A kínai forrásokban már a legkorábbi idők eseményeinek elbeszélésében is szerepelnek a xiongnuk, azonban ezeket nem lehet hitelesnek tekinteni; Kr. e. 318-ban a kínai királyságok egymás közötti háborújában vettek részt; de az itt szereplő xiongnuk ilyen korai létezését nem tartja mindegyik kutató hitelesnek.

Kr. e. 227 Három, egymással harcban álló királyság szomszédos a xiongnukkal; Li Mu hadvezér távol tartja a xiongnukat (egyes forrásokban hukat) Csao állam   határától.

Kr. e. 220-as évek A xiongnuk a dun-hu és a (rou zhi) jüe-csi törzsszövetség szomszédai;a xiongnuk vereséget szenvednek a kínaiaktól és Tou-man vezetésével északra vonulnak.

Kr. e. 210 A xiongnuk ismét délre vándorolnak és a Sárga-folyó mellett ismét elfoglalják a régi földjeiket Tou man shanyu (san-jü) vezetésével.

Kr. e. 209 Tou man halála, fia, Modu (Mao-tun) kerül hatalomra.

Kr. e. 209-206 A xiongnuk háborút indítanak szomszédaik ellen, előbb a dong-hukat,majd a rou zhiket (jüe-csi), loufanokat, baiyangokat is legyőzik, a mai Sanxi, Saanxi, Külső- és Belső-Mongólia területén; ugyanekkor ér véget a Qin (Csin) dinasztia uralma Kínában.

Kr. e. 202 Kínában megkezdődik a Han-dinasztia uralma.

Kr. e. 200 Liu Bang csáaszár, a Han-dinasztia megalapítója hadjáratot indít a xiongnuk

                ellen, de Modu csapatai bekerítik a császár által vezetett seregrészt, végül

                a kínaiak visszavonulnak és békét kötnek a xiongnukkal.

Kr. e. 200 után A xiongnuk több támadást intéznek a Han Birodalom határmenti tartományai

                ellen; a kínaiak ajándékokat küldenek és hercegnőt ígérnek Modunak, hogy a

                a békét fenn tudják tartani a határoknál

Kr. e. 177 Liu Huang császár idejében az egyik xiongnu alkirály megtámadja Shang

                (Henan) tartományt és sok foglyot visz magával.

Kr. e. 174 Modun shanyu halála, utóda fia, Ji Yu lesz.

Kr. e 174 után A xiongnuk legyőzik a rou zhi (jüe-csi), loulan, wusun és hujie törzseket;

                a rou zhik (jüe-csi) nyugat felé vándorolnak.

Kr. e. 166 A xiongnu shanyu támadást intéz a Han Birodalom határmenti tartományai ellen

                sok fogollyal és nagy zsákmánnyal térnek haza.

Kr. e 162 Békeszerződés a Han Birodalom és a xiongnuk között.

Kr. e 160 Jizhon shanyu halála, utóda Junchen shanyu; a xiongnu befolyás ekkor nyugaton

                a Tarim-medencéig, északon Dél-Szibériáig terjed ki.

Kr. e. 160 körül A rou zhik (jüe-csik, tokhárok) a Tien-San-hegység közelében laknak,

        szaka törzsekkel szövetségben. Egyes szaka csoportok tovább vándorolnak és

        Indiába mennek.

Kr. e. 158 Xiongnu támadás Shang és Yungzhong tartományok ellen.

Kr. e. 154 A „hét fejedelemség” felkelése a kínai birodalomban, a xiongnuk egy Kína elleni

                hadjáratot terveznek, de végül nem támadnak.

Kr. e. 154-141 Béke a Han Birodalom és a xiongnuk között, határmenti piacokat nyitnak.

Kr. e. 140 Liu Che (Wu) császár trónra lépése (uralk. Kr. e. 140-87), aki megerősíti a békét

                a xiongnukkal.

Kr. e. 139-126 Wu császár követséget küld Zhang Qian tábornok vezetésével Közép-

                -Ázsiába.

Kr. e. 134 Xiongnu támadás a kínai határvidéken.

Kr. e. 128-127 Xiongnu–kínai harcok Ordoszban, a Sárga-folyó kanyarjánál.

Kr. e. 126 Junchen shanyu halála.

Kr. e. 125 Yizhixie shanyu uralmának kezdete.

Kr. e. 124 Kínai csapatok benyomulnak a xiongnuk földjére és legyőzik az egyik alkirály

                seregét.

Kr. e. 123-120 Kínai–xiongnu harcok.

Kr. e. 119 140 000 fős kínai expedíciós sereg nyomul be a xiongnu birodalom belsejébe

                és döntő győzelmet aratnak a shanyu csapatai felett, a xiongnuk észak

                felé vonulnak vissza.

Kr. e. 114 Yuzhixie shanyu halála, utóda fia, Wu Wei.

Kr. e. 102 Goulihu shanyu.

Kr. e. 99 Újabb kínai támadás a xiongnuk ellen.

Kr. e. 91 Kínai–xiongnu háború.

Kr. e. 87 Xiongnu támadás a kínaiak ellen.

Kr. e. 78 A xiongnu alattvaló wu huanok fellázadnak, a xiongnuk megtámadják őket, majd a

                kínaiak is beavatkoznak.

Kr. e. 1. század A xiongnu hatalom gyengülése, a birodalom központja északra kerül,

                miután a kínaiak fokozatosan kiszorítják őket a saját határaikról.

Kr. e. 71 Xiongnu–kínai háború.

Kr. e. 63 Háború a ting-lingek és a xiongnuk között.

Kr. e. 60 A xiongnuk birodalma öt részre szakad.

Kr. e. 51 Huhanye shanyu behódol a kínaiaknak.

Kr. e. 43 A déli xiongnuk a kínaiak szövetségesei lesznek, az északi xiongnuk megőrzik

                függetlenségüket.

Kr. e. 43-36 Chichi shanyu nyugatra vándorol és egy új birodalmat alapít a Kazak-steppe

                keleti részén; uralma alá tartoznak a hukie, tingling és kienkun törzsek.

Kr. e. 36 Egy kínai expedíciós hadsereg legyőzi Chichi seregét és megszünteti államát;

                Chichi halála.

Kr. u. 1. század eleje A kienkunok (kirgizek ősei) a Balhas-tótól a Jenyiszej felső

                folyásához vándorolnak.

Kr. u. 48 A déli xiongnuk Ordoszba vonulnak és behódolnak a kínaiaknak.

Kr. u. 91 Az északi xiongnuk egy csoportja nyugat felé vándorol és a Tien-san hegység

        érintésével eljutnak a Kazak-steppéig.

Kr. u. 2. század A xianbei (szienpi) törzsszövetség a mai Mongólia területén, három vezető

                törzsük: tuoba (topa, tabgacs), yuwen, murong.

Kr. u. 155 A xianbei törzsek Tan Sihuaj vezetésével legyőzik a tinglingeket és a wusunokat

                (vuszun); a hiung-nu birodalom egykori területei az uralmuk alá kerülnek.

                A xianbei hegemónia a 4. század végéig tart az egykori xiongnu területen.

300 körül Az Észak- és Északnyugat-Kínában letelepített xiongnuk fellázadnak és

        önállósodnak.

4. század eleje-439 „Az öt barbár törzs tizenhat királysága”. Politikai széttagolódás Kínában,

        a xiongnu, xianbei, jie, qiang és di törzsek önálló államai. 

304-329 A xiongnuk Han nevű állama.

311 Liu Chong xiongnu vezér elfoglalja Lojangot (Luoyang).

316 Liu Yuo xiongnu fejedelem elfoglalja Csangan (Chang’an) városát.

401-439 A xiongnuk Északi Liang nevű állama.

407-431 A xiongnuk által alapított Xia állam.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia története. Magyar Őstörténeti Könyvtár 19.

Budapest 2003², 35-38, 43-45.; Vásáry I.: Az ázsiai hunok. História 2004/8.; Pulleyblank, E. G.: The Hsiung-nu. In: History of the Turkic Peoples in the Pre-Islamic Period. Histoire des Peuples Turcs à l’Èpoque Pré-Islamique. Ed. Roemer, H. R.– Scharlipp, W.-E. Philologiae et historiae turcicae fundamenta. T. III. Berlin 2000, 52-75.; Kljaštornyj, S. G.– Sultanov, T. I.: Gosudarstva i narody evrazijskih stepej. Drevnost’ i srednevekov’e (States and Peoples of the Eurasian Steppe. Antiquity and the Middle Ages). Sankt-Peterburg 2004², 61-74.; Kradin, N. N.: Imperija hunnu. Moskva 2002.; A xiongnukra vonatkozó kínai források orosz fordításai: Borovkova, L. A.: Carstva „Zapadnogo kraja” v II-I vekah do n. è. Vostočnyj Turkestan i Srednjaja Azija po svedenijam iz „Ši-czi” i „Han-šu”. Moskva 2001.; Sima Qian: A hunok legkorábbi története. A Shi Ji 110. kötete. Ford. Du Yaxiong és Horváth I. Peking 1997.

Rou ranok (zsou-zsanok), Ruanruanok (zsuan-zsuanok, „ázsiai avarok”)

385 A rouranok első említése, a kínaiaknak adót fizetnek.

391 A kínaiak elűzik a rouranokat a határukról.

394-402 Sholun törzsfő vezetésével a rouranok legyőzik az Ordoszban lakó hiungnukat

        és a xianbeiket (szienpiket); ezután a tuobák (topák, tabgacsok) ellen harcolnak, majd

        a Góbi-sivatagtól északra vonulva legyőzik a tinglingeket Karashar közelében.

404-408 Sikertelen összeesküvés Sholun kagán ellen.

410 Sholun halála, utóda öccse, Hu-lü lesz.

424 Rouran támadás kínai területek ellen.

425 A kínaiak ellentámadása a rouranok ellen.

429 A Wei állam támadása a rouranok ellen.

508   Kao-kü (tingling)–rouran háború, a kao-kük győzelme.

516 Újabb kao-kü (tingling) rouran háború, a kao-kü uralkodó halála, a kao-kük

        behódolnak a rouranoknak.

520 előtt Dinasztikus házasság a rouranok és a Heftalita dinasztia között.

521 Viszály a kagáni család két tagja, Anakui és unokatestvére Polomen között.

522 Anakui kagán uralkodásának kezdete (uralk. 522-552). Követeket küld a

        Wei Birodalomba és gabonát kér vetőmagnak.

523 Éhínség a rouranok országában.

524 Polomen halála, aki a testvérharc után a kínaiaknál telepedett le és a császár

        különféle címeket adományozott neki.

525 Anakui serege részt vesz egy kínai határmenti lázadás leverésében. A császártól

        ajándékokat kap.

527-528 A rouranok a Wei Birodalomal együttműködnek a határvidék nyugalmának

        fenntartásában, a császár tisztelettel beszél Anakuiról egy rendeletében.

532 Anakui kínai hercegnőt kér fia részére feleségnek, a kínaiak nem utasítják el.

533 A Keleti és a Nyugati Wei Birodalom is szeretne dinasztikus házasságot létesíteni

        Anakui családjával. A Nyugati Wei birodalomnak sikerül, a Keletinek nem, ezért

        az utóbbi állammal megromlanak a rouranok kapcsolatai.

538 Rouran csapatok fosztogatják a Keleti Wei Birodalom határait.

541-546 Dinasztikus házasságok a rouranok és a Keleti Wei dinasztia között is, a

        béke helyreáll a kér ország között.

552 Anakui veresége a türköktől. Anakui kagán halála.

553-555 A rouranok egy része a C’i államba menekül, majd itt a kínaiak ellen fordul.

        A rouranokat legyőzik, akik a Nyugati Wei Királyságba mennek. A kínaiak végül

        kiszolgáltatják a rouranokat a türköknek, akik nagy részüket megölik. A Rouran

 (Zsou-zsan) Birodalom végleg szétesik, területén megalakul a Türk Kaganátus.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia, i. m., 47-51.; Pulleyblank, E. G.: The Nomads in China and Central Asia in the Post-Han Period. In: Roemer, H. R.– Scharlipp, W.-E. (eds.): History of the Turkic Peoples…, i.m., 84-85.; A rouranokra (zsou-zsan)

vonatkozó kínai források magyar fordítása: Csongor B.: Kínai források az

ázsiai avarokról. Budapest 1993.

Türkök. Türk Kaganátus(ok).

546   Tumen (Bumin) türk fejedelem kérését, hogy ura a rouran kagán küldjön neki feleséget elutasítják.

551   Tumen (Bumin) türk fejedelem feleséget kap a kínai Nyugati Wei dinasztiától.

552   Tumen (Bumin) megtámadja és legyőzi a rouranokat, akiknek kagánja Anakui (An-no-kuj) öngyilkos lesz; a türk uralkodó – aki hatalmát a Tengritől (’Ég’) származtatta – független nomád birodalmat alapít.

