Irán történelme két nagy részre osztható, melyet az arab hódítás választ el egymástól. Az iszlám előtti periódus és az iszlám kor élesen elválik történelmileg.

Az iszlám előtti időszak történetét az óperzsa (achaimenida) kortól kezdjük tárgyalni jelen összefoglalásban. Miután az indoeurópaiak közé sorolható iráni törzsek Kr.e. 1000 táján bevándoroltak a mai Irán területére, más iráni csoportok pedig Közép-Ázsia, Afganisztán és a délorosz steppe területén jelentek meg, különböző forrásaink is elkezdenek részletesen foglalkozni e népekkel. Ezt a tágabb régiót nevezhetjük az iszlám előtti iráni történelem területének.

Ez az első kor időben tehát az óperzsa kortól a szászánida időszak végéig terjed, a Kr.e. 6. századtól a Kr.u. 7. század közepéig. E korszak ismeretéhez az eredeti iráni forrásokon (óperzsa, párthus, különböző középperzsa források: szogd, baktriai, khvárizmi, szaka) kívül egyéb jelentős forráscsoportok, mint a klasszikus görög-latin auktorok, a mezopotámiai ékírásos szövegek, egyiptomi démotikus szövegek, a bibliai hagyomány egyes megjegyzései, valamint arámi, örmény és kínai források is hozzásegítenek.

Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy összefüggő ismereteink főleg az un. nyugat-iráni népekre, azon belül is a perzsákra vonatkoznak, míg a többi nyugat-iráni népcsoportnak (méd, párthus) és a kelet-iráni népeknek (szogdok, khvárizmiek, baktriaiak és szakák) politikatörténete vagy egyáltalán nem vagy csak meglehetősen töredékesen ismeretes.

Leszámítva a számos történelmi és kronológiai problémával rendelkező méd időszakot (Kr.e. 8-6. sz.), az iráni népek és törzsek történetének első jól ismert ideje a Kr.e. 6-4. század közötti  óperzsa periódus. A dél-iráni gyökerű, az Industól a Balkán-félszigetig és Egyiptomig terjedő Achaimenida Birodalom politikatörténete jól ismert, főleg klasszikus (görög, latin) auktorokból és a korai óperzsa korból származó óperzsa királyfeliratokból.

Az Achaimenidákat megdöntő makedón Nagy Sándor és az ő uralmát követő iráni szeleukida makedón-görög korszak a Kr.e. 4. és Kr.e. 2. század közé tehető. Ebből a korból számos kisebb görög epigráfiai emlék egészíti ki ismereteinket a területileg egyre zsugorodó szeleukida állam iráni történelméről.

Az ezt követő és részben már ezzel párhuzamos korszak a párthus eredetű, a Kaszpi-tengertől keletre elterülő Párthiából származó és részben közép-ázsiai kapcsolatokkal is rendelkező Arsakida (Arszakida) dinasztia nevével kapcsolható össze. A Kr.e. 3. század és a Kr.u. 3. század között, közel ötszáz évig hatalmon levő, egyértelműen iráni eredetű és nyelvű párthusok korszaka sajnos elég gyér forrásanyaggal rendelkezik, szemben a korábbi achaimenida és a későbbi szászánida periódusokkal. Így ez a hosszú és az iráni történelmi hagyomány szempontjából mindenképpen meghatározónak tűnő kor csak töredékesen ismert és jórészt antik forrásokra vagyunk utalva kutatásában. A problémákat jól szemlélteti a meglehetősen feltételes Arsakida uralkodói genealógia, mely máig számos kérdést vet fel a kutatásban.

Az utolsó jelentős iszlám előtti nyugat-iráni dinasztia, melyet történelmileg jól ismerünk, a szászánidáké volt. A Kr.u. 3. és 7. század közötti szászánida kor története jól ismert későantik, muszlim (klasszikus arab és perzsa), örmény és bizánci forrásokból. Az iszlám előtti időszak utolsó jelentős nyugati dinasztiájának sikerült egy, a mai Afganisztántól Örményországig és Jemenig ívelő államot létrehoznia. Erősen központosított államigazgatása révén végig komoly kihívást jelentett a tőle nyugatra elterülő Római majd Kelet-római Birodalomnak. Hatalma csúcsán a 7. század elején sikerült Egyiptomot, Szíriát, Palesztinát és Kis-Ázsiát is meghódítania, elérve ezzel az egykori Achaimenida Birodalom határait. Ezt követően azonban szinte pillanatok omlott össze az ellentámadó bizánciak és a váratlanul a történelem színpadára lépő muszlim arab kalifátus csapásai alatt. A 7. században alapvetően új történelmi időszak kezdődik Irán történelmében.

