusz (IV. Ramszesz), „Necropolis Journal”, sírrabló akták (IX. Ramszesz).

1069-664 III. Átmeneti kor

XXI-XXIV. dinasztia (Líbiai kor)

XXV. dinasztia (etióp uralom)

1069-945 XXI. dinasztia

1069 Szmendész (Neszubanebdzsed, Hedzsheperré Szetepenré, 1069-1043) trónralépése. Központ: Tanisz. Herihór központja délen Théba.

1043 Amenemniszu (Noferkaré, Nepherkerész, 1043-1039) trónralépése.

1039 I. Pszuszennész (Paszebahaemniut, Aaheperré Szetepenamon, 1039-991) trónralépése. Ő a thébai parancsnok, I. Pinudzsem fia, akinek másik fia, Menheperré Felső-Egyiptomot ellenőrizte. Házasságok a thébai és taniszi ág között, de a megosztottság megmarad.

993 Amenemope (Uszermaatré Szetepenamon, 993-984) trónralépése.

984 Oszorkon, az Idősebb (Aheperré Szetepenré, 984-978) trónralépése. Új uralkodócsalád sarja a Deltában, a maswasák vezetőjének, Sesonknak a fia (líbiai).

978 Sziamon (Netjerheperré Szetepenamon, 978-959) trónralépése. Egyik lányát Salamonhoz adta.

959 II. Pszuszennész (Titheperuré Szetepenré, 959-945) trónralépése. Thébai főpap (thébai ág).

A líbiaiak egyre jelentősebb és már megkerülhetetlen erőt képviselnek az egyiptomi vezetésben. A dinasztia elejére vonatkozó forrás a Wenamon utazása.

945-715 XXII. dinasztia

945 I. Sesonk (Hedzsheperré, 945-924) trónralépése Taniszban. A maswasák vezetője (líbiai). Expanzionista külpolitika, építkezési program. Fiát, Juputot teszi meg Amon-főpapnak Thébában, hogy egész Egyiptomot ellenőrizhesse. 925 körül katonai hadjárat Gáza, Megiddó, valamint Izrael és Júda ellen (1Kir 14:25-6, 2Krón 12:2-9), Jeruzsálem kifosztása. Fontos forrásul szolgálnak a Bubasztiszi kapu feliratai (Karnak).

924 I. Oszorkon (Szehemheperré, 924-889) trónralépése. Decentralizációs folyamat. Thébában Harsziésze Amon-főpap kikiáltja magát királynak. Az északi törekvések a Théba feletti uralomra erőszakba torkollnak.

890 körül II. Sesonk (Hekaheperré) trónralépése.

889 I. Takelóth (889-874) trónralépése.

874 II. Oszorkon (Uszermaatré, 874-850) trónralépése.

850 II. Takelóth (Hedzsheperré, 850-825) trónralépése. Fontos forrás az Oszorkon herceg krónikája (Karnak, Bubasztiszi kapu).

825 III. Sesonk (Uszermaatré, 825-773) trónralépése. A deltai fejedelemségek önállósodása.

773 Pimay (Uszermaatré, 773-767) trónralépése.

767 V. Sesonk (Aaheperré, 767-730) trónralépése. (IV. Sesonk: XXIII. dinasztia.)

730 IV. Oszorkon (Aaheperré, 730-715) trónralépése. (III. Oszorkon: XXIII. dinasztia.)

Decentralizáció, először Théba szakad ki az átmeneti egységből, majd északon is kiválnak fejedelemségek. 730-ra függetlenedik Bubasztisz, Leontopolisz, Hermopolisz, Herakleopolisz, Szaisz. Főbb forrás: Gebel Barkal sztélé (Peye, Núbia, 747-716). A VIII. század második felére a kusi uralkodók felemelkedése. Peye elfoglalja Felső-Egyiptomot, és Memphiszig jut.

818-715 XXIII. dinasztia

Párhuzamosan a XXII., XXIV. és XXV. dinasztiával. Központja Théba. A korszakban a főbb központokban (Théba, Hermopolisz, Herakleopolisz, Leontopolisz, Tanisz) egyidejűleg más-más uralkodókat ismertek el. A kronológia vitatott, a főbb királyok: I. Petubasztisz (Uszermaatré), I. Juput, IV. Sesonk, III. Oszorkon (Uszermaatré), III. Takelóth (Uszermaatré), Rudamon (Uszermaatré), Peftjaauibaszt, II. Juput (Uszermaatré).