552–553   K’o-lo (Qara ?) türk kagán uralkodása.

553–572   Mu-han (Buqan) türk kagán uralkodása.

555   A kínai Nyugati-Wei-dinasztia kiadja a türköknek a hozzá menekült rouranokat, akiket azok lemészárolnak; a kitajok és a kirgizek behódolnak a türköknek.

558 A türkök a Szászánida Perzsa Birodalommal szövetségben elfoglalják a közép-ázsiai heftaliták területeit.

569–570-571 táján   Zemarkhosz bizánci követ útja a türkökhöz.

572–581  Taszpar türk kagán uralkodása.

576   Istemi nyugati türk uralkodó halála.

578   Valentinos bizánci követ révén a konstantinápolyi kormányzat szövetséget köt a türkökkel.

582 körül   A Türk Kaganátus keleti és nyugati részre bomlik.

630 A keleti-türköket a kínaik legyőzik és hódoltatják.

659  A nyugat-türkök kínai fennhatóság alá kerülnek.

679  A keleti türkök fellázadnak a kínai uralom ellen.

681   Kutlug (Elteris) türk kagán visszaállítja a keleti türkök függetlenségét.

691–716 Mocso (Kapgan) kagán uralma a keleti türkök felett.

696–697   A türkök kínai segítséggel leverik a kitajokat.

8. század   A türköknek saját rovásírásuk van, de a szogd írást is használják.

706–707 Mocso (Kapgan) kagán meghódítja az egyik legjelentősebb oguz törzset a Bajirkut.

709-710 Mocso (Kapgan) kagán meghódítja a csik és az áz népet Tuvában.

711 eleje Ileg, Kapgán fia és Tonjukuk vezetésével egy türk sereg átkel a Tien-San-hegységen

       és lerohanja a jenyiszeji kirgizek országát. Barsbeg kirgiz vezért megölik.

711 Ruizong kínai császár eljegyzi lányát Kapgan kagánnal, de a házasság végül nem jön

      létre, mert Ruizongot fia, Xunzong váltja a császái trónon.

710-713 A türkök Szogdiában harcolnak az arabok ellen, de visszavonulásra

 kényszerülnek.

714  A türkök Besbalikot ostromolják.

714 A kitaj, tatabi, karluk, áz és izgil törzsek felkelése a türk uralom ellen.

715 A nyugati türk terület vezetői behódolnak a kínaiaknak; ugyanekkor Kapgan kagán

        legyőzi a tokuzoguzok egyik törzsét, de hazafelé tartva a hadjáratból, egy bajirku

        törzsből származó katona megöli a kagánt.

716–934 Bilge türk kagán uralkodása.

718 Bilge követeket küld a Tang udvarba.

720-721 Türk-kínai háború.

723-724 Türk hadjárat az oguzok és a tatárok ellen.

720-as évek vége A türk-kínai kapcsolatok javulnak. A kínaiak határmenti piacot

        nyitnak Shou Shiang Ch’engben.

 731   Meghal Kül-Tegin, Bilge kagán testvére.

734 Bilge kagán halála.

744   Az utolsó keleti türk kagánt, Ozmist a baszmilok megölik.

745   Az ujgur–karluk–baszmil szövetség megsemmisíti a Türk Kaganátust.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia, i. m., 74-83; Shimin, G.: Die alttürkische Steppenreiche (552-745). In: Roemer, H. R.– Scharlipp, W.-E.: History of the Turkic Peoples…, i.m., 102-145.; Kljaštornyj, S. G.: Les Points Litigieux dans l’Histoire des Turcs Anciens. In: Roemer, H. R.– Scharlipp, W.-E. (eds.): History of the Turkic Peoples…, i. m., 146-176.; Scharlipp, W.-E.: Die frühen Türken in Zentralasien. Eine Einführung in ihre Geschichte und Kultur. Darmstadt 1992. Kljaštornyj, S. G.– Sultanov, T. I.: Gosudarstva i narody…, i. m., 85-110.; Zuev, Ju. A.: Rannie tjurki: očerki istorii i ideologii (Early Turks: essays of History and Ideology). Almaty 2002.; A legfontosabb türk és ujgur rovásfeliratok közlése: Berta Á.: Szavaimat jól halljátok… A türk és ujgur rovásírásos emlékek kritikai kiadása. Szeged 2004.

Ujgurok

742   Az ujgurok, karlukok és baszmilok szövetsége megdönti a Második Türk Kaganátust.

744  Az ujgurok legyőzik a baszmilokat és a karlukokat; Az ujgurok uralkodója felveszi a Kutlug bilge Köl kagán nevet.

745–759   Az első ujgur kagán, Kutlug Bilge Kül uralkodása.

747   Kutlug bilge Köl ujgur kagán halála, utóda fia Bajan-csor (Bilge köl) kagán lesz.

747–759  Bajan-csor ujgur kagán uralkodása.

751 A talaszi csatában az arabok, tibetiek és karlukok hadereje megveri a kínaiakat és ezzel gátat szab nyugati terjeszkedésüknek.

755–763 Kínában kitör az An Lu-san lázadás; a Tang dinasztia az ujgur segédcsapatoknak köszönhetően leveri a lázadást.

759   Bajan-csor (Bilge köl) ujgur kagán halála; utóda fia Tengri (I-ti-chien, Mou-yü) kagán lesz, aki alatt éli első fénykorát a birodalom.

762 Bajan-csor (Bilge köl) ujgur kagán személyesen vesz részt az An Lu-san lázadás leverésében Kínában; a kagán manicheus hitre tér.

759–779 Bajan-csor (Bögü) ujgur kagán uralkodása, az Ujgur Kaganátus fénykora.

779   Amikor Bajan-csor (Bögü) ujgur kagán szogd bizalmi embereinek a tanácsára meg akarja támadni Tai-tsung (762–779) halálát követően a Kínai Birodalmat, unokatestvére, Ton baga megöli és átveszi a hatalmat Alp kutlug bilge kagán néven; az új kagán szakít elődje szogd barát politikájával és jó kapcsolatokat ápol Kínával.

779–789   Alp kutlug bilge (Ton Baga) ujgur kagán uralkodása..

789    Alp kutlug bilge (Ton baga) ujgur kagán halála; a szogdok szerepe megnő az ujgurok között, de a Kína-barát politika folytatódik.

790   Az ujgurok és a kínaiak haderejét a tibetiek és a karlukok megverik Besbaliknál A tibetiek elfoglalják a várost.

795   A kagán gyermektelen halála után korábbi főminisztere El ögesi lép trónra Tengrida ülüg bulmis alp kutlug ulug bilge kagán néven

808   Tengrida ülüg bulmis alp kutlug ulug bilge (El ögesi) ujgur kagán halála.

839 A kemény tél megtizedeli az ujgurok állatállományát.

840   A kirgizek támadása megdönti az Ujgur Kaganátust. A levert ujgurok egy része Északnyugat-Kanszuba, más csoportjaik Kelet-Turkesztánba menekül.

841   A kirgizek elől kínai területre menekült ujgurok Vukia nevű vezetőjüket kagánná választják.

846   Vukia ujgur kagán egy lázadás során életét veszti.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia, i. m., 83-89.; Sinor, D.: The Uighur Empire of Mongolia. In: Roemer, H. R.– Scharlipp, W.-E. (eds.): History of the Turkic Peoples…, i.m., 187-204.; Kamalov, A. K.: Drevnie ujgury. VIII-IX vv. Almaty 2001.

Karlukok

650-es évek He-lu türk kagánnak a kínaiak elleni lázadásában a karlukok is részt vesznek.

711-714 A karlukok fellázadnak a Második Türk Kaganátus uralma ellen.

714-715 A karlukok behódolnak a Kínai Birodalomnak.

716 A karlukok fellázadnak a Második Türk Kaganátus uralma ellen.

745 A karlukok résztvevői a türkellenes koalíciónak.

745 után A karlukok a Kazak steppe keleti részére vándorolnak.

751 A karlukok az arabok oldalán részt vesznek a talaszi csatában.

766 A karlukok kerülnek hatalomra a Kazak-steppe keleti felén. (további történetük a

      „Közép-Ázsia”-fejezetben)

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia…, i. m., 74.; Kljaštornyj, S. G.– Sultanov, T. I.: Gosudarstva i narody…, i. m., 111-119. 

Kirgizek

840 A kirgizek megdöntik az Ujgur Birodalmat, területét elfoglalják és ott önálló birodalmat hoznak létre.

841-942 A kirgizek elfoglalják Kelet-Turkesztán két fontos városát, Besbalikot és Kucsát.

843 A kirgizek követséget küldenek a kínai császári udvarba.

847-848 A kirgizek a Bajkál-tó vidékére, a shi-wei törzs ellen vezetnek hadjáratot, mert

      az ujgurok egy része oda a menekült.

9. század közepe A kirgizek állama magába foglalja Dél-Szibériát, a Bajkál-tó vidékét,

      délen a Tibeti Királysággal határosak Turkesztánban, nyugaton pedig a karlukokkal.

860-873 A kirgizek három alkalommal is küldenek követséget a kínaiakhoz.

924 A kitaj Liao állam hadjárata nyugatra, seregük az Orhon-folyó völgyéig nyomul

        előre, a kirgizek kiürítik Ordu Balikot, és visszavonulnak. A kitajok arra biztatják

        az ujgurokat, hogy települjenek vissza Ordu Balik környékére.

948 Kínai követség megy a kirgizekhez.

952 Kirgiz követek mennek a Liao udvarba ajándékokkal.

977 Ismét kirgiz követség érkezik a Liao Birodalomba.

11. század A kirgizek visszahúzódnak a dél-szibériai erdővidékre, több kisebb

        fejedelemségük van.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia, i.m., 89-90.; Kyzlasov, L. R.: Istorija Južnoj Sibiri v srednie veka. Moskva 1984. 

Kanszui ujgurok

9. század vége   Kanszu felett az ujgurok megszilárdítják a fennhatóságukat.

905–911   Sacsou városának kínai kormányzója az ujgurokra támaszkodva önálló birodalmat kíván létrehozni, de elbukik.

924 körül   A kínai Liao-dinasztia, miután elűzi az Orhon-folyó vidékéről a kirgizeket,

felajánlja az ujguroknak, hogy térjenek vissza korábbi területeikre. Az ujgurok azonban nem élnek ezzel a lehetőséggel.

1006   Az kínaiak elfoglalják Sacsout.

1028   Kancsout beveszik a tibetiek.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia, i. m., 90-94.; Hamilton, J.: Le Royaume Ouïgour de Kan-tcheou. In: Roemer, H. R.– Scharlipp, W.-E. (eds.): History of the Turkic Peoples…, i. m., 213-218.

Turkesztáni ujgurok

840-es évek   A ujgurok egy része a Tien-san vidékére menekül Pang Tegin nevű fejedelmük vezetésével.

856   Miután Pang Tegin elfoglalja Karashart a kínaiak elismerik e terület kagánjának.

866   Besbalikot és Turfánt elfoglalják az ujgurok. A Turfáni Fejedelemség megalapítása.

1120-as évek  A Turfáni Fejedelemség karakitaj fennhatóság alá került.

1209   A turfáni ujgurok uralkodója Barcsuk Idikut behódol Dzsingisz kánnak.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia, i. m., 94-98.; Zieme, P.: Das uigurische Königreich von Qočo. In: Roemer, H. R.– Scharlipp, W.-E. (eds.): History of the Turkic Peoples…, i. m., 205-212.

Kitajok

405 A kitajok első említése egy kínai forrásban

697 Kapgan keleti-türk kagán csapatai vereséget mérnek a kitajokra

751 A kitajok vereséget mérnek egy An Lusan vezette kínai seregre

872–926 Apaoki kitaj fejedelem uralkodása

907 Apaoki (Tajci) kitaj fejedelem császárrá nyilvánítja magát

920 Az ún. nagy kitaj írás létrejötte

924 A kitaj csapatok kiverik a korábbi Ordu-balikból a kirgizeket

926 Apaoki kitaj uralkodó hadjáratot vezet az Észak-Korea és Dél-Mandzsúria területén fekvő Pohaj állam ellen

927–947 Fajcung kitaj császár uralkodása

947 A kitaj uralkodóház felveszi a Liao nevet.

991 A kitajok hódoltatják a dzsürcsiket

997 A kitajok hódoltatják a koreaiakat.

10. század vége A kitajok kiterjesztik hatalmukat a Sárga-folyó kanyarjától keletre

       is, aminek következtében több itt lakó nomád törzs nyugat felé vándorol, köztük

      a kunok is, akik más törzsekkel együtt alkotói (és névadói) a Kazak-steppén és

      később Kelet-Európában feltűnő kipcsak-kunoknak. (a kunok európai története a

      „Kelet-Európa”-fejezetben)

11. század második fele A kitajoknak Japán is adót küld.