Irodalom:

Apor É.: Perszepolisz, Budapest 1974.

Apor, É.: Irán, birodalmak – hagyományok, Budapest 1985.

Biblia, Ószövetség: Ezsdrás (Ezra), Eszter, Nehémiás, Dániel, Jeremiás siralmai.

Bivar, A.D.H.: The Political History of Iran under the Arsacids, The Cambridge History of Iran, The Seleucid, Parthian and Sasanian Periods. Cambridge 1983. 21-100.

Boyce, M.: A History of Zoroastrianism I-III. Leiden 1975.

Boyce, M.: A Persian Stronghold of Zoroastrianism, Oxford 1977.

Boyce, M.: Middle Persian Literature, Handbuch der Orientalistik, Abt. 1, Bd,4, Abs. 2 Literatur, Lief. 1. Leiden 1968.

Boyce, M.: On Mithra’s Part in Zoroastrianism, BSOAS 32 (1969), 10-34.

Boyce, M.: On the antiquity of Zoroastrian apocalyptic BSOAS 47 (1984), 57-75.

Boyce, M.:On the Sacred Fires of the Zoroastrians, BSOAS 31 (1968), 52-68.

Boyce, M.: On the Zoroastrian Temple Cult of Fire, JAOS 95 (1975), 454-465.

Boyce, M.: Textual sources for the Study of Zoroastrianism, Cambridge 1974.

Boyd, J. W.–Kotwal D. F. M.: A Persian Offering The Yasna A Zoroastrian High Liturgy, Paris 1991.

Briant, P.: L’histoire de l’empire Perse, De Cyrus a Alexandre, Paris 1996.

Cereti, C.: La letteratura pahlavi, Introduzione ai testi con riferimenti alla storia degli studi e alla tradizione manoscritta, Milano 2001.

Christensen, A.: L’Iran sous les Sasanides, Coppenhagen 1944.

Dandamaev, M. A.–Lukonin, V. G.: The Culture and Social Institutions of Ancient Iran, Cambridge 1988.

Dandamaev, M. A.: Persien unter den Achaimeniden, Wiesbaden 1976.

Diakonoff, I.M.: Elam, The Cambridge History of Iran, The Median and Achaemenian Periods, Cambridge 1985. 1-25.

Eliade, M.: Vallási hiedelmek és eszmék története I. Budapest 1994. 264-290.

Eliade, M.: Vallási hiedelmek és eszmék története II. Budapest 1995. 243-261.

Firdauszi, A. M.: Királyok könyve (Sáhnáme), Budapest 1979. 98-188, 290-360.

Frye, R. N.: The History of Ancient Iran, München 1984.

Ghirshman, R.: Az ókori Irán, médek, perzsák, párthusok. Budapest 1981.

Gnoli, G.: Zoroaster’s Time and Homeland, Naples 1980.

Hahn I.: Sassanidische und spätrömische Besteuerung, Acta Ant. Hung. 7 (1959), 253-265.

Harmatta J. Egy újabb óperzsa feliratról, AntTan 1( 1954), 66-83.

Harmatta J.: Az Achaimenidák eredete és birodalomalapítása, AntTan 18 (1971), 18-28.

Harmatta J.: Az óperzsa pecséthengertől a szászánida gemmáig, AntTan 11 (1964), 185-200.

Harmatta J.(szerk.): Ókori Keleti Történeti Chrestomathia, Budapest 1999. (az összes szemelvény az ókori Irán fejezetből)

Harmatta J.: A durai párthus ostrakonok, AntTan 3 (1956), 117-166.

Harmatta J.: A durai párthus pergamen, AntTan 4 (1957), 61-88, 238-249.

Harmatta J.: A Surkh – Kotali feliratok, AntTan 7 (1960), 185-210.

Harmatta J.: I. Dareios és az óperzsa ékírás, AntTan 13 (1966), 189-211.

Harmatta J.: The Great Bactrian Inscription, Acta Ant. Hung. 12 (1964), 373-471

Hegyi D.–Kertész I.–Németh Gy.–Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig. Budapest 1995. 313-324, 338-348.

Henning, W. B.: The Disintegration of the Avestic Studies, TPS, 1942 (published in 1944), 40-56.

Hermann, G.: Perzsa reneszánsz, Budapest 1988.

Hérodotosz: A görög-perzsa háború, 2-4, 7. könyv, Budapest 2000.

Hinnels, J. R.: Perzsa mitológia, Budapest 1992.

Iustinus: Világkrónika, 41-42. könyv (291-303), Budapest, s.a.

Jany J.: A Szászánida Birodalom magánjogának rendszere és továbbélése a Közel-Keleten, Budapest 2000.

Jeremiás É.: Az iráni népek időszámításai, Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba III. Budapest 1980. 200-213.

Jeremiás É.: Az iráni nyelvek írásbelisége, Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba III. Budapest 1980. 67-86.

Josephus Flavius: A zsidók története, (XIV,7.13.) 197-200, 230-237; (XX.3.) 556-561. Debrecen 1994.

Kuhrt, A.: Az ókori Közel-Kelet, Piliscsaba 2005. 155-176, 201-209, 280-282, 298-309.

Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok I-II.: Alexandrosz (I. 529-601), II. Artaxerxész (II. 893-922), II. Crassus II.17-33 (803-824), Antonius II.28-52 (698- 720). Budapest 2001.

Schippmann, K.: Die iranischen Feuerheiligtümer, Berlin–New York 1971.

Schippmann, K.: Grundzüge der Geschichte des sasanidischen Reiches, Stuttgart 1991.

Schippmann, K.: Grundzüge der parthischen Geschichte, Stuttgart 1989.

Schmitt, R.: Achaemenid Dynasty, Encyclopaedia Iranica Vol. I Ab-Anahid, 414-426.

Vásáry I.: A régi Belső-Ázsia története, Budapest 2003. 30-78.

www.terebess.hu/ Papakfia Ardakhsir tetteinek könyve I. I-III. könyv ( ford. Kováts Előd)

Xenophón: Anabaszisz, 1-2. könyv (251-307). Budapest 2001.

MÉD-PERZSA KOR

843   A perzsák első említése újasszír forrásokban.

836   A médek első említése újasszír forrásokban.

654   Szkíta támadás Észak-Iránban.

614   Assur eleste (méd-újbabiloni erők révén).

612   Ninive eleste (méd-újbabiloni erők révén).

585   Méd – lüd ütközet a Halüsznél.

kb. 553 II.Nagy Kürosz legyőzi Asztüagészt (Kr.e. 553330), az Akhaimenida Birodalom kezdete.

546   Nagy Kürosz legyőzi Kroiszosz lüd uralkodót, Lüdia és a kisázsiai görögség óperzsa

539   Babilont elfoglalják a perzsák, az Újbabiloni Birodalom óperzsa kézre kerül.

530   Nagy Kürosz halála a nomád masszagéták ellen ütközetben, Paszargadaiban, uralkodói rezidenciáján temetik el.

530-522 II. Kambüszész uralkodása.

525   II. Kambüszész elfoglalja Egyiptomot, hadjárat Núbia és a Sziva oázis ellen.

522   I. Dareiosz államcsínye (522-486)

520-519 A biszotuni (behisztuni) felirat elkészülte.

513   I. Dareiosz sikertelen szkíta hadjárata.

499-494 A kisázsiai ión városok lázadása és veresége a perzsák ellen.

492   Az első perzsa támadás a görög anyaország ellen, a Mardoniosz vezette perzsa flotta megsemmisül az Athosz hegyfoknál.

490   A második perzsa támadás a görög anyaország ellen, perzsa vereség Marathónnál Dareiosz alatt épül ki az óperzsa közigazgatás, elkezdődik Perszepolisz kiépítése, a birodalom eléri legnagyobb területi kiterjedését.

486   Dareiosz halála, egyiptomi lázadás, felkelés Babilonban.

486-465 I. Xerxész uralkodása.

485   Xerxész leveri az egyiptomi és a babiloni szatrapia felkelését.

480   A harmadik perzsa támadás a görög anyaország ellen, Thermopülainél a perzsák leverik a spártaiakat, Athént felperzselik Szalamisznál viszont tengeri ütközetben vereséget szenvednek az a görög flottától, ezután I. Xerxész távozik görögföldről.

479   Plataiai, Pauszaniasz spártai király vereséget mér a perzsa szárazföldi erőkre, Mardoniosz halála.

469 k.        Eurümedón, Kimón vezette athéni flotta legyőzi a perzsákat a kisázsiai partoknál.

465   Xerxészt meggyilkolja eunuchja, Artabanosz.

465-424 I. Artaxerxész uralkodása.

456-455 Inarósz lázadása Egyiptomban, Akhaimenész szatrapa meggyilkolása.

455   Megabüdzosz perzsa hadvezér támadása Inarósz ellen, az athéni flotta megsemmisül Egyiptomban, Inarósz veresége és halála.

451-449 k. Az un. Kalliasz-féle béke a déloszi szövetség és Perzsia között, a kisázsiai görög városok függetlenednek az Óperzsa Birodalomtól.

449   Ciprus felszabadul a perzsa uralom alól, Kimón halála.

424   I. Artaxerxész halála, II. Xerxész és Szekündianosz (Szogdianosz) rövid uralkodása.

424-404 II. Dareiosz Nothosz uralkodása.

413   Perzsia Spártát támogatja a peloponnészoszi háborúban.

404-358 I. Artaxerxész uralkodása; uralma alatt Egyiptom elszakad a birodalomtól.

401   Arszakész (II. Artaxerxész) és ifjabb Kürosz rivalizálása az öröklésért Kunaxa, ifjabb Kürosz halála a bátyjával vívott harcban, a görög zsoldossereg viszontagságos módon visszatér a perzsa területről Kis-Ázsia nyugati részére.

400-396 Agészilaosz spártai király háborúja Nyugat-Kis-Ázsiában, Tisszaphernész szatrapa bukása.

395   Knidosz – az egyesült athéni-perzsa flotta tönkreveri a spártaiakat.

387   Az Antalkidasz-féle vagy un. első királybéke, a kisázsiai ión városok vér nélkül újra perzsa kézre kerülnek.

375   A második királybéke, az első királybéke tartalmának megújítása.

II. Artaxerxész alatt a központi hatalom erősen visszaszorul, regionális szatrapa dinasztiák kialakulása Kis-Ázsiában és Szíriában.

358-338 III. Artaxerxész uralkodása.

345   Sikertelen kísérlet Egyiptom visszafoglalására.

343   Egyiptom sikeres perzsa visszafoglalása, III. Artaxerxész megerősíti a központi hatalmat a birodalomban.

338   III. Artaxerxészt megöleti Bagoasz udvari eunuch.

338-336 Arszész/IV. Artaxerxész uralkodása.

336   Arszészt megöleti Bagoasz udvari eunuch.

336-330 III. Dareiosz uralkodása.

336   III. Dareiosz leszámol Bagoasszal.

334   Nagy Sándor hadjáratának kezdete az Óperzsa Birodalom ellen, a granikoszi csata, a kisázsiai perzsa szatrapák seregének megsemmisítése, KisÁzsia nyugati fele makedón kézre kerül.

333   Isszosz – Nagy Sándor legyőzi III. Dareioszt, foglyul ejti családját, és bevonul Damaszkuszba, Fönícia, Szíria makedón kézen.

332   Egyiptom makedón kézre kerül, Nagy Sándor elfoglalja a Sziva oázist.

331   Gaugaméla Nagy Sándor végső vereséget mér az óperzsa haderőre; elfoglalja Babilont, Szúzát, Perszepolisz majd pedig kifosztja és felgyújtja Perszepoliszt.

330   III. Dareiosz halála Hekatompülosz (Dámghán) közelében, Nagy Sándor elfoglalja Ekbatanát, majd Hürkánia felé fordul.

329   Transzoxánia makedón kézen, váltakozó harcok a szkítákkal.

328   Nagy Sándor átlépi az Iaxartészt és a makedón uralkodó és a szogd Rhóxané házassága.

327-326 Nagy Sándor Indiában, harcok Porosszal, a makedón sereg visszafordul Indiából.

325   Az un. szúzai menyegző, makedón és perzsa előkelők közös elitjének kísérlete.

323   Nagy Sándor meghal Babilonban.

SZELEUKIDA-PÁRTHUS KOR

312/311 I. Szeleukosz (312-281) megalapítja a szeleukida birodalmat, az un. szeleukida éra kezdete.

30     I. Szeleukosz szerződése Csandraguptával, az Indus völgye a Maurja Birodalom kezére kerül.

301   Az ipszoszi csata, a Nagy Sándori birodalom végleges részekre hullása.

Kb. 250 Diodótosz baktriai szatrapész fellázad II. Antiokhosz ellen.

247   A parn Arszakész támadása Párthia ellen, az un. arsakida éra kezdete.

239   A grékobaktriai királyság születése (Euthüdémosz).

238 I. Arszakész véglegesen meghódítja Párthiát és Hürkaniát.

212-209 III. Antiokhosz megpróbálja restaurálni nagyszabású keleti hadjáratával az elveszett keleti szeleukida területeket.

176   A kaszpi Mardoi törzsszövetség párthus uralom alá kerül.

155   Mithridatész megtámadja Médiát.

148/147Mithridatész beveszi Ekbatanát, és fővárosává teszi.

141   Mithridatész az első párthus uralkodó, aki behatol Mezopotámiába.

139   I. Mithridatész foglyul ejti II. Démétriosz (142-138) szeleukida uralkodót.

138   VII. Antiokhosz szeleukida uralkodó (139-129) ellentámadása Mezopotámiában a párthusok ellen.

Kb. 130 A szakák elpusztítják a baktriai görög államot, és csapást mérnek a párthusokra.

129   VII. Antiokhosz szeleukida uralkodó sikertelen hadjáratot vezet II. Phraatész ellen és Médiában meghal.

128   A szakák megölik II. Phraatészt.

123   A szakák megölik I. Artabanoszt.

120k.        II. Mithridatész legyőzi a szakákat.

114   Wudi kínai császár küldöttsége a párthus udvarban.

109   Az első selyemkaraván.

92     Sulla elutasítja Mithridatész követéségét Kis-Ázsiában.

53     A carrhaei csata.

40     Pakórosz lerohanja Szíriát és Palesztinát, Labienus Kis-Ázsiát.

39     Labienusz veresége és halála Kis-Ázsiában.

39     Pakórosz veresége és halála Szíriában.

36    Marcus Antonius nagy hadjárata Örményországban és Észak-Iránban a párthusok ellen.

34    Marcus Antonius újabb párthusellenes háborúja.

Kr.e. 20. Augustus és IV. Phraatész egyezménye az Euphratészről mint római-párthus határról, a Carrhaenál elpusztult római légiók jelvényeit visszaadják a párthusok.

Kr.e. 2. Musza, IV. Phraatész felesége megöli férjét.

Kr.u. 37. Római–párthus egyezmény Örményország felosztásáról és az euphratészi határ megújítása.

Kr. u. I. sz. A Kusán állam kezdetei Kudzsula Kadphiszész alatt.

Kr. u. 72 Alán betörés Párthiába, súlyos károkat okoznak Észak-Iránban.

114-117 Traianus párthus háborúja.

Kb. 130 I. Kaniska trónra lép a Kusán Birodalomban.

136   Újabb alán betörés Észak-Iránban.

164-165 Lucius Verus párthus háborúja, pestisjárvány.

197-198 Septimius Severus párthus háborúja.

216-217 Caracalla párthus háborúja és veresége a párthusoktól.

216   Máni, a manicheizmus alapítója megszületik.

224   A hormizdegáni csata, az iráni arsakida párthus dinasztia bukása.

210 körül A szászánida Pápag és fia, Ardasír egyesíti Fársz tartományt.

224 A hormizdegáni csata.

224-226 A párthus dinasztia utóvédharcai és bukása.

232 Ardasír háborúja Alexander Severusszal Mezopotámiában.

244 Sáhpuhr győzelme Ktésziphónnál Philippus Arabs felett.

256 Sáhpuhr beveszi Antiochiát.

257-260 közt Sáhpuhr leveri és foglyul ejti Valerianust Edesszánál, az egyik legnagyobb szászánida győzelem a rómaiak felett.

272 Máni kivégzése.

283 A római Carus császár beveszi Ktésziphónt.

296 Narszé vereséget szenved a római Galeriustól Örményországban.

337 II. Sáhpuhr első római háborúja, Niszibisz római erődjének sikertelen ostroma.

338 Nagy keresztényüldözés a Szászánida Birodalomban.

348 II. Sáhpuhr beveszi Singarát.

350 II. Sáhpuhr újra sikertelenül ostromolja Niszibiszt.

353 II. Sáhpuhr az Amu-darjánál harcol a chionitákkal szemben.

359 II. Sáhpuhr beveszi Amidát (ma Diyarbakır Törökországban) a rómaiak fontos keleti limes erődjét.

363 Julianosz Aposztata hadjárata, győzelme II. Sáhpuhr felett majd halála Ktésziphón mellett, Iovianus, az új császár átadja Niszibiszt a szászánidáknak, Armenia (Örményország) nagyobbrészt II. Sáhpuhr kezére kerül.

395 Hun betörés a Kaukázustól délre eső területekre, Szíriába és Észak-Iránba.

410   A szeleukeiai zsinat, a nesztoriánus kereszténység lesz az iráni keresztények hivatalosan elfogadott vallása.

422   V. Bahrám sikertelen háborúja a Keletrómai Birodalom ellen.

423   V. Bahrám Gúr sikeres háborúja a heftaliták ellen, a buharai oázis bevétele.

469   Péróz vereséget szenved a heftalitáktól keleten.

484   Péróz elesik a heftalitákkal szemben Közép-Ázsiában, a mazdakita mozgalom kezdetei a Szászánida Birodalomban, a szászánida állam közel nyolcvan évig heftalita vazallus lesz.

502-507 A nagy keletrómai-szászánida háború.

522   I. Kavád második keletrómai háborúja.

524   Mazdak meggyilkolása.

540   I. Huszrau beveszi Antiochiát, keleti gót-szászánida szövetség a keletrómaiak ellen.

kb. 557 A szászánida-türk szövetség leveri a heftalitákat.

562   I. Jusztinianosz és I. Huszrau békét kötnek.

565   Szászánida-keletrómai gazdasági és vámegyezmény.

570 k.        Mohamed próféta születése.

572   Újabb szászánida keletrómai háború.

575   I. Huszrau meghódítja Jement, leveri az axumi etióp hadsereget.

582   Váltakozó kimenetelű szászánida-keletrómai harcok Mezopotámiában.

589   Bahrám Csóbin leveri a türköket Herátban.

590   Bahrám Csóbin lázadása és IV. Hormizd bukása.

591   Bahrám Csóbin vereséget szenved Maurikiosz keletrómai császár és II. Huszrau seregeitől, a türkökhöz menekül, ahol megölik.

591-601 Bisztám, Huszrau nagybátyjának lázadása és külön királysága Észak-Iránban.

598   Észak-Arábia szászánida kézen.

602   Az utolsó nagy szászánida-keletrómai háború kezdete.

604   Dzu Kárnál az arabok legyőznek egy perzsa sereget.

612   A perzsák elfoglalják Antiochiát és Damaszkuszt.

614   Jeruzsálem szászánida kézen.

616   Kis-Ázsia szászánida kézen.

619   Egyiptom szászánida kézen.

622   I. Hérakleiosz keletrómai császár Örményország felől váratlan támadást intéz a Szászánida Birodalom ellen.

624   I. Hérakleiosz kifosztja Ganzak (Takht-i Szulajmán) tűzszentélyét, Huszrau ellenlépésként Bizáncot ostromolja a szlávokkal és az avarokkal együtt.

624   Mohamed legyőzi a mekkai Abu Szufjánt a badri csatában.

625   Az uhudi csata – a muszlimok veresége Abu Szufjántól.

627   I. Hérakleiosz a kazárokkal szövetségben nyomul Mezopotámiába, Armeniában tölti a teleket.

627   Az ún. „Árok”csata, Mohamed győzelem a mekkai kereskedők hadserege felett.

628   I. Hérakleiosz legyőzi a szászánida hadsereget Ninivénél és Ktésziphón közelébe ér. Huszrau nem tud ellenállni, fia, a trónörökös, Kavád Séroé megöleti.

628   II. Kavád Séroé békét köt a bizánciakkal, és feltétel nélkül visszaadja az elfoglalt területeket.

630   Mohamed visszatér Mekkába.

630-632 Trónkövetelők és káosz a birodalom egész területén.

632   Mohamed halála – I. Huszrau lánya ???

632-634 Abu Bakr kalifátusa.

634-644 Omár kalifátusa.

636  Az ún. hídi csata – itt még szászánida győzelem.

637   Kádiszijjánál nagy arab győzelem; Ktésziphón, Mezopotámia a kalifátus kezére kerül.

641   Nihávand (Media) az utolsó nagy szászánida hadsereg is vereséget szenved az araboktól, Jazdgird és udvara kelet felé menekül.

644-656 Oszmán kalifátusa.

651   III. Jazdgirdot Mervben Máhoé Szúri marzbán meggyilkolja, a Szászánida Birodalom végső bukása.

651   Jazdgird fia és örököse, Péróz Kínába menekül.

DINASZTIÁK, CSALÁDFÁK

Akhaimenidák

Akhaimenész

                                       Teiszpész

Ariaramnész                                          I. Kürosz    Asztüagész méd király

Arszamész                                          I. Kambüszész Mandané                                                                 

Hüsztaspész                                                   II. Kürosz

I. Dareiosz        

          Atossza       II. Kambüszész              Bardiya

(Szmerdisz)

    I. Xerxész                                                                                 

    I. Artaxerxész

  II. Xerxész   Szekündianosz   II. Dareiosz

                                       II. Artaxerxész           Artosztész

                                       III. Artaxerxész          Osztanész

                               Arszész (IV. Artaxerxész)  III. Dareiosz Kodomannosz

Szeleukidák

I. Szeleukosz

                                       I. Antiokhosz

                                       II. Antiokhosz

                                       II. Szeleukosz

                        III. Szeleukosz           III. Antiokhosz Megasz

                        IV. Szeleukosz           IV. Antiokhosz

                I. Démétriosz             V. Antiokhosz             Alexandrosz Balasz

        II. Démétriosz            VII. Antiokhosz          VI. Antiokhosz

        V. Szeleukosz            VIII. Antiokhosz                 IX. Antiokhosz

VI. Szeleukosz XI. Antiokhosz I. Philipposz III. Démétriosz XII. Antiokhosz X. Antiokhosz

                               I. Philipposz                                  XIII. Antiokhosz

Arsakidák

I. Arszakész                                      Tiridatész

                                               I. Artabanosz

                                               Priapatiosz

II. Artabanosz                    I. Phraatész              I. Mithridatész   

II. Mithridatész          II. Phraatész                     Szinatrukész (?)

                                                               I. Gotarzész                                                                    

                                                               I. Oródész                                                                

II. Artabanosz                                   III. Phraatész

II. Mithridatész                          III. Mithridatész                                

II. Oródész

IV. Phraatész             II. Tiridatész

V. Phraatész              I. Vononész               III. Oródész

III. Artabanosz                  III. Tiridatész

Vardanész                         II. Gotarzész

II. Vonónész

I. Vologészész                           Pakórosz

IV. Artabanosz                           Oszroész

II. Vologészész                          IV. Mithridatész

III. Vologészész

IV. Vologészész 

V. Vologészész

V. Artabanosz

Szászánidák

                                               I. Ardasír

                                       I. Sápur

I. Hormizd                 I. Bahrám                          Narszé

                               II. Bahrám                         II. Hormizd

                               III. Bahrám                II. Sápur    II. Ardasír

                                                       III. Sápur   IV. Bahrám

                                                       I. Jazdgird

                                                       V. Bahrám

                                                       II. Jazdgird

                        III. Hormizd                      Péróz        Balás

                                                       I. Kavád    Dzsámászp

                                                       I. Huszrau

                                                       IV. Hormizd               VI. Bahrám

                                                       II. Huszrau

 Sahriár             Boran                Azarmigduht      I. Kavád

III. Jazdgird                                              III. Ardasír