727-715 XXIV. dinasztia

727 Tefnaht (Sepszeszré, 727-720) trónralépése (központ: Szaisz). Hatalmát kiterjeszti a Nyugat-Deltára és Memphiszre.

720 Bokkhórisz (Bakenrenef Uahkaré, 720-715) trónralépése.

747-656 XXV. dinasztia (etióp uralom)

(Baines-Málek korszakolása szerint a Későkorhoz tartozik)

747 Peye (Pianhi, Menheperré, 747-716) trónralépése. Núbia és a thébai terület. Kivonulása miatt a korábbi egyiptomi helyzet virtuálisan változatlan marad.

716 Sabaka (Neferkaré, 716-702) trónralépése. Új inváziót indít, uralom Núbia és egész Egyiptom felett. A központ Memphisz. Thébában az Amon-főpap uralma csökken, felemelkedik az Amon isteni felesége cím politikai jelentősége.

702 Sabataka (Sebitku, Dzsedkauré, 702-690) trónralépése.

701 Az egyiptomi csapatok és Taharka herceg személyes jelenléte az eltekei csatában (Asszíria vereséget mér a szövetségesekre, [Szín-ahhé-eriba]).

690 Taharka (Nofertumhuré, 690-664) trónralépése. Egyiptom érdekeinek védelme Asszíria terjeszkedésével szemben.

674 Assur-ah-iddina (Asszíria) kísérlete Egyiptom meghódítására.

671 Assur-ah-iddina második egyiptomi hadjárata, amelyben kifosztja Memphiszt és kiűzi Taharkát Egyiptomból. Az asszír sereg kivonul, de a deltai fejedelmeket hűségesküre kötelezik, hogy meggátolják a kusiták újbóli uralmát. A szaiszi Nekó fiát, Pszammetiket Ninivébe hurcolják, majd vazallusként visszaengedik Athribiszba. Taharka visszanyeri az uralmat Egyiptom felett.

667 Assur-bán-apli egyiptomi hadjárata, Taharka ismét Núbiába menekül.

664 Tanutamon (Tanutamani, Bakaré, 664-656) trónralépése. Legyőzi a deltai asszír vazallus fejedelmeket.

663 Assur-bán-apli behatol Egyiptomba és kifosztja Thébát. Tanutamani Núbiába menekül. A kusita hatalom meggyengül, az asszír vazallus, Pszammetik Szaiszból veszi át az irányítást.

664-332 Későkor (Shaw)

más korszakolás (pl. Baines-Málek) szerint 712-332 (XXV.dinasztiától)

XXVI. dinasztia (Szaiszi kor)

XXVII. dinasztia (I. Perzsa kor)

XXVIII-XXX. dinasztia (független dinasztiák)

II. Perzsa kor

664-525 XXVI. dinasztia (Szaiszi kor)

(672-664 I. Nekó uralkodása.)

664 I. Pszammetik (Pszammétikhosz, Uahibré, 664-610) trónralépése. Uralmáról fontos forrás a Nitókrisz adoptációs sztélé. Építkezések, expanziós külpolitika. Uralkodásának végére előázsiai hódításai messzebbre nyúlnak, mint I. Thotmesz vagy III. Thotmesz idején. A káldok miatt uralkodásának végén Asszíria és Egyiptom összefog. Fontos forrás a Szakkara sztélé (11. év, líbiai kapcsolatok).

663 Asszír invázió (ld. feljebb).

658 Gügész (Lüdia) segítsége az asszírokkal szemben.

656 körül Egyiptom egyesítése szaiszi irányítással.

655-630 Asdód ostroma (sikeres).

616 Egyiptom a mai Irak területén harcol a káldok ellen.

610 II. Nekó (Uhemibré, 610-595) trónralépése. Uralkodása alatt csatorna a Nílus és a Vörös-tenger között.

609 Hadjárat a káldok ellen az Eufrátesztől keletre, Jósiás (Júda) legyőzése.

605 Karkemisi vereség, majd Egyiptom visszavonul a keletről.

595 II. Pszammetik (Noferibré, 595-589) trónralépése. Harmadik évében núbiai expedíció. Negyedik évében hadjárat Palesztinába.