1055–1101 Tao-cung kitaj császár uralkodása.

1125 A dzsürcsik megdöntik a kitajok uralmát.

11-12. század Különböző mongol nyelvű laknak törzsek a mai Mongólia területén,

      kereitek, najmanok, merkitek, de jelentősebb birodalmat nem alapítanak.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia, i. m., 98-102.

                                       Közép-Ázsia

Kr. e. 6-3. század A Nyugati Tien-San-hegység és a Szir-Darja-folyó közötti területen

                        a szakák törzsei laknak. Ezen a területen van Kangha vagy Kangkü

                        ország. Az Amu-Darja és a Szir-Darja folyók közötti terület déli

                        részén a szogdok országa, Szogdia.

Kr. e. kb. 550-Kr. e. 330 A perzsa Akhaimenida-dinasztia birodalma Iránban.

Kr. e. 530 II, Kürosz hadjárata a masszagéták ellen. Kürosz halála.

Kr. e. 519 A szakák és más közép-ázsiai népek említése I. Dareiosz (Dárajavaus)

behisztuni feliratán. A feliraton szerepel az is, hogy Dareiosz legyőzte

a szakákat.

Kr. e. 329 Nagy Sándor serege eléri Közép-Ázsiát.

Kr. e. 312 – 250 A Szeleukida Birodalom Irán területén.

Kr. e. 4 - 1. század Davan állam a Fergánai-medence területén.

Kr. e. 3. század  A dahák közé tartozó aparnik (parnik) Arsak vezetésével

        elfoglalják Párthia tartományt a Szeleukida Birodalom északi részén,

majd ezt követően Hürkánia is a birtokukba kerül.

Kr. e. 250 – Kr. u. 226 A Párthus Birodalom Iránban. 

Kr. e. 250 – 140 A Greko-Baktriai Királyság kora.

Kr. e. 2. század Kereskedelmi összeköttetés Kína és Európa között Közép-Ázsián

        keresztül (Selyemút).

Kr. e. 133-129 A wuszunok megtámadják a kínaiak által legyőzött és

 nyugatra vándorló rou zhiket („nagy jüe-csik”, tokhárok), akik

 tovább vonulnak nyugat felé, elfoglalják Szogdiát és Baktriát.

Kr. e. 120 után II. Mithridates párthus király háborúja a tokhárok és a szakaraukák

ellen. Utóbbiak a Tedzsen-folyó völgyében a Párthus Birodalom és

Baktria között laktak.

Irodalom: Czeglédy K.: Nomád népek vándorlása Napkelettől Napnyugatig. Budapest 1969.

Kljaštornyj, S. G.– Sultanov, T. I.: Gosudarstva i narody…, i. m., 37-52.

Kusánok, hjónok, heftaliták

Kr. u. 10 körül A Kusán-dinasztia uralmának kezdete a tokhár területen; a Kusán Birodalom

kb. Kr. u. 250-ig áll fenn.

Kr. u. kb. 80-103 Vima Kadphises kusán király uralkodása. A Kusán Birodalom

                jelentős hatalommá válik.

Kr. u. 90-es évek Kusán-kínai háború, Pan Zhao tábornok legyőzi a Kelet-

        Turkesztánba benyomuló kusánokat.

Kr. u. 91 Keletről egy xiongnu csoport érkezik a Kazak-steppére.

Kr. u. kb. 103-125 Kaniska kusán király uralkodása.

Kr. u. 2. század eleje A Kusán Birodalom súlypontja Indiába kerül át.

Kr. u. 226-652 A Szászánida Birodalom Iránban.

Kr. u. 224-241 I. Ardasír szászánida sah a kusánok földjére is kiterjeszti

                uralmát; a kusánok Baktriától keletre, az Amu-Darja völgyébe

                húzódnak vissza. A Kusán Birodalom felbomlásának kezdete.

Kr. u. 3. század-kb. 350 Xiongnouk (hunok) uralkodnak Kangküben.

Kr. u. 350 körül A hjónok elfoglalják Kanghat (Kangküt), amely

                ekkoriban a nyugatra vándorolt xiongnuk országa. A vereséget

                szenvedő xiongnuk egy része észak-nyugat felé húzódik.

                Valószínűleg ők szervezik meg azt a törzsszövetséget, amelyből

az európai hunok kialakulnak.

Kr. u. 350 körül A kao-kü (tie-lö, tingling) törzsek egy része délnyugat felé, a

                Kazak-steppére vándorol.

Kr. u. 350-358 II. Sáhpur szászánida sah harcol a hjónok (chioniták) ellen.

Kr. u. 350-367 A tokhár (jüe-csi) Kidarita-dinasztia nyugat felé terjeszkedik

                és elfoglalja Baktriát és Gandharát.

Kr. u. 360 körül a hjónok elfoglalják Kelet-Tokharisztánt és Baktriát.

Kr. u. 430 körül A hjónok állama a kusán terület egy részén.

Kr. u. 456 A Heftal-dinasztia (heftaliták) uralmának kezdete a hjón területen.

5. század második fele Heftalita támadások a Szászánida Birodalom ellen.

467 A perzsák elfoglalják Balkhot, megszűnik a Kusán Birodalom.

484 Fírúz szászánida sah vereséget szenved a heftalitáktól, elveszti Merv városát és

        adót fizet a heftalitáknak.

499 A szászánida I. Kavád sah a heftaliták segítségével visszaszerzi a trónt Perzsiában.

509 A szogdok városai a heftaliták uralma alá kerülnek.

557-561 I. Khoszrau szászánida sah a türkökkel szövetkezve legyőzi a heftalitákat.

 A heftalita birodalom megszűnik.

        A Türk Kaganátus nyugati része. A Nyugati Türk Kaganátus.

555 után A türk terjeszkedés Közép-Ázsiát is eléri és fokozatosan halad nyugat felé.

563 Követek érkeznek a „vörös” hunoktól ― ami valószínűleg a türkök neve ―

 Konstantinápolyba.

568 Követség érkezik Konstantinápolyba, egy Maniákh nevű szogd vezetésével.

        Még ugyanebben az évben bizánci követek indulnak a türkökhöz Zemarkhosz

        vezetésével. Baráti kapcsolat alakul ki a Türk Kaganátus és a Bizánci

        Birodalom között.

576 Egy újabb bizánci követség jár a türköknél, Valentinosz vezetésével. A türk-

        bizánci kapcsolatok megromlanak.

581-603 Hatalmi harc és türkellenes felkelések a Türk Kaganátus nyugati részén.

588-589 Türk-perzsa háború.

589 április 8. Bahrám Csobin perzsa hadvezér győzelmet arat a türkök felett Herátnál.

        A türkök vezérét maga Bahrám Csobin öli meg.

601-603 A tielö törzsek lázadása a türk uralom ellen.

604 Csulo kagán a nyugati türkök élén. A Türk Kaganátus nyugati fele végképp

        önállósodik a keleti birodalomrésztől.

605-606 A tielö törzsek újabb lázadása, Csulo kagán vereséget szenved.

611-619 Sikui kagán kínai ösztönzésre és segítséggel legyőzi Csulot és átveszi a

        hatalmat.

618/619-630 Tung söhu (Ton jabgu) uralkodása, a Nyugati Türk Kaganátus fénykora.

634- Sapolio (Isbara) kagán uralkodása.

630-as évek A Nyugati Türk Kaganátus népeinek felosztása két, egyenként 5-5

        törzset magába foglaló szárnyra.

657 A Nyugati Türk Kaganátus kínai uralom alá kerül.

Irodalom: Czeglédy K.: Nomád népek vándorlása Napkelettől Napnyugatig. Budapest 1969.

Kljaštornyj, S. G.– Sultanov, T. I.: Gosudarstva i narody…, i. m., 75-84.; kusánok: Borovkova, L. A.: Kušanskoe carstvo po drevnim kitajskim istočnikam. Moskva 2005.; szogdok: De la Vaissière, E.: Histoire des marchands sogdiens. Bibliothèque de l’Institut des hautes études chinoises. Vol. 32. Paris 2002.; az európai hunok eredete: Harmatta J.: A hunok eredete. Antik Tanulmányok XLIII (1999), 227-238.; türkök: l. az Türk Kaganátusnál.

7. század A türgesek a nyugati Türk Kaganátus egyik törzsét alkotják.

7. század második fele A kimekek az Irtis-folyó felső folyásához költöznek.

699 Wu Chi Lu (Ücs Elig?), a türgesek vezére elűzi a kínaiak által pártfogolt ellenfelét és átveszi a hatalmat a Taskent és Besbalik (Turfán) közötti területen.

702 Wu Chi Lu a türgesek kagánja.

708 Wu Chi Lu győztes hadjárata a kínaiak ellen, Kucsába.

711 Hatalmi harc Wu Chi Lu és testvére, Szakal (Szo-ko) között. Előbbi segítségül hívja a

keleti türköket, akik Tonjukuk és Inel vezetésével legyőzik Szakal seregét, de a csata után mindkét szembenálló testvért megölik. A türges kaganátus egy rövid időre megszűnik.

712–713 A türges sereg maradékát üldöző türkök Szogdiáig nyomulnak előre nyugat felé, itt

 harcba kerülnek az arabokkal, vereséget szenvednek és visszavonulnak.

714 A türgesek vezére Szuluk Csabis Csor, miután megszabadult a keleti türkök

        fenyegetésétől, visszatér a Szemirécsje vidékére és kagánná kiáltja ki magát.

720-721 Küli Csor türges hadvezér Szogdiában sikeresen harcol az arabok ellen.

726-727 A türgesek a kínaiak kezén lévő Kucsát támadják, kétszer is, a második

        alkalommal tibetiekkel közösen.

728-729 Szogdiában felkelés tör ki az arab uralom ellen, Szamarkand és Buhara lakói

        segítséget kérnek a türges kagántól. A segítségükre érkező türgesek rövid idő alatt

                kiszorítják az arabokat Szogdia nagy részéről. Szamarkand arab kézen marad.

730-731 Az arabok átmeneti sikerek után újra vereséget szenvednek a türgesektől

                Szogdiában.

732 Dzsunaid ibn Abdallah arab helytartó legyőzi a türgeseket és bevonul Buharába.

737 Az arabok által szorongatott tokharisztáni (Amu-Darja felső folyása) jabgu segítséget

      kér a türgeseketől. Szuluk kagán vezetésével a türgesek kiűzik onnan az arabokat,

      de utána a kisebb csoportokra oszló türges sereg ellen az arabok váratlan támadást

      intéznek, és szétverik. Szuluk kagánt a visszavonuláskor egyik saját vezére megöli.

738-739 Szuluk fia, Kut Csor uralma.

739 Naszr ibn Szajjár vezetésével egy arab sereg tör be a Szemirécsje vidékére és vereséget

        mér a türgesekre. Küli Csor fogságba esik.

739 körül A türges törzsszövetség két részre szakad, „fekete” és egy „sárga” szárnyra,

        amelyek között harc kezdődik.

740-es évek–751 A kínai befolyás erősödése Közép-Ázsiában. A kínaiak kihasználják a

        türges hatalom meggyengülését.

748 A kínaiak elfoglalják Szujábot.

749-753 A fekete türgesek átmenetileg felülkerekednek vetélytársaikon.

751 Kínaiak és arabok csatája a Talasz-folyó völgyében. A kínaiakat türk, az arabokat

        szogd, tibeti és karluk csapatok támogatják. Az arabok győzelme megállítja a kínaiak

        további terjeszkedését Közép-Ázsiában.

Irodalom: Kljaštornyj, S. G.: Les Points Litigieux dans l’Histoire des Turcs Anciens. In: Roemer, H. R.– Scharlipp, W.-E. (eds.): History of the Turkic Peoples…, i. m., 174-175.; Kljaštornyj, S. G.– Sultanov, T. I.: Gosudarstva i narody…, i. m., 112-115.

         A közép-ázsiai karluk birodalom. A Karahanida-dinasztia.

766 A karlukok átveszik az uralmat a türges területen.

791 előtt A karluk jabgu szövetkezik a sási (taskenti) törökökkel és a tibetiekkel

        a turkesztáni ujgurok ellen. A szövetségesek visszavonulásra késztetik az ujgurokat

        és a karlukok elfoglalják Dzsungáriát.

791 Az ujgurok Besbaliknál győzelmet aratnak a karlukok felett.

812 Az ujgurok újabb győzelme a karlukok és a tibetiek felett. Az ujgur sereg egészen

        Fergánáig nyomul előre. A karluk jabgu kénytelen elfogadni az ujgur

        fennhatóságot.

792 előtt A karluk jabgu elfogadja al-Mahdi kalifa követelését, és behódol neki.

792-793 Egy arab sereg Amr ibn Dzsámil vezetésével Fergánába nyomul és harcol a

        karlukok ellen.

806-809 A 9. század elején a karlukok több alkalommal harcolnak az arabok ellen.

 806-ban egy arabellenes felkelés kezdődik, amelynek vezetői a taskenti törököktől

és a karlukoktól kérnek segítséget. Utóbbiak néhány évig támogatást is adnak.

809-810 Arab hadjárat a karlukok ellen, de nem ér el komolyabb sikert.

812 Az arabok az ujgurok által legyőzött karlukokra támadnak. Az Otrar melletti

csatában a Fadl ibn Szahl vezette arab sereg győzelmet arat, foglyul ejtik a jabgu

több feleségét és fiát. A jabgu a kimekekhez menekül.

840 Az Ujgur Kaganátus megszűnése után a kirgizek nem foglalják el Ötükent a

        Kaganátus kultikus központi részét. A karluk Bilge Kül Kadir Kán kifejezi

        igényét a belső- és közép-ázsiai steppék feletti uralomra és felveszi a

        kagáni címet. A karluk hatalom azonban nem terjed ki a belső-ázsiai

        területekre. A xiongnuktól az ujgurokig tartó birodalmi tradíció egy időre

megszűnik Belső-Ázsiában és átkerül Közép-Ázsiába. Ugyanekkor a kimekek

vezetője felveszi a jabgu címet. Ugyanebben az évben

Nuh ibn Aszad szamarkandi kormányzó elfoglalja Iszpecsábot a törököktől

és adófizetésre kötelezi a környék lakóit.

9. század második fele   A kimekek a besenyők északi szomszédai. Területük nyugaton

az Urál-hegységig terjed ki. A besenyők határa délnyugat felé a Kazár Kaganátusig terjed, keleti szomszédaik pedig az oguzok.

893 A számánida emír, Iszmáil ibn Ahmad Taráz városa ellen vonul. A karluk kagán,

        Ogulcsak Kadir Kán hosszú ideig kitart az ostromlott városban, de végül Taráz

        elesik, a kagán feleségét, valamint még 10 000 (vagy 15 000) embert ejtenek

        foglyul az ostromlók.

894-895 A Kazak-steppén lakó törzsek a vezető szerepet játszó karlukok vereségét

 kihasználva, egymás rovására próbálnak terjeszkedni. A kimekek megszabadulnak

a karluk függőségtől, az oguzok pedig megtámadják nyugati szomszédjukat, a

besenyő törzsszövetséget. A besenyők nyugat felé vándorolnak el, és átkelnek a

Volgán. Az oguzok elfoglalják a besenyők területét.

904 A karlukok (törökök) támadást indítanak a Számánida Emirátus ellen, de vereséget

        szenvednek.

906 Iszmáil ibn Ahmed hadjárata a törökök (karlukok) ellen.

940 Balaszagunt elfoglalják a karahanidák.

942 – 1137 A Karahanida Birodalom kora.

960 A Karahanida dinasztia áttérése az iszlámra.

970 után A kazár hatalom hanyatlását kihasználva, az oguzok egy része nyugat felé indul,

átkel a Volgán és elfoglalja a Volgától nyugatra eső steppét, amely addig a Kazár Kaganátushoz tartozott.

992-996 A karahanidák hadjáratai Buhara ellen, a számánida emír ellenfeleinek

        megsegítésére. Az emír ugyanekkor a gaznevidák (a mai Afganisztánhoz tartozó

Gazna városában uralkodó törökök) segítségét kéri, akik szintén bevonulnak

a számánida területre.

995-1017 A Mámúnida dinasztia Hvárezmben.

999 A Számánida Emirátus megszűnik, Karahanida uralom alá kerül Transoxania.

1001 Dinasztikus házasság a Karahanida és a Gaznevida Birodalom között. Mahmúd

        Gazni feleségül veszi Naszr ibn Ali karahanida kagán lányát.

1008 A karahanidák a teljes egykori számánida területre igényt tartanak, és bevonulnak

        Khorászánba, de a balkhi csatában vereséget szenvednek Mahmúd Gaznítól.

1017-1034 Hvárezm a Gaznevidák uralma alatt.

1025 A szeldzsuk Arszlán és unokaöccsei, Csagri és Togril a karahanidák szövetségesei.

 1026 Újabb Karahanida-Gaznevida háború.

1032 A dábuszíjjai csatában Ali Tigin kagán legyőzi a Gaznevidák szövetségesét,

        Altuntas hvárezmi sahot. A karahanidák oldalán szeldzsükök is harcolnak, de

        a csata után vezetőjüket Ali megöleti. A szeldzsükök otthagyják a karahanidákat,

        Hvárezmbe vonulnak, majd onnan Khorászánba telepítik őket a Gaznevidák. Csagri

        és Togril Hvárezmbe emigrálnak.

1034 Hvárezmben átveszik az uralmat a szeldzsükök, a Gaznevida uralom véget ér.

1041 A szeldzsükök a dandanakáni csatában legyőzik a gaznevida sereget. Megkezdődik

        a szeldzsük hatalom felemelkedése. Khorászánt elfoglalják a szeldzsükök.

1055 A szeldzsükök bevonulnak Bagdadba.

1069 Juszuf Balaszagúni befejezi a „Kutadgu Bilik” című munkáját.

1070 A Karahanida Birodalom kettéválik egy nyugati és egy keleti részre.

1074 Mahmúd al-Kásgarí befejezi a „Díván lugat al-turk” című szótárát.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia…, i. m., 107-118.; Kljaštornyj, S. G.– Sultanov, T. I.: Gosudarstva i narody…, i. m., 115-119.

                               A Hvárezmsahok birodalma

1097-1127 Kutbuddín Muhammad hvárezmsah alatt elkezdődik Hvárezm fokozatos

        önállósodása a szeldzsük uralom alól. A karakitajok ellen harcol.

1127-1156 Aláaddín Ácsiz hvárezmsah uralkodása. Kihasználja a szeldzsük hatalom

        gyengülését, területeket foglal el.

1156-1172 Il-Arszlán hvárezmsah uralkodása. 1158-ban elfoglalja Transzoxania felét

A karakitajokkal szemben védekezni kényszerül.

1172-1200 Arszlán halála után testvérharc tör ki a hatalomért Aláaddín Tekis és

        Szultánsáh Mahmúd között. Tekis a karakitajok segítségével győz. Uralmát

        megszilárdítja és legyőzi a Gaznevidák utóddinasztiáját, a Guridákat is.

1192 Tekis megöleti a karakitaj adószedőket, ezzel háborút provokál testvérével szemben.

        A döntő ütközetben egyik fél sem tud felülkerekedni a másikon, Szultánsáh azonban

        nem tudja megszerezni a hvárezmi trónt. Tekis elfoglalja Rajj városát.

1194 Tekis legyőzi III. Togril szeldzsük szultánt, és megszerzi Perzsia nyugati részét.

1199 Tekis elfoglalja Hamadánt, északon legyőzi a kipcsakokat, majd békét köt velük.

1200-1220 Aláaddín Muhammad hvárezmsah uralkodása.

1200 után Harcol a karakitajok ellen, de nem sikerül döntő győzelmet aratnia. Az utolsó

        szamarkandi karahanida kán, Oszmán támogatásával területeket szerez

        Transzoxaniában.

1204 Aláaddín szövetséget köt a karakitajokkal és legyőzi Muizaddín Muhammad gurida

        uralkodót, területeket vesz el tőle.

        csatolja.

1216 Aláaddín ellenkalifát állít a bagdadi kalifával szemben, Bagdad ellen indul, de a téli

        időjárás miatt visszafordul.

1220-1231 Dzsaláladdín hvárezmsah uralkodása. Elkezdődik a mongol invázió, Dzsaláladdín

        uralkodása a mongolok elleni harccal telik, birodalma széthullik.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia…, i. m., 124-126.

Karakitajok

1129 Jelü Tasi kitaj vezér népével nyugatra vándorol.

1141 Szandzsar szeldzsük szultán vereséget szenved a karakitajoktól a Szamarkand melletti Katavánál.

1143 Jelü Tasi karakitaj uralkodó halála.

1211 Kücsülüg najman vezér egy vadászat során elfogja az utolsó karakitaj fejedelmet és átveszi a hatalmat.

1213 Az utolsó karakitaj uralkodó halála.

1219-1224 A mongol támadás a karakitaj és hvárezmi területek ellen.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia…, im., 118-124.; Biran, M.: The Empire of the

Qara Khitai in Eurasian History. Cambridge, 2005.

Kelet-Európa

Kimmerek, szkíták

Kr. e. 12-8. század   Kimmerek a dél-orosz steppén; történetükről keveset tudunk, de nevük

                                 fennmaradt több ókori forrásban, többek között Homérosznál,

                                személynév, Teremtés, X, 2). Feltételezik, hogy nyelvük az indoeurópai

                                nyelvek ún. trák-fríg csoportjába tartozott. A szkíták kelet-európai

                              „honfoglalása” után is hallunk róluk, egy részük elvándorolt, más részük

                               szkíta uralom alá került. A kelet-európai kimmerek régészeti hagyatékát

                               az ún. szrubnaja („gerendavázas”) kultúra legkésőbbi fázisában sejtik a

                               kutatók. A nomadizmus, amely később is meghatározó jelentőségű az

                               eurázsiai steppeöv lakóinak gazdálkodásában, ebben az időben alakul ki.

Kr. e. kb. 750-700     A szkíták az Amu-Darja vidékéről Kelet-Európába nyomulnak és

 megszüntetik a kimmer uralmat.

Kr. e. 679-654   A szkíták a Kaukázustól délre lévő államok ellen vezetnek hadjáratot, a

                         →médek ellen harcolnak az asszírokkal szövetségben.

Kr. e. 630-605   A szkíták ismét a Kaukázuson túl harcolnak, kezdetben az asszírok

                          szövetségeseként, majd ellenük fordulnak, feldúlják Egyiptomot, Asszíriába

                          törnek be, majd →Lüdiát és →Frígiát is kifosztják. Ezekkel a hadjáratokkal

                          hozzájárultak az asszír hatalom lehanyatlásához.

Kr. e. 594-585   →Küaxarész méd király kiszorítja a szkítákat Kisázsiából.

Kr. e. 516-513   Perzsa-szkíta háború: →Dareiosz akhajmenida király sikertelen hadjáratot

                          vezet Szkítiába, azaz a Fekete-tengertől északra elterülő steppére.

Kr. e. 500 körül   Hérodotosz leírást ad a szkíták egyes csoportjairól, törzsszövetségeiről

    („királyi” szkíták, „földműves” szkíták, agathürszoszok, melankhlaneoszok,

                            budinoszok, neuroszok stb.), amiből kiderül, hogy a „szkíta” elnevezés egy

                           gyűjtőnév, amibe Kelet-Európa különböző nyelveket beszélő etnoszai

                            tartoztak; Hérodotosz számos érdekes részletet közöl életmódjukról,

                            szokásaikról.

Kr. e. 500-470   Szpargapeitész agathürszosz király megöli Ariapeitész szkíta királyt.

Kr. e. 440   Oktamaszadész király megöli testvérét, Szkülészt.

Kr. e. 339   A makedón Philipposz király legyőzi a szkítákat, akiknek egy Ateasz nevű

királya is életét veszti.

Kr. e. 3. század   A keletről előrenyomuló szarmaták fokozatosan kiszorítják a szkítákat a

                            Fekete-tenger melléki steppéről; a szkíták egy része a Krím-félszigetre

                            húzódik.

Szarmaták, alánok 

Kr. e. 516-513   A szarmaták (szauromaták) a szkíták oldalán harcolnak Dareiosz ellen;

                          lakóhelyük ekkor a Volga alsó folyásánál és a Volgától keletre volt.

Kr. e. 4. század második fele   a szarmaták közé tartozó szirak törzsszövetség Arifarnész

                          király vezetésével benyomul a Dontól nyugatra elterülő vidékre; a szirakok

                          részt vesznek a Boszporoszi Királyság belháborújában, amely I. Periszadész

                          király fiai között tört ki. A szirakok Eumeloszt támogatták Szatirosszal

                          szemben.

Kr. e. 4-3. század   A szkíta hatalom gyengülése a Fekete-tengertől északra.

Kr. e. 3-2. század   A szarmaták fokozatosan birtokba veszik a Don és a Dnyeper közötti

                               területet.

Kr. e. 179   Gatalosz szarmata király részt vesz a pontuszi háborút lezáró béketárgyaláson.

Kr. e. 110-106   VI. Mithridates Eupatór boszporoszi király hadjáratot vezetett a krím

szkíták és a velük szövetséges roxolánok ellen, akik a szirakok és aorszok

mellett Kelet-Európa harmadik vezető törzsszövetsége volt ebben az időben.

Kr. e. 98-90 VI. Mithridates király harcai a Fekete-tengertől északra lakó népek ellen.

Kr. e. 1. század   Egy újabb erős törzsszövetség, az aorszok megjelenése a Donnál.

Kr. u. 35   A szirakok részt vesznek a rómaiak oldalán a →párthusok ellen vívott

 háborújában, amely Armenia miatt tört ki (mindkét birodalom a maga jelöltjét

 akarta a trónra ültetni Armeniában). Ugyanebben a háborúban, a párthusok

 oldalán feltűntek az alánok, akik az elkövetkező századokban jelentős szerepet

 fognak játszani Kelet-Európa történetében.

Kr. u. 1. század eleje   Az alánok veszik át a vezető szerepet Kelet-Európában.

Kr. u. 40-es évek A boszporoszi VII. Mithridates és testvére, Cotys közötti harcban a

 rómaiak Cotyst támogatják. Mithridates a Boszporuszi Királyság szomszédságában, a

 Don és Kubány folyók vidékén lakó szirakok, aorszok és a meótok közé tartozó

dandaridák támogatására számíthat, de a rómaiak legyőzik őket. Zorsines szirak

király előbb Cotyst, majd Mithridatest támogatja. 

Kr. u 72  Az alánok hadjárata a transzkaukázusi országok ellen.

Kr. u. 133 Alán hadjárat Armeniába és Médiába, az alánok egészen Kappadokiáig

        előrenyomulnak II. Pharsamanos ibériai király hívására, aki a párthusok ellen

        harcol.

Kr. u. 2. század vége –3. század eleje A krími szkíták hatalma lehanyatlik,

        területére a Boszporoszi Királyság terjeszti ki a hatalmát.

Kr. u. 242 III. Gordianus római császár az alánok ellen harcol Philippopolisnál.

Kr. u. 1-4. század Alánok vezető szerepe a kelet-európai steppén. Egyes

        szarmata törzsek a Kárpát-medencébe vándorolnak. A 2. század

        végén–3. század elején gótok érkeznek a Lengyel-síkságról

        a Dnyeper-vidékre, 235 körül elérik a Fekete-tenger északi

partvidékét, több hadjáratot vezetnek a szomszédos római provinciák

 ellen, 270 után Dacia egy részét is megszállják. Az alán és gót hatalmi

övezet határa valahol a Dnyepertől keletre lehetett.

Szarmaták a Kárpát-medencében

Kr. u. 50 körül A szarmaták közé tartozó jazigok már a Kárpát-medencében laknak.

91-92 A jazigok a kvádok és markomannok oldalán harcolnak a rómaiak ellen.

101-102 Traianus császár első dák háborúja.

105-106 Traianus második dák háborúja, a Dák Királyság megszűnése.

107 Jazig támadás Pannonia ellen.

117 Traianus császár halála után a jazigok és a roxolánok támadják Daciát,

Moesiát és Pannoniát. Dacia ugyanis a jazigok és a roxolánok földje közé

ékelődik be, ami akadályozza a két szarmata törzsszövetség közötti

összeköttetést.

kb. 168-180 Az ún. markomann háborúk, amelyben a germánok oldalán a szarmaták is részt

        vesznek a rómaiak ellen.

175 Békeszerződés a rómaiak és a jazigok között, utóbbiak 8 ezer katonával segítik a

        rómaiakat.

271 Dacia tartományt kiürítik a rómaiak.

322 I. Constantinus császár győzelmet arat az Alföldre betörő gótok és a Pannonia Valeria

        tartományra támadó szarmaták felett.

332-358 A szarmata törzsek egymás ellen harcolnak.

357 A szarmaták Pannoniát támadják.

358  II. Constantinus hadjáratot vezet a szarmaták földjére.

374-375 A kvádok és szarmaták újabb háborúja a rómaiakkal.

5. század A Kárpát-medencei szarmaták hun uralom alá kerülnek.

455 A Nedao-folyó melletti csatában részt vesznek a szarmaták is, az Attila-fiak elleni

        koalícióban.

Irodalom: kimmerek, szkíták: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia, i. m., 30-35.; szarmaták: Harmatta, J.: Studies in the History and Language of the Sarmatians. Acta Antiqua et Archaeologica XIII. Szeged 1970.; Istvánovits E.– Kulcsár V.: Vázlat a szarmaták sztyeppei történetéhez. In: Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön. Szerk. Havassy P. Gyulai Katalógusok 6. Gyula 1998, 7-32.; szarmaták a Kárpát-medencében: Istvánovits E.: Szarmaták a Kárpát-medencében. In: Jazigok, roxolánok, alánok, i.m., 35-48.; alánok: Kuznecov, V. A.: Očerki po istorii alan. Ordžonikidze 1984.; az alánokra vonatkozó írott források: Alemany, A.: Sources on the Alans: a critical compilation. Handbook of Oriental Studies 8. Leiden 2000.

Az európai hunok

370 körül A hunok legyőzik az alánokat.

375 körül A hunok megtámadják és legyőzik az osztrogótokat.

376 nyara A hunok legyőzik a vizigótokat a Dnyeszternél.

376 A gótok egy része a Római Birodalomba menekül.

395 A hunok megjelennek Thrákiában és Moesiában.

395 ősze A hunok támadása a Kaukázustól délre, egészen Kisázsiáig és Szíriáig.

400 Uldin hun vezér győzelmet arat Gaina gót zsoldosvezér felett.

406 Uldin segítségével a rómaiak legyőzik Radagaisus gót seregét Itáliában.

408 Uldin támadása az Al-Duna melletti római erődvonal ellen.

408-409 Uldin serege átkel a Dunán és Castra Martis erődjét támadja.

412 Olympiodoros római követ találkozása Karaton hun királlyal.

422 A hunok betörnek Moesiába.

424 körül Ruga hun király békét köt a Keletrómai Birodalommal.

424 körül Ruga székhelye a magyar Alföldön.

425 A rómaiak átadják Valeria Ripensis tartományt a hunoknak.

426 Hunok is harcolnak Aetius mellett a vizigótok ellen Arelas (Arles) mellett.

433-434 Ruga megtámadja Thrákiát.

434 Ruga halála, Bleda és testvére Attila a hun birodalom élén.

434-435 A rómaiak átengedik Pannonia Primát a hunoknak.

435 A margusi béke a hunok és a Keletrómai Birodalom között.

436 Hun győzelem a burgundok felett.

437 Litorius római vezér (Aetius helyettese) seregében hunok is harcolnak

        Narbonne falainál, ahonnan elűzik az ostromló gótokat.

439 Litorius vizigót fogságba esik Toulousenál, a római-gót sereg vereséget

        szenved a vizigótoktól.

440-441 Hun hadjárat a Keletrómai Birodalom ellen, Pannonia Secundát

        elfoglalják a hunok.

442 A hunok előrenyomulnak a Balkánon és a Gallipoli-félszigeten

        (Chersonnesos) vereséget mérnek Aspar római hadvezér seregére.

443 „Anatolius I” békéje a hunok és a Keletrómai Birodalom között.

445-453 Attila a hunok királya.

446 Aetius beleegyezésével a hunok megszállják Savia tartományt.

447 A konstantinápolyi földrengés pusztítását kihasználva a hunok a Keletrómai

        Birodalomra támadnak, a rómaiak az Utus folyó melletti csatában megállítják

a Konstantinápoly felé törő hun sereget; a főváros megmenekül, de a hunok kirabolják a balkáni tartományokat.

448 Előzetes béke a hunok és a keletrómaiak között

448-449 A Maximianus-féle követség Attila udvarában (tagja Priskos rhetor, a

        történetíró is).

450 Békekötés Anatolius és Attila között („Anatolius II. békéje”).

451 Attila hadjárata a vizigótok ellen, a Campus Mauriacus (Catalaunum) melletti

        csata, Attila serege visszavonul.

452 Attila Itáliába vezet hadjáratot, közben a keletrómaiak támadják a hun területet;

        Attila visszavonul Itáliából.

453 Attila halála.

455 A Nedao folyó melletti csata, a Hun Birodalom felbomlik, a vazallus népek,

        önnállósodnak.

456-457 Irnek és Dengizik, Attila fiai az ostrogótok ellen harcolnak.

459 Irnek és Dengizik csapatai Bassiana városát ostromolják, sikertelenül, a gótok

        visszaverik őket.

460-as évek eleje A hunok a Kárpátoktól keletre próbálják meg stabilizálni

        helyzetüket; az ogur népek megjelenése a Volga-vidéken.

467 A keletrómaiak nem engedélyezik a határmenti piacokat a hunok számára,

ezért Dengizik megtámadja Dacia Ripensis tartományt.

469 Dengizik halála, Irnek a keletrómaiak szövetségese lesz.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia…, i. m., 54-62.; Bóna I.: A hunok és nagykirályaik. Budapest 1993.; E. A. Thompson könyve magyarul: E. A. Thompson: A hunok. Fordította: Dávid K.– Felföldi Sz., utószó, jegyzetek: Felföldi Sz. Szeged 2003.; újabban megjelent könyvek: Černienko, D. A.: Gunny v Evrope (istoriko-etnografičeskij očerk) Iževsk 2003.; Tyszkiewicz, L. A.: Hunowie w Europie. Wrocław 2004.

Ogur népek, bulgárok, szavírok

463 előtt Az onogurok a Szir-Darja folyó középső folyása környékén laknak;

        innen szomszédaik, a szavírok szorítják őket ki.

463 körül Egy újabb népvándorlás éri el Kelet-Európát Közép-Ázsia irányából:

az ogurok (ugurok), saragurok (vagy szaragurok) és onogurok követei Konstantinápolyban; ezt követően az említett népek letelepednek a

Kaukázustól északra lévő steppéken; a 6. században tűnnek fel a

forrásokban az utigurok (a Dontól keletre) és a kutrigurok (a Dontól

nyugatra), ők is az ogur-népek közé tartoznak; szintén ide kell

sorolni az onogundurokat is, akik a 7. században játszanak fontos

szerepet, Kuvrat kán Bulgáriájában.

466 A saragurok a perzsák ellen harcolnak (valószínűleg római szövetségben).

480 körül Zénón keletrómai császár a bulgárokat hívja segítségül a gótok ellen.

488-489 A Moesiában lakó gótok legyőzik a gepidákat és a bulgárokat, majd

        elindulnak Itáliába.

493 A bulgárok Thrákiába törnek be.

499 A bulgárok Thrákiát fosztogatják.

500 körül A Közép-Ázsiából elvándorló szavírok elérik a Volga-Kaukázus

        vidékét és letelepednek az ogur népek szomszédságában; 506 és 557

        között részt vesznek a bizánci-perzsa háborúkban. 

502 A bulgárok Thrákiát pusztítják.

513-515 A bulgárok részt vesznek a lázadó Vitalianus comes és Anastasios császár

        harcában.

515 A szavírok a Kaukázustól délre harcolnak.

518 A bulgárok Illiriát támadják.

530 Sinnion kutrigur vezér a rómaiak oldalán harcol Itáliában.

535 A rómaiak a bulgárok ellen harcolnak a Jantra-folyónál.

545 Sandlichos utigur vezér győzelmet arat a kutriguruk felett.

548 Bulgárok harcolnak a rómaiak oldalán a gótok ellen Itáliában.

549 A gepidák oldalán 12 000 kutrigur harcol a langobardok ellen.

550 körül A bizánciak 2000 kutrigurt telepítenek le Thrákiában.

558 Kutrigur-utigur háború.

559 Zabergán vezetésével kutrigur sereg támad a Bizánci Birodalom balkáni

        tartományaira.

560 körül-568/570 körül Avar uralom a kelet-európai steppéken.

570 körül-603 Türk uralom a kelet-európai steppéken.

576 Az utigurok a türkök fennhatósága alatt állnak.

579 A türkök elfoglalják Boszporoszt (Kercs) a Krím-félsziget keleti részén. A

        Türk Kaganátus eléri legnagyobb kiterjedését nyugat felé.

602-603 A türkök vazallusai közül több nép fellázad, az avarok beavatkoznak,

        és sereget küldenek a Kárpátoktól keletre, amelyik legyőzi az antákat, akik

        ekkor az avarokkal szemben álló bizánciak szövetségesei, valamint

        visszafoglalja a korábbi avar területeket a Fekete-tengertől északra.

605 Kuvrat, a bulgárok fejedelme lesz a Kubáni Alföld és az Azovi-tenger

        környéki területen; Kuvrat a bizánciak szövetségese, gyermekkorában

        Konstantinápolyban nevelkedik.

635 körül Kuvrat nyugat felé terjeszkedik, kiszorítja az avarokat a Dnyepertől keletre

        eső területről és kiterjeszti fennhatóságát a kutrigurokra.

665 (vagy előtte) Kuvrat halála.

665 utáni évek Kuvrat birodalma széthullik, fiai közül egy helyben marad, többen

        elvándorolnak, elmenekülnek a kazárok elől, akik elfoglalják a területet. Az

        egyik fiú az avarokhoz menekül.

681   Kuvrat egy másik fia, Aszparukh bulgárjaival a Duna-

        torkolat környékére vándorol, ahol sikerül megvetniük a lábukat. Megszületik a

        dunai bulgár állam.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia…, i. m., 127-132.; Beševliev, V.: Die protobulgarische Periode der Bulgarischen Geschichte. Amsterdam 1981.; Istorija na Bălgarija. Tom 2. Red. kol. Angelov, D.– Petrov, P.– Primov, P. Sofija 1981.; Golden, P. B.: Nomads of the Western Eurasian Steppes: Oγurs, Onoγurs and Khazars. In: Roemer, H. R.– Scharlipp, W.-E. (eds.): History of the Turkic Peoples…, i.m., 283-291.; Romašov, S. A.: Bulgarskie plemena Severnogo pričernomor’ja v 5-7 vv. Archivum Eurasiae Medii Aevi (AEMA) 8 (1992-1994), 207-252.

6. század A kazárok a Kaukázus és a Kaszpi-tenger északnyugati partvidéke között laknak.

570 körül A kazárok a Türk Kaganátus fennhatósága alá kerülnek. 

626-628 A kazárok a bizánciak szövetségesei a perzsák ellen; házassági szerződés

        Herakleios császár és a kazárokat irányító (türk) jabgu között.

630 körül A Ton jabgu halála után szétdarabolódó Nyugati Türk Kaganátus

        fennhatósága alól kiszabadulnak a kazárok. 

652 Az első arab-kazár háború, a kazárok saját „fővárosuk” Balandzsar mellett legyőzik

        a Kaukázus északi felére benyomuló arab sereget.

670-es, 680-as évek A Kazár Kaganátus megszállja Kuvrat kán Bulgáriáját, a Kubány-

        folyó síkságát, az Azovi-tenger partvidékét, a Don és a Volga közötti steppét.

681 Dzsuanser albán királyt összeesküvő főurak megölik, a kaukázusi hunok, akik a

kazárok vazallusai, benyomulnak Albániába.

685 Kazár támadás Örményország és Albánia ellen.

690-es évek A kazárok birtokában van a Krím-félsziget északi és keleti fele, több

        bizánci kikötővel együtt

704-705 A kazárok beavatkoznak a bizánci belharcokba, előbb

szövetkeznek a Kherszónba száműzött, de onnan a szomszédos Kazáriába átszökő II. Justinianossal (hozzáadják feleségül a kazár kagán lánytestvérét), majd a konstantinápolyi udvar nyomására ellene fordulnak; Justinianus

        a dunai bulgárokhoz menekül, majd visszaszerzi a császári hatalmat.

706-707 Az arrabok kazár területeket támadnak Derbent környékén.

708-709 Maszlama iraki kormányzó támadása a kazárok ellen.

709-710 Kazár támadás az arabok ellen.

711-712 A kazárok a kherszóni görögöket segítik II. Justinianos megtorló támadásával

        szemben.

716-717 Maszlama visszafoglalja Derbentet a kazároktól.

717-718 Kazár támadás Azerbajdzsán ellen.

721-722 Kazár-alán háború.

722-723 Al-Dzsarrah hadjárata Kazária ellen; az arabok elfoglalják Balandzsar városát.

726-727 Kazár sereg tör be Azerbajdzsánba.

727-728 Maszlama támadása a kazárok ellen.

728-729 Maszlama a Darieli-szoroson keresztül tör be Kazáriába.

729-730 al-Dzsarrah hadjárata a kazárok ellen.

730 A kazárok átvonulnak a Kaukázuson és megtámadják a Kalifátus transzkaukázusi

        területeit; az ellenük felvonuló arab sereget Ardabil mellett tönkreverik, a kazár

        előörsök megközelítik Moszult.

732-733 Arab támadás Kazária ellen.

733 Kazár-bizánci dinasztikus házasság, a kazár Csicsek hercegnő (később Eiréné) és

        a későbbi V. Konsztantinosz császár között.

736 Marván ibn Muhammad az alánokat támadja.

737 Marván ibn Muhammad serege két irányból benyomul Kazáriába; az ellene küldött

kazár sereget legyőzi; a kagán észak felé vonul vissza, de az arabok bekerítik; a

kagán és az arabok békét kötnek, a kagán felveszi az iszlámot, Marván kivonul

762-764 Kazár támadás a Kaukázuson túlra.

772-773 Alán-kazár konföderáció.

787 A krími gótok fellázadnak a kazár uralom ellen, de a felkelést a kazárok leverik.

799 Kazár támadás a Kaukázuson túlra.

8. század második fele A Pax Chazarica kezdete; a kazárok és a Kalifátus kapcsolatai

 javulnak, a kazárok közvetítő szerepet töltenek be Kelet-Európa erdővidéke

és a Kalifátus közötti kereskedelemben; a Kazár Kaganátus Kelet-Európa

legerősebb hatalma.

800 körül al-Maszúdi arab tudós (megh. 956) szerint a kazárok uralkodói ekkoriban

        térnek zsidó hitre; ugyanebben az időben Kazária a bizánci keresztény

        térítésnek is célpontja.

9. század eleje, vagy közepe táján Polgárháború a Kazár Kaganátusban, a vereséget

        szenvedő kavarok (kabarok) a magyarokhoz menekülnek.

840 körül Bizánci segítséggel felépül Sarkel vára a Don folyó mellett.

860-as évek eleje Cirill-Konstantin követjárása Kazáriában.

865 körül A kazárok (vezetői) a zsidó vallásúak.

894-895 körül A besenyők átkelnek a Volgán és nyugatra vándorolnak, kiszorítják

        a magyarokat, a kazárok szövetségeseit Etelközből.

9. század vége-10. század eleje Az első részletesebb leírások a Kazár Kaganátusról.

901 augusztus A kazárok sikertelen támadása Derbent ellen.

922 A volgai bulgárok fejedelme hivatalosan is felveszi az iszlám vallást, Bulgária

         önállósodik a kazároktól.

950 körül A kazár hatalom gyengülése.

965 Szvjatoszláv Igorjevics kijevi fejedelem győztes hadjárata a kazárok, alánok és

kaszogok (cserkeszek) ellen.

969 Újabb rusz támadás a Kaganátus ellen, a ruszok elfoglalják a kazár fővárost, Etilt,

        és Szamandar városát is kifosztják; a kazár nagyhatalom megszűnése.

970 körül A kazárok és a keleti szomszéd, Hvárezm szövetsége,

        a kazár vezetők áttérnek az iszlámra.

1000 körül A Kaganátus megszűnése, a kazárok egy része a Kaukázus déli oldalára

        vándorol, más csoportjaik a Tamany-félszigeten, a Krím keleti felén még néhány

        évtizedig szerepelnek a forrásokban.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia…, i. m., 138-143.; néhány, az előbb idézett helyen nem szereplő munka: Pletnjova, S. A.: Hazary. Moskva 1976, 1986². = Pletnjowa, S. A.: Die Chasaren. Mittelalterliches Reich an Don un Wolga. Leipzig 1978 ; Golden, P. B.: Khazar Studies. An historico-philological inquiry into the origins of the Khazars. Vols. I-II. Budapest 1980.; Novoselcev, A. P.: Hazarskoe gosudarstvo i ego rol’ v istorii Vostočnoj Evropy i Kavkaza. Moskva 1990.; Vékony G.: A kazár kérdés. I. Életünk 1992/8-9, 919-938.; II. Életünk 1992/10, 1034-1046.; Hazary. Khazars. Red. koll. Petruhin, V.– Moskovič, V.– Fedorčuk, A.– Kulik, A.– Shapira, D. Jerusalem–Moskva 2005.

                                       Volgai Bulgária

8-9. század Bulgárok és más steppei törzsek vándorolnak a Volga mentén északra, a 9.

                század végén már a Volga-Káma összefolyásának környékén laknak.

922 Almis ibn Silkej volgai bulgár király felveszi az iszlámot és saját pénzt ad ki. Az

        ország függetlenedik a kazár hatalomtól.

969 A ruszok megtámadják Bulgár városát a Volga mellett.

985 Nagy Vlagyimir kijevi fejedelem az úzokkal szövetségben hadjáratot vezet a

        volgai bulgárok ellen.

1024  A bulgárok gabonával segítik a Ruszt, ahol éhínség van.

1024-1025 Volgai bulgár követség megy Bayhakba (Nisapur).

1088 A bulgárok elfoglalják Murom városát a ruszoktól.

1107 A bulgárok Szuzdal városát ostromolják.

1120 Jurij Dolgorukij vlagyimir-szuzdali fejedelem harcol a bulgárok ellen.

1135-1136 Abu Hámid al-Garnáti arab utazó Bulgárban időzik, és úti élményeiről

        feljegyzést készít.

1152 A bulgárok Jaroszlavl városát ostromolják.

1164 Az oroszok elfoglalják Brjahimov (Ibrahim) bulgár várost.

1184 A bulgárok elfoglalják Usztyjug városát.

1218 A bulgárok Usztyjugot ostromolják.

1220 Az oroszok elfoglalják a bulgárok egyik városát, Oselt.

1221 Az oroszok megalapítják Nyizsnyij Novgorod városát.

1220-as évek vége–1230-as évek eleje A Vlagyimir-Szuzdali Fejedelemség és a bulgárok

 harcai, amelyekben részt vesznek a Volga-menti népek is.

1223 A kalkai csata után hazainduló mongol sereg Bulgária határa felé veszi útját,

        a bulgárok azonban legyőzik őket.

1236 A mongolok megtámadják a Volgai Bulgáriát, amelynek következtében az

        önálló Bulgária megszűnik, a terület az Arany Horda részévé válik.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia…, i. m., 132-135.; Gagin, I. A.: Volžskaja Bulgarija: očerki istorii srednevekovoj diplomatii 10-pervaja tret’ 13 vv.). Rjazan’– Sankt-Peterburg 2004.; a volgai bulgárok városairól: Huzin, F. Š.: Bulgarskij gorod v 10-načale 13 vv. Kazan’ 2001.

                                       Avarok

552(?)–557   A türkök elől avarok vándorolnak Európába.

558. január   Az avarok első követsége Konstantinápolyba érkezik.

kb. 558–560   A dél-orosz steppe népei behódolnak a nyugat felé vándorló avaroknak.

kb. 561   Az avarok nyugatra vándorlásuk során megtámadják a Dnyeper és az Al-Duna között élő szláv antákat.

562. körül   Az avarok elérik az Al-Dunát.

kb. 562   Az avarok uralkodója Baján kagán harca Sigibert frank királlyal, amely az avarok vereségével zárul.

566–567 táján   Az avarok második háborúja Sigibert frank uralkodóval, amely avar győzelemmel ér véget.

567   Az avarok a langobardokkal szövetségben elfoglalják a gepidák kárpát-medencei területeit.

568. január 2. után   A langobardok elhagyják a Kárpát-medencét és területüket az avarok szállják meg.

568. november 14–15. táján   A „szökött rabszolgáikat” üldözésére nyugat felé tájékozódó türkök szövetséget kötnek a bizánciakkal az avarok ellen.

576   A bizánciak avarokkal való békekötését a türkök ellenséges lépésnek tekintik, így a türkök és a bizánciak közötti szövetség felbomlik.

579–581   Sirmiumot (Szávaszentdemeter) elfoglalják az avarok.

584   Az avarok felhagynak a Bizánci Birodalom elleni támadásukkal, amelynek során egészen Anchialosig nyomultak előre, mert híre jön, hogy a türkök csapatai megközelítették az Avar Kaganátust.

595   A türk fennhatóság alól nomád népek vándorolnak az avarokhoz.

602-603 A türkök hatalma meggyengül Kelet-Európában, az avarok ezt kihasználva

                kiterjesztik uralmukat a Kárpát-medencéből messze keletre, a Fekete-tengertől

                északra lévő steppére.

623–624  A szláv vendek Szamo fejedelem vezetésével elszakadnak az avaroktól.

626. július 29–augusztus 7.   Konstantinápoly sikertelen avar ostroma.

631-632 Az Avar Kaganátusban harc folyik az uralomért, egy bulgár trónkövetelő harcol az avar kagánjelölt ellen. A bulgár veresége után az avarok 9000 bulgár családot űznek el a Kaganátusból, akik Bajorországba mennek. Dagobert frank király parancsára sokakat megölnek közülük, a maradékuk végül a vendeknél talál menedéket.

635 körül Kuvrat bulgár fejedelem elűzi földjéről az avar kagán ott lévő katonáit.

668 után Kuvratországa megszűnik, egyik fia, Kuber, azAvar Kaganátusba vonul, ahol a

kagán alattvalója lesz.

7. század vége Kuber fejedelem elszakad az avaroktól és Thesszaloniké vidékére vándorol.

680 körül Kuvrat fia, Aszparuh bulgár fejedelem népével a kazárok elől az Al-Dunához vándorol és elűzi onnan az avarokat.

712-744 Liutprand langobard király békében él az avarokal.

741-742 Az avarok támadása Boruth karantán fejedelem ellen.

791. szeptemer–november   Nagy Károly hadjárata az avarok ellen.

794 táján   Polgárháború az Avar Kaganátusban.

795.   Az egyik avar előkelő, a tudun behódol Nagy Károlynak és ígéretet tesz, hogy megkeresztelkedik.

795 végén   Az avar kagáni szálláshelyet a Ringet kifosztják a frankok.

795 vége–796 eleje   Az avar tudun megkeresztelkedik Achenben

796   Pipin itáliai király a Tiszáig előrenyomulva megerősíti a terület felett a frank uralmat.

798–803   Avar felkelés a frankok uralom ellen.

803   Az avar felkelés vége; a avar tudun behódol a frankoknak.

803–804.   A dunai-bolgár uralkodó, Krum csapatai a frank uralom alá nem került avarokat megveri és kaganátusukat megsemmisíti

811   Krum dunai-bolgár uralkodó harca I. Niképhoros bizánci császárral; a bolgárok oldalán avar segédcsapatok harcolnak

814   Krum dunai-bolgár uralkodó Konstantinápoly elleni hadjáratához avarokat is besoroz hadseregébe.

870 körül Keresztény hiten lévő avar csoportok élnek a Kárpát-medence frank ellenőrzés alatt lévő területén.

9. század vége   A magyar honfoglalás idején avar csoportok élnek a Kárpát-medence középső részén.

10. század közepe Horvátországban még élnek avar töredékek.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia…, i. m., 135-138.; Pohl, W.: Die Awaren. EinSteppenvolk in Mitteleuropa 567–822 n. Chr. München 1988, 2002².; Bóna I.: Az avarok. In: Magyarország története tíz kötetben I/1. Főszerk. Székely Gy., szerk. Bartha A. Budapest 1987², 310-369.; Szádeczky-Kardoss S.: Az avar történelem forrásai 557-től 806-ig. Társszerző: Farkas Cs. Munkatársak: Borsos M.–Csillik É.–Makk F.–Olajos T. Budapest 1998.; Szádeczky-Kardoss S.: Az avarok története Európában. In: Árpád előtt és után. Szerk. Kristó Gy.–Makk F. Szeged 1996, 21-30.; Olajos T.: A IX. századi avar történelem görög nyelvű forrásai. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 16. Szeged 2001.; Az avarok aranya. A nagyszentmiklósi kincs. Főszerk.: Kovács T. Budapest 2002.; Bálint Cs.: A nagyszentmiklósi kincs. Régészeti tanulmányok. Budapest 2004.

7. század első fele   A besenyők mint a t’ie-lö törzsszövetség egy törzse Taskent vidékén él.

8. század AKözép-Ázsiában él ő besenyőkről számol be egy tibeti nyelvű ujgur követjelentés.

9. század   A besenyők a Volgától keletre elterülő steppére költöznek.

894 körül   Az úzok és a kazárok elűzik a Volga folyótól keletre lévő szállásterületükről a besenyőket.

895   A nyugatra menekülő besenyők elfoglalják a magyarok dél-orosz steppe nyugati felén lévő szállásterületét.

914   A bizánciak felbérelik a besenyőket a dunai-bolgárok elleni harcra.

915   A besenyők a Rusz ellen vonulnak, Igor fejedelem békét köt velük. 

917   A besenyők felvonulnak az Al-Dunához, hogy beavatkozzanak a bolgár–bizánci háborúba, de a bizánciak nem szállítják át őket a folyón, így hazatérnek.

922   Ibn Fadlán az úzok között besenyő töredékekről tesz említést

934   A magyarok a besenyőkkel szövetségben megtámadják a Bizánci Birodalmat.

970 A besenyők is részt vesznek a Bizánc-ellenes rusz-bolgár-magyar koalícióban, de az

      arkadiopolisi csatában vereséget szenvednek a bizánciaktól.

972   A besenyők a Dnyeper egyik gázlójánál megölik Szvjatoszláv rusz fejedelmet.

1027   A besenyők egy része átkel az Al-Dunán és bizánci területre tör.

1036  Kijevet ostromolják a besenyők.

1048   Kegen besenyő törzsfő népével átkel az Al-Dunán és bizánci területre költözik.

1048–1049   Tirek besenyő vezér ellenfelének Kegennek az üldözése kapcsán átkel az Al-Dunán. A besenyők vereséget szenvednek és letelepítik őket a bizánci határ őrzésére.

1091   A lebunioni csatában a besenyőket megverik a kunokkal szövetséges bizánciak.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia…, i. m., 151-154.; Rásonyi, L.: Turcs Non-islamisés en Occident (Pétchénègues, Ouzes et Qiptchaqs et leur Rapports avec les Hongrois). In: Roemer, H. R.– Scharlipp (eds.): History of the Turkic Peoples…, i. m., 303-309.; Rásonyi L.: Hidak a Dunán. Budapest 1981, 2004².; Pálóczi Horváth A.: Besenyők, kunok, jászok. Budapest 1989.; Diaconu, P.: Les Petchenègues au Bas-Danube. Bucureşti 1970.; Romashov, S. A.: The Pechenegs in Europe in the 9-10th Centuries. Rocznik Orientalistyczny 52 (1999)/1, 21-35.; Toločko, P. P.: Kočevye narody stepej i Kievskaja Rus’. Kiev 1999, 53-79.; Knjaz’kij, I. O.: Vizantija i kočevniki južnorusskih stepej. Sankt-Peterburg 2003, 8-55, 56-80.

Magyarok

836–838   A dunai-bolgárok felkérésére magyar sereg harcol az Al-Duna vidékén, a bolgárok fellázadt bizánci hadifoglyai ellen.

9. század eleje, vagy közepe   A Kazár Kaganátuson belüli polgárháború vesztesei, a kavarok (kabarok) a magyarsághoz csatlakoznak.

861   A bizánci követségben Kazáriába tartó Konstantin-Cirill a Krím-félszigeten találkozik

egy feltehetően kazár szolgálatban álló magyar seregtesttel.

862   A magyar kalandozások elsőként érik el a Keleti-Frank Birodalmat. 

881   A magyarok és a kavarok seregei Felső-Ausztriában harcolnak a frankok ellen.

880-as évek eleje   Metód a Duna mentén találkozik egy magyar fejedelemmel.

892   A magyarok Arnulf keleti-frank uralkodó hívására harcolnak Szvatopluk morva fejedelem ellen.

893   A Számánida Emirátus támadás indít Közép-Ázsia legjelentősebb nomád népe, a karlukok ellen. Iszmáil ibn Ahmed emír csapatai megverik a karlukokat, elfoglalják Tarazt és foglyul ejtik a karluk uralkodó feleségét a katunt. Valószínűleg ez a hadjárat – megváltoztatva a térség erőviszonyai – váltotta ki az oguzok nyugati terjeszkedését. Ennek szenvedő alanyai a besenyők voltak, akiket ez évben, vagy nem sokkal ez után ért az oguz támadás, és kényszerített szállásterületeik feladására és a nyugatra vándorlásra.

893–894 körül   A besenyők támadását a kazárok megállították és azoknak így nem volt más lehetőségük, mint a dél-orosz steppén élő magyarok megtámadása

894   A magyarok bizánci oldalon beavatkoznak a Balkánon dúló bizánci–bolgár háborúba, és vereséget mérnek Szimeon bolgár uralkodó csapataira.

894–896   A besenyők vereséget mérnek a dél-orosz steppe nyugati felén élő magyarságra és rákényszerítik, hogy a Kárpát-medencébe vándoroljon. Etelközben a besenyők 8 törzse telepszik meg.

898–899   A bajorok békét kötnek a magyarokkal és ajándékokat adván nekik ráveszik őket, hogy Itáliára törjenek.

899 március   A magyarok egy serege elindul Itália felé.

899. június 29.   A Velencét megtámadó magyar sereget a védők visszaverik.

899. szeptember 24.   Az Itáliában harcoló magyar sereg a Brenta folyónál vereséget mér I. Berengár itáliai király csapataira.

900 tavasza   Az előző évben Itáliában harcoló magyar sereg visszatér a Kárpát-medencébe.

900 nyár   A magyarság megszálja a mai Dunántúl területét.

900 ősz   Magyar sereg támadja meg Bajorországot.

900. november 20.   Lipót bajor herceg megfutamítja a támadó magyar sereget és a határ védelmére megkezdi Ennsburg várának építését.

901 tavasz   Magyar kalandozó sereg tör be Itáliába.

901. április 11.   Egy magyar kalandozó sereget Karantániában visszavonulásra kényszerítenek a frankok.

901. június 24.   Egy Itáliában kalandozó magyar sereg felgyújtja Vercelli városát és megöli annak püspökét.

902 körül   A magyar támadások hatására összeomlik a Morva Fejedelemség,.

903 nyár   Egy magyar kalandozó sereg harcol Bajorországban.

904   A bajorok egy diplomáciai tárgyalás során megölik a magyarság egyik vezetőjét Kusalt.

904–905   I. Berengár támogatására magyar sereg harcol Itáliában az uralkodó lázadó alattvalóinak megzabolázása végett.

906   Egy magyar kalandozó sereg a szláv dalamancok kérésére Szászországot dúlja.  

907 július 4–5.   Gyermek Lajos frank uralkodó miután megkísérli kiűzni a magyarokat A mai Dunántúl területéről, Braslauespurchnál (Pozsony vagy Zalavár) súlyos vereséget szenved tőlük.

907 augusztus   Egy magyar sereg az Ennsig nyomul előre, és az attól keletebbre eddig frank ellenőrzés alatt lévő területet meghódítja.

900-as évek első évtizede   Árpád halála

908   Magyar seregek kalandoznak Szászországban és Türingiában.

908 augusztus 3.   Egy magyar kalandozó sereg Eisenachnál legyőzi Burghard türingiai őrgrófot, aki a csatában életét veszti.

909   Magyar kalandozó seregek harcolnak bajorországban és Sváb-földön.

909   Egy magyar kalandozó sereg megostromolja a Bajorországi Freisinget.

909. augusztus 11.   A Rott folyónál a bajorok vereséget mérnek egy hazafelé vonuló magyar seregre.

910. június 12.   Augsburgál egy kalandozó magyar sereg vereséget mér IV. Gyermek Lajos keleti-frank uralkodó seregére.

910   Egy Frankföldre törő magyar kalandozó seregvereséget mér a frank hercegre és hazatérőben Neuhing alatt megütközik a bajorokkal.

911   Magyar kalandozó sereg Bajorországon át Sváb- és Frankföldre tör.; átlépik a Rajnát és betörnek Burgundiába.

912   Magyar kalandozó sereg pusztítja Frankföldet és Türingiát.

913   Magyar kalandozó sereg dúlja Bajorországot, Svábföldet és Észak-Burgundiát, de a hazatérés során vereséget szenvednek Arnulf bajor hercegtől.

914   Az I. Konrád német király ellen fellázadt Arnulf bajor herceg a magyarokhoz menekül.

915   Magyar kalandozó seregek pusztítják Sváb- és Frankföldet, Türingiát, Szászországot és Vesztfáliát.

916   Arnulf magyar segédcsapatokkal sikertelenül kísérli meg visszaszerezni fejedelemségét.

917   Arnulf bajor magyar segítséggel sikerrel visszaszerzi fejedelemségét.

917 január 21.   Egy magyar kalandozó sereg felgyújtja Bázelt.

919   Egy magyar kalandozó sereg Szászországban megveri I. (Madarász) Henrik német király seregét, majd Lotharingiát pusztítja.

919   Magyar kalandozó sereg tör Itáliába.

921   I. Berengár itáliai király magyar segédcsapatok segítségével számol le lázadó alattvalóival.

922 eleje   Egy magyar kalandozó sereg Dél-Itáliában a Bizánci Birodalomhoz tartozó területekre tör.

922 tavasz   Magyar kalandozó sereg I. Berengár kérésére beavatkozik az itáliai trónharcokba és beveszi Paviát.

924   Miután egy Szászországban kalandozó magyar sereg egyik vezetőjét I. (Madarász) Henrik csapatai elfogják, a magyarok szabadon engedésének fejében 9 évre békét kötnek a királlyal.

926. május 2.   Egy magyar kalandozó sereg elfoglalja Sankt Gallent.

926 tavasza   Egy magyar kalandozó sereg Lotharingiát és Burgundiát pusztítja, majd egészen az Atlanti-óceán partjáig portyázik. Hazatérésük során Arnulf bajor herceg évi adó fizetése fejében 6 évre szóló békét köt velük.

927   Szimeon bolgár uralkodó halála után a bolgárok tartanak a magyarok esetleges támadásától.

931   Egy magyar kalandozó sereg felgyújtja Piacenza városát.

932   I. (Madarász) Henrik megtagadja a magyaroknak az évente esedékes adó megfizetését.

933   Merseburg közelében I. (Madarász) Henrik csapatai legyőzik az ellenük vonuló magyar kalandozó sereget.

934   Magyar és besenyő sereg támadja meg a Bizánci Birodalmat, megsemmisíti az ellene küldött bizánci sereget és egészen Konstantinápolyig nyomul előre. A bizánci kormányzat 9 évre békét köt velük.

935   Magyar kalandozó sereg tör Itáliába.

937   Egy magyar kalandozó sereg Sváb- és Frankföldet, Türingiát, Szászországot és Lotharingiát dúlja. Egy magyar kalandozó sereg átkel a Rajnán és feldúlja a Párizs melletti Sens környékét. Hazaútjuk során Dijon környékét érinte Észak-Itálián át térnek vissza a Kárpát-medencébe.

938   Egy kalandozó magyar sereg két csoportja megsemmisítő vereséget szenved, míg a harmadik eredménytelenül tér vissza a Kárpát-medencébe.

942   Bulcsú vezetésével magyar kalandozó sereg tör Itáliába, de Hugó itáliai király fizetség fejében rábírja őket, hogy támadják meg a Cordobai Kalifátust. A Kalifátus elleni támadás a kezdeti sikerek után a kedvezőtlen természeti viszonyok miatt a magyarok visszafordulásával ér véget.

943 április   Egy magyar kalandozó sereg megtámadja a Bizánci Birodalmat, és rákényszeríti I. Romanos Lekapenos császárt, hogy adót fizessen nekik.

943 augusztus 12.   Egy magyar kalandozó sereget Bertold bajor herceg Welsnél megfutamít.

947   Taksony vezetésével egy magyar kalandozó sereg Itáliába vonul.

948   Két magyar vezér Bulcsu karha és Árpád unokája, Termecsü Konstantinápolyba érkezik és ott megkeresztelkedik.

 948   I. Henrik bajor herceg a bajor–cseh határon fekvő Norgaunál vereséget mér egy kalandozó magyar seregre.

10. század közepe   Falicsi magyar fejdelem uralkodása

948 után   A magyarság egyik fejedelme a gyula Konstantinápolyba megy és ott megkeresztelkedik. Egy Hierotheos nevű személyt szentelnek fel Konstantinápolyba a magyarok püspökévé.

949 augusztus 9.   Egy magyar kalandozó sereg legyőzi az ellenük küldött bajor sereget.

951   I. Henrik bajor herceg egészen a Rábáig benyomul a Magyar Fejedelemség területére.

951   Egy magyar sereg segíti II. Berengár itáliai királyt I. Ottó német királlyal szemben.

951   Egy kalandozó magyar sereg, miután a Rhone és a Loire mentén portyázott, de a Ticino folyónál egy német seregtől vereséget szenved.

954   Egy magyar kalandozó sereg I. Ottó német király fiának Liudolf sváb hercegnek és Vörös Konrád lotharingiai hercegnek a megsegítésére felvonul, hogy az uralkodó elleni lázadásukat katonailag támogassák, de későn érkeznek, mert a lázadók már behódoltak az uralkodónak. Ezután a magyar sereg a Rajnán túli területeken portyázik. A támadók felgyújtják a lobbesi monostort és sikertelenül ostromolják Cambrai-t. Az ostrom során Bulcsú magyar vezér egy közeli rokona is életét veszti.

955. augusztus 10.   A Bulcsú vezette magyar seregre súlyos vereséget mér I. Ottó német király hadereje Augsburg közelében.

955. augusztus 11. Bulcsu, Lél és Súr magyar vezérek I. Ottó német király fogságába esnek, aki Regensburgban kivégezteti őket.

955 körül   Taksony lesz a magyarok fejedelme.

957   VII. Bíborbanszületett Konstantín megtagadja az évenként esedékes adó megfizetését a magyaroknak.

958   Magyar kalandozó sereg sikertelenül igyekszik visszaállítani a bizánciak által fizetett adó régi rendjét.

961–962   Egy magyar kalandozó sereg megtámadja a Bizánci Birodalmat.

963 eleje   XII. János pápa egy Zakeus nevű egyházi személyt a magyarok püspökévé nevez ki, de I. Ottó a Kárpát-medencébe igyekvő püspököt fogságba ejti.

963 körül   Thesszaloniké környékén magyar kalandozó sereg 500 foglyot ejt.

963   Egy magyar kalandozó sereget a bizánci haderő szétver, és a fogságba esett 40 magyar harcost II. Niképhorosz Phókasz császár besorozza a testőrei közé.

965   Prágában megfordulnak magyar, magyarországi muszlim és zsidó kereskedők.

969   A Duna menti Preszlavicába (Perejaszlavecbe) a Magyar Fejedelemségből lovakat visznek ki kereskedők.

970   A Bizánci Birodalom ellen vonuló Szvjatoszláv rusz fejedelem seregében magyarok is harcolnak. A támadókat azonban Adrianopolisz közelében megveri a bizánci haderő.

972 előtt   A Magyar Fejedelemség trónját Géza foglalja el.

973 március 23.   I. Ottó német-római császárhoz Quedlinburgba 12 magyar követ érkezik.

974 előtt   Géza fejedelem megkeresztelkedik.

995   Géza fia és trónörököse Vajk (István) feleségül veszi II. (Civakodó) Henrik leányát, Gizellát.

997   Géza halála után a trónt fia, István foglalja el.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia…, i. m., 143-150. 

Úzok

893 körül   Az úzok a kazárokkal szövetségben elűzik a besenyőket a Volga és az Urál folyók mentén lévő szállásterületükről.

985   Az úzok a ruszok szövetségeseiként harcolnak a volgai-bulgárok ellen.

1054   Az úzok Vszevolod perejaszlaveci fejedelem ellen támadnak.

1064–1065  Az úzok sikertelen hadjárata a Bizánci Birodalom ellen.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia…, i. m., 151-154.; Rásonyi, L.: Turcs Non-islamisés en Occident (Pétchénègues, Ouzes et Qiptchaqs et leur Rapports avec les Hongrois). In: Roemer, H. R.–Scharlipp, W.-E. (eds.): History of the Turkic Peoples…, i. m., 309-310.; Rásonyi L.: Hidak a Dunán. Budapest 1981, 2004².; Toločko, P. P.: Kočevye narody…, i. m., 80-107.; Knjaz’kij, I. O.: Vizantija i kočevniki…, i. m., 56-80.

Kunok

1055   A kunok feltűnnek a Dnyeper mentén.

1060   Az oroszok szövetkeznek a kunokkal az úzok ellen.

1061   A kunok elérik az orosz fejedelemségek határára.

1068   A kunok sikeres hadjáratot folytatnak az orosz fejedelemségek ellen.

1078   A kunok első betörése a Balkánra.

1099   Bönyek kán kunjai Peremisl (Przemiśl) alatt vereséget mérnek Kálmán magyar király csapataira.

1103   Az orosz csapatok sikeres hadjáratot folytatnak a kunok ellen.

1116   A kunok elfoglalják Beleja Vezsa (Sarkel) erődítményét. Jaropolk orosz fejedelem hadjáratot folytat a kunok ellen.

1185   Igor fejedelem sikertelen hadjárata a kunok ellen.

1203   A kunok elfoglalják Kijevet.

1219   Msztyiszláv novgorodi fejedelem Kötöny kun fejedelem segítségével visszahódítja a Halicsi Fejedelemséget a magyaroktól.

1221   Domonkos misszionáriusok érkeznek a kunok nyugati csoportjaihoz.

1223 június 16.   Az Azovi-tengerbe torkolló Kalka folyónál a mongolok vereséget mérnek az oroszok és kunok csapataira.

1227–1228   A nyugati kunok egyik vezetője, Borc megkeresztelkedik és szállásterületén kun püspökség alakul.

1239   Kötöny kun fejedelem népével a Magyar Királyságba került.

1240   II. Balduin latin császár szövetséget köt egy Balkánra települt kun csoport vezetőivel.

1241 Ionas kun nagyfejedelem halála Konstantinápoly közelében.

Irodalom: Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia…, i. m., 154-158.; Vásáry, I.: Cumans and Tartars: Oriental Military in the Pre-Ottoman Balkans, 1185-1365. Cambridge 2005.; Rásonyi, L.: Turcs Non-Islamisés en Occident (Pétchénègues, Ouzes et Qiptchaqs et leur Rapports avec les Hongroises). In: Roemer, H. R.– Scharlipp, W.-E. (eds.): History of the Turkic Peoples…, i.m., 310-327.; Rásonyi L.: Hidak a Dunán. Budapest 1981, 2004².; Pálóczi Horváth A.: Besenyők, kunok, jászok. Budapest 1989.; Kovács Sz.: A kunok és Kelet- , Délkelet-Európa a 11-12. században. Világtörténet 2005 tavasz-nyár, 40-49.; Diaconu, P.: Les Coumans au Bas-Danube aux 11e et 12e siècles. Bucureşti 1980.; Pletnjova, S. A.: Polovcy. Moskva 1990.; Toločko, P. P.: Kočevye narody…, i. m., 108-158.; Knjaz’kij, I. O.: Vizantija i kočevniki…, i. m., 81-144.; Bibikov, M. V.: Vizantijskie istočniki po istorii drevnej Rusi i Kavkaza. Sankt-Peterburg 2001, 199-271.  

Kislexikon

Baján kagán   Az avarok kagánja. Az első biztos adatok alapján 652-ben már ő állt az avar törzsszövetség élén. Minden bizonnyal 584-ben vagy 585-ben halt meg. Utódai között a források két fiát is megemlítik. Uralmát az égtől származtatta. Sikeres hadvezér volt. Amennyiben 652 előtt is ő vezette az avarokat kelet-európai hódításaik során, akkor nevéhez köthető a szabírok, berszilek, onogurok, utigurok, kutrigurok és anták leigázása. Bizonyosan ő hajtotta végre a Sigibert elleni hadjáratokat, a langobardokkal szövetségben a gepidák kárpát-medencei szétzúzását, Sirmium (Szávaszentdemeter) és Singidunum (Belgrád) bevételét. A Kárpát-medence egészét uraló kagán seregei rákényszerítették a bizánci kormányzatot a többé-kevésbé rendszeres évi adó fizetésére. Ennek összege 574-ben 80, 584-ben 100, majd 599-ben 120 000 arany solidust tett ki, ami jól jelzi az Avar Kaganátus erejét.

kagán:

nagyszentmiklósi kincs: A középkori Kárpát-medence legnagyobb aranykincsét 1799-ben találták meg a mai Arad megyei Sinicolaul Mare településen. A megtalálás körülményei sajnos ahhoz vezettek, hogy a leletegyüttesből csak 23 darab került múzeumba, néhány tárgyat beolvasztottak illetve elveszett. A megmaradtak közül is néhányat a megtalálók megrongáltak. A edényeken görög és rovásírásos feliratok találhatóak. Az előbbiek görög és török nyelvűek míg az utóbbiak minden bizonnyal török nyelvűek. A kincsleletet több középkori néphez is kötötték már a kutatók (magyar, besenyő, román), de legvalószínűbb az, hogy az edények egy 8–9. század fordulója táján élt avar főember tulajdonát képezték.

manicheizmus:

nomadizmus:

Ring (Hring): a 8. század végi avar kagánok székhelyét jelölő szó. A korábban elterjedt feltételezésről, hogy ez alatt az egész Avar Kaganátust körülölelő sáncokat kell érteni mára már bebizonyosodott, hogy a Nagy Károlyhoz köthető legendák egyik fiktív eleme. Amennyiben a szó ’gyűrű’ jelentéséből indulunk ki, úgy arra kell gondolnunk, hogy az a nomád népek körében széles körben ismert kör alakú táborhelyet jelölhette.

rovásírás:

shanyu (san-jü): a xiungnou (hiungnu) birodalom legfőbb vezetője  

Tengri-kultusz: