JAPÁN
I. Bevezető - a japán történelem korszakolása
Japán azon kevés országok egyike, amely a tudomány mai állása szerint az őskor óta a szigetsoron élő emberek közösségének, társadalmának folyamatos fejlődése során jött létre ésa mai korig több ezer éven keresztül töretlenül fejlődött. Az ország illetve népének történelmi fejlődését gazdag régészeti leletek és írásos emlékek segítségével követhetjük nyomon.
A japánokról szóló legrégebbi tudósításokat az 1-5. században készült kínai hivatalos történeti írásokban* találhatjuk. A Japánban készült és fennmaradt legrégebbi japán történeti írások a 8. század első feléből valók. A kínai műveltség hatására gyorsan és erőteljesen fejlődő japán írásbeliség ezután roppant nagy mennyiségű írásos emléket hagyott hátra. Ezek az írásos emlékek biztosítják az elsődleges forrásanyagot a japán történelem kutatásához.
A japán történelem korszakolásában rendszerint az Európában kialakult, ókor, középkor és újkor féle hármas osztáson alapuló korszakolást koraújkorra, újkorra és jelenkorra tovább bontott hatos korszakolást alkalmazzák, ehhez hozzáfűzve a japán politikatörténeti korszakolást mint részletesebb és konkrétabb korszakolási módot:
Őskor
~ i.e. 9000/8000 Agyagedény nélküli korszak(paleolit). pattintott kőeszközök
9000/8000 ~ i.e. 3-2. sz. Dzsómon* korszak (neolit), csiszolt kőeszközök, dzsómon agyagedények
i.e. 3-2 – i.sz. 4. sz. Jajoi korszak * (fém- és kőeszközök együttes használata), jajoi agyagedények, vaseszközök
Ókor (4. sz. eleje – 12. sz. vége)
4. sz. eleje – 592 Jamato-korszak*
592-710 Aszuka korszak*
710-794 Nara-korszak*
794-1185 Heian-korszak*
Középkor (12. sz. vége – 16. sz. második fele)
1185-1333 Kamakura-korszak*
1336-1392 a Déli (josino-i) és az Északi (kiotói) udvar szembeállásának kora (Nanboku csó-korszak*)
1392-1573 Muromacsi-korszak *
1467-1568 Hadakozó fejedelemségek kora.*
Kora újkor (16. sz. második fele – 19. sz. közepe)
1568-1600 Azucsi-Momojama-korszak*
1603-1867 Edo-korszak*
Újkor (19. sz. közepe – 1945)
1868. 09. 08 - 1912. 07.30. Meidzsi-korszak
1912. 07.30. – 1926. 12. 25. Taisó-korszak
1926. 12. 25. – 1989. 01. 07. Sóva-korszak
Jelenkor (1945 – jelen)
1989. 01. 07. – Heiszei korszak
II. A JAPÁN TÖRTÉNELEM KRONOLÓGIÁJA
57 Nakövete a Keleti-Han Birodalomban.
107 A Vakirály követe a Keleti-Han Birodalomban.
237 Jamatai-koku* királynője, Himeko*, követet küld Vejbe.*
4. sz. eleje – 592 4.sz. elején a Jamato-hatalom* kialakul a Honsú sziget dél-nyugati részén, Jamato vidékén (a mai Nara vidékén), s Jamatóval a központban a Honsú sziget dél-nyugati részét és a Kjúsú sziget északi részét uralma alatt egyesíti. Kivirágzik az ún. kofun-kultúra* azaz a nagy sírdombok megépítésével fémjelzett kultúra.
369 A Jamato-hadsereg behatol Korea déli csücskére. A mimanai* japán bázisának kialakulása.
391 A Jamato-hatalom hadsereget küld a Koreai- félszigetre.
421 Va királya adóajándékot küld a Déli Szung-Kínának*. Az 5. sz. első felében a kínai kontinens korabeli kultúrája kezd beáramlani Japánba.
538 v. 552 A buddhizmus eljut Japánba.
562 A koreai félsziget déli csücskén lévő mimanai japán bázis megsemmisül.
592-710 Az Aszuka-kultúra kivirágzása.* A mai Nara déli részén, Aszuka vidékén, ahol a császári paloták álltak a 6. század közepétől a 7. sz. végéig, kivirágzik a sajátosan buddhista és a Szuj- és Tang-kínai kúltúrán alapuló kultúra.
593-621 Sótoku herceg* Szuiko császárnő (592-628) régenseként (szessó *) nagy szerepet játszik a központi császári hatalom megerősítésében és a buddhizmus honosításában.
604. 04. Sótoku herceg kihirdeti a „17 cikkelyes alkotmányt, a Kenpó dzsúsicsi dzsó”*-t.
607. 07. Az udvar Ono no Imoko követ vezetésével a 2. követséget