589 Apriész (Haaibré, 589-570) trónralépése. Zedékiás (Júda) és a föníciaiak segítségével a káldok elleni támadás. A káldok betörnek Egyiptomba az 580-as évek végén.

574-570 Hadjáratok Fönícia és Ciprus ellen.

570 II. Jahmesz (Amaszisz, Hnumibré, 570-526) trónralépése. Negyedik évében visszaveri a káldok egyiptomi invázióját. Uralkodása alatt kisebb expedíció Núbiába.

559 Kürosz trónralépése. Szövetség a perzsák ellen Egyiptom, Spárta, Lüdia és a káldok között.

526 III. Pszammetik (Anhkaenré, 526-525) trónralépése.

525 Perzsa invázió Kambüszész vezetésével. A péluszioni csatában III. Pszammetik fogságba esik.

525-404 XXVII. dinasztia (I. Perzsa kor)

525 Kambüszész (525-522) trónralépése. A források ellentmondásosak az egyiptomi tevékenységét illetően.

522 Kambüszész halálát követően egyiptomi lázadás a perzsa uralom ellen. I. Dareiosz (522-486) trónralépése.

519-518 Dareiosz visszaszeri az ellenőrzést Egyiptom felett. Templomépítés és restauráció.

510-497 A II. Nekó által megkezdett csatorna befejezése.

486 Felkelés Egyiptomban.

I. Xerxész (486-465) trónralépése.

484 Megszilárdul a perzsa ellenőrzés egész Egyiptom felett.

465 I. Artaxerxész (465-424) trónralépése.

460 körül Az Inarósz-felkelés.

424 II. Dareiosz (424-405) trónralépése.

405 II. Artaxerxész (405-359) trónralépése.

404 Amürtaiosz lázadása.

404-399 XXVIII. dinasztia

404 Amürtaiosz (404-399) trónralépése.

399-380 XXIX. dinasztia

399 I. Nepheritész (Nefaarud, 399-393) trónralépése. Építkezések.

393 Hakórisz (Hnummaatré, 393-380) trónralépése. Fontos forrás a Démotikus krónika.

385-383 Khabriasz háborúja.

380 körül II. Nepheritész trónralépése.

380-343 XXX. dinasztia

380 I. Nektanebosz (Heperkaré, 380-362) trónralépése. Látványos építkezések.

362 Teósz (Irmaatenré, 362-360) trónralépése.

360 II. Nektanebosz (Szenedzsemibré Szetepenanhur, 360-343) trónralépése. Egyiptom utolsó nemzeti fáraója.

351 Artaxerxész támadása Egyiptom ellen.

343 Péluszion elesik. Nektanebosz Meroéba menekül.

343-342 Egyiptom perzsa inváziója.

343-332 II. Perzsa kor

343 III. Artaxerxész Ókhosz (343-338) trónralépése.

339-338 A Hababas-felkelés.

338 Arszész (338-336) trónralépése.

336 III. Dareiosz Kodomannosz (336-332) trónralépése.

332 Nagy Sándor elfoglalja Egyiptomot.

332-Kr. u. 395 Görög-római kor

Makedón dinasztia

Ptolemaiosz dinasztia

római császárok

332-305 Makedón dinasztia

332 III. Alexandrosz (Nagy Sándor, 332-323) elfoglalja Egyiptomot.

331 Nagy Sándor megalapítja Alexandriát, ami a Ptolemaiosz Egyiptom központja lett.

323 Philipposz Arrhidaiosz (323-317) trónralépése. Nagy Sándor szellemileg visszamaradott féltestvére. Perdikkasz lett a kormányzó és felosztották a birodalmat: Ptolemaiosz, Lagosz fia kapta Egyiptomot, Líbiát és Arábia egy részét.

323 Ptolemaiosz mint szatrapa kormányozza Egyiptomot 323-305-ig. Fontos forrás: Szatrapa-sztélé (312-311).

321-301 Az örökösödési háború (Diadokhoszok háborúja) első szakasza az egység-pártiak (pl. Perdikkasz) és az elszakadni akarók (köztük Ptolemaiosz) között.

317 IV. Alexandrosz (317-310, csak névlegesen: 310-305) trónralépése.

312 Gázai csata.

305-30 Ptolemaiosz dinasztia

305 I. Ptolemaiosz I. Szótér (305-285) trónralépése.

301 Az ipszoszi csatával (Antigonosz halála) véget ér a Diadokhoszok háborújának első szakasza.

301-280 A Diadokhoszok háborújának második szakasza. Területbővítés. Egyiptom a kelet-mediterráneumi görög központok felé és Szíria-Palesztina térségében hódít. 301-ben Ptolemaiosz az Eleutherosz-folyóig hódít.

285 II. Ptolemaiosz Philadelphosz (285-246) trónralépése. Ő kezdi meg a dinasztiára jellemző testvérházasságok sorát. Reformok. Egyiptom ekkor a leggazdagabb és a legstabilabb.

274-271 Az első szíriai háború I. Antiokhosz (Szeleukida) ellen.

273 Egyiptom követeket küld Rómába.

260-253 A második szíriai háború II. Antiokhosz ellen.

246 III. Ptolemaiosz I. Euergetész (246-221) trónralépése. A reformok folytatása.

246-241 A harmadik szíriai háború.

221 IV. Ptolemaiosz Philopatór (221-205) trónralépése. Uralkodásának elején véres események, kegyencek kerülnek hatalomra (Szoszibiosz és Agathoklész).

219-217 A negyedik szíriai háború III. Antiokhosz ellen.

217 jún. 22. Rafiai csata: a szíriai háború döntő csatája, amelyben a szorult helyzetben levő Ptolemaiosz fordítani tudott, és amelynek köszönhetően Egyiptom visszaszerezte Koilé-Szíriát.

206-200 Dél-Egyiptom: nagyszabású felkelések Théba központtal. Vezető Harvennofer (ellenkirály).

205 V. Ptolemaiosz Epiphanész (205-180) trónralépése. Kiskorúsága miatt zavaros helyzet. Uralma alatt a birodalom külső területeinek nagyrésze (beleértve Koilé-Szíriát) elveszett. Megmérgezték. Fontos forrás: Rosette-i kő (196).

203 Felkelés Alexandriában. Meggyilkolják Agathoklészt és családját.

202-195 Az ötödik szíriai háború.

200-186 A déli felkelés folytatása Aahvennofer ellenkirály vezetésével.

196 V. Ptolemaiosz nagykorú lett, koronázás ősi rítusok szerint.

195 Béke a Szeleukidákkal. Dinasztikus házasság.

180 VI. Ptolemaiosz Philometor (180-164, 163-145) trónralépése. Kiskorúsága miatt helyette anyja, Antiokhosz lánya, I. Kleopátra kormányzott régensként 176-ig. Ezután két régens kormányozza Egyiptomot.

170 Egyiptom megtámadja a Szeleukida-birodalmat, de alulmarad IV. Antiokhosszal szemben (hatodik szíriai háború).

VIII. Ptolemaiosz II. Euergetész (Phüszkón, 170-163, 145-116) trónralépése. Hármas társuralkodás: VI. Ptolemaiosz, neje, II. Kleopátra, és VIII. Ptolemaiosz.

IV. Antiokhosz csapataival elárasztja a Deltát, a két régens megbukik. Alexandria ostroma.

169 Belpolitikai nehézségek miatt Antiokhosz feladja a Deltát és csapataival kivonul Egyiptomból.

168 IV. Antiokhosz ismét elfoglalja a Deltát és Fajjúm környékét, lehet, hogy meg is koronázzák. Róma beavatkozik Egyiptom javára. Egyiptom külpolitikailag Róma vazallusa lesz, a római befolyás az actiumi csatáig folyamatosan erősödik, szűkül Egyiptom mozgástere.

165 Dionüszosz Petoszarapisz lázadása.

Felkelés Thébában és Panopoliszban. A felkelések miatt a gazdaság súlyos helyzetbe kerül.

164 VIII. Ptolemaiosz elűzi VI. Ptolemaioszt és II. Kleopátrát

163 A nép visszahívja VI. Ptolemaioszt. VI. Ptolemaiosz Philometor (180-164, 163-145) trónralépése.

156-155 Gyilkossági kísérlet VIII. Ptolemaiosz ellen. A száműzetésben végrendeletet készít, hogy amennyiben nincs trónörökös a halálakor, Egyiptomot Rómára hagyja.

145 Hetedik szíriai háború. Koilé-Szíria visszafoglalása. VI. Ptolemaiosz halála.

VII. Ptolemaiosz Neósz Philopatór trónralépése. Személyéről kevés adat, valószínűleg kiskorú volt és VIII. Ptolemaiosz ölette meg.

VIII. Ptolemaiosz II. Euergetész (Phüszkón, 170-163, 145-116) trónralépése. Feleségül veszi az özvegy II. Kleopátrát és annak lányát is, megöleti VI. Ptolemaiosztól származó fiait.

141-140 Hármas uralom: VIII. Ptolemaiosz – II. Kleopátra – III. Kleopátra.

140 Puccs-kísérlet (Kalaisztész).

132 VIII. Ptolemaiosznak menekülnie kell, III. Kleopátra követi, a hatalom Alexandriában II. Kleopátra kezében marad. Hamarosan VIII. Ptolemaiosz visszatér Egyiptomba, délre, és II. Kleopátra elmenekül Szíriába.

127-126 VIII. Ptolemaiosz visszatér Alexandriába.

124 Egyezség: ismét hármas uralom (VIII. Ptolemaiosz – II. Kleopátra – III. Kleopátra). Nyugodt időszak VIII. Ptolemaiosz haláláig (nem jelöl meg trónörököst, a két várományos Ptolemaiosz Szótér és Ptolemaiosz Alexandrosz).

116 IX. Ptolemaiosz II. Szótér (116-107, 88-81) trónralépése. Ismét hármas uralom: II. Kleopátra – III. Kleopátra – IX. Ptolemaiosz. 116 végétől kettős uralom, mert II. Kleopátra 57 év uralkodás után elhunyt.

114-113 Ptolemaiosz Alexandrosz kikiáltja magát Ciprus királyának. Ciprus elszakad Egyiptomtól.

107 III. Kleopátra puccsa, amelyben elűzi Ptolemaiosz Szótért. Ptolemaiosz Alexandrosz csapataival bevonul Alexandriába. X. Ptolemaiosz I. Alexandrosz (107-88) trónralépése. Kettős uralom: III. Kleopátra – X. Ptolemaiosz. IX. Ptolemaiosz Ciprus uralkodója lett.

104 Egyiptom beleavatkozik a szíriai polgárháborúba annak reményében, hogy sikerül visszaszerezni Koilé-Szíriát. Átmeneti sikerek, de X. Ptolemaiosz fenyegetése miatt a csapatokat ki kell vonni és a háború eredménytelen.

101 Feszült lesz a viszony X. Ptolemaiosz és III. Kleopátra között. III. Kleopátra halála.

96 Egyiptom elveszíti Kürénét. (Végleges csatolása Rómához 75-74-ben történik.)

91 Felkelés Thébában.

88 Az alexandriaiak elűzik X. Ptolemaioszt. X. Ptolemaiosz a későbbiekben végrendeletében Rómára hagyja Egyiptomot. IX. Ptolemaiosz II. Szótér (116-107, 88-81) trónralépése. Keményen lesújt a lázadókra, 3 év alatt leszámol Thébával, amely ezután elveszíti politikai jelentőségét és csak kisebb falvak formájában él tovább.

81 IX. Ptolemaiosz II. Szótér halála. Kleopátra Bereniké (81-80) trónralépése, egy évig egyedül uralkodik.

80 Róma beavatkozása: Sulla Egyiptom trónjára Kleopátra Bereniké mellé X. Ptolemaiosz fiát, Alexandroszt ülteti. XI. Ptolemaiosz II. Alexandrosz trónralépése. A kettős uralom 18-19 napig tart, és Kleopátra Bereniké halálával végződik. Alexandriában lázadás tör ki, amelyben megölik XI. Ptolemaioszt.

XII. Ptolemaiosz Neósz Dionüszosz (Aulétész, 80-58, 55-51) trónralépése.

76 XII. Ptolemaioszt egyiptomi rítusok szerint is fáraóvá koronázzák Memphiszben.

65 Róma: Crassus hivatalosan javaslatot tesz Egyiptom bekebelezésére. A javaslatot nem fogadják el, Egyiptom független marad.

63 Egyiptom bekebelezése ismét napirenden Rómában, de nem történik lépés.

59 Róma bekebelezi Ciprust, ezzel elvész Egyiptom utolsó külső birtoka is.

58 Ciprus bekebelezése miatt az alexandriaiak elűzik XII. Ptolemaioszt. Ptolemaiosz Rhodoszra, majd Rómába ment. IV. Bereniké (58-55) trónralépése. Társuralkodója férje, Pontosz uralkodója, Arkhelaosz lett.

55 Arkelaosz halála. XII. Ptolemaiosz Neósz Dionüszosz (Aulétész, 80-58, 55-51) trónralépése. Római légiók Alexandriában.

51 XII. Ptolemaiosz halála. VII. Kleopátra Philopatór (51-30) trónralépése.

50 XIII. Ptolemaiosz (50-47) trónralépése, kettős uralom nővérével. Kettejük belviszálya miatt Kleopátra elhagyja Egyiptomot.

48 Caesar Alexandriában. XIII. Ptolemaiosz és VII. Kleopátra látszatkibékülése. Az alexandriai háború a rómaiak ellen, amelyben leég az alexandriai könyvtár. XIII. Ptolemaiosz halála.

47 XIV. Ptolemaiosz (47-44) trónralépése, társuralkodás VII. Kleopátrával. Kaiszarion születése.

46-44 VII. Kleopátra Rómában.

44 Caesar meggyilkolása.

XIV. Ptolemaiosz halála. XV. Ptolemaiosz Kaiszarion (44-30) trónralépése.

41-40 Antonius Alexandriában.

35 Antonius és VII. Kleopátra házassága.

34 Az arméniai háború után diadalmenet Alexandriában. A birodalom felosztása Kleopátra és gyermekei között. Egyiptom utolsó fénykora (34-31), ismét nagyhatalom.

31 szept. 2 Az actiumi csata Octavianus ellen. Egyiptom veresége.

30 Antonius öngyilkossága. Kleopátra öngyilkossága. Egyiptom elveszíti függetlenségét.

30-Kr.u. 395 római császárok

Egyiptom római provincia lett. Uralkodók és évszámok a Római-birodalom történetének megfelelően.

Kr. u. 395-640 Bizánci uralom

Kr. u. 640 Arab foglalás.

Kislexikon

Actiumi csata 31 szept. 2. Az ókor leghíresebb tengeri ütközete Octavianus, valamint Antonius és VII. Kleopátra között. Ez az ütközet döntötte el a két nagyhatalom, Róma és Egyiptom harcát Róma javára.

Ahet-Aton Tell el-Amarna. Főváros a XVIII. dinasztiában Ehnaton idején, az új államvallás központja. Innen kerültek elő 1887-ben az ún. Amarna-levelek: III. Amenhotep, Ehnaton és Tutanhamon levelezései a közel-keleti uralkodókkal.

Kádesi csata 1274. Direkt összecsapás Egyiptom (II. Ramszesz) és a II. Muwatalli vezette hettiták között. A leghíresebb ókori közel-keleti csata, Ramszesz heroikus küzdelme. Az eredmény Egyiptomra nézve a legjobb esetben döntetlen. Egyiptom területeket veszít Szíriában.

Megiddói csata 1458. III. Thotmesz harca a kádesi koalíció ellen. Taktikai csellel Egyiptom legyőzi a szövetségeseket, óriási zsákmány. Megiddó ostroma végül 7 hónapig tartott. III. Thotmesz hódításainak nyitánya.

Memphisz Az I. dinasztiától kezdve fontos közigazgatási központ, ebben a funkciójában később, a Ptolemaioszok alatt Alexandria váltotta fel. Főváros a XVIII. dinasztia második felében.

Théba A legfontosabb vallási központ. Főváros a XVIII. dinasztia első felében. Felemelkedése az I. Átmeneti korban kezdődött és a Későkorig nagy befolyással bírt. A végső csapást IX. Ptolemaiosz II. Szótér mérte rá.

Zannanza-epizód 1327 körül. (Dahamunzu-epizód) Tutanhamon halála után özvegye, Anheszenamon, hogy Egyiptom megmeneküljön a hettita fenyegetéstől, a hettita uralkodótól, I. Suppiluliumától kért férjet magának. Hosszas tanácskozás után Suppiluliuma elküldte egyik fiát Egyiptomba, akit az odavezető úton meggyilkoltak. Az incidens súlyos következményeket vont maga után, Hatti újult erővel támadta Egyiptom szíriai birtokait.

Felhasznált irodalom

Shaw, I. (ed.): The Oxford History of Ancient Egypt. Oxford, 2000.

Baines, J. – Málek, J.: Az ókori Egyiptom atlasza. Budapest, 1992.

Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest, 1998.

Ürögdi György: Kleopátra. Budapest, 1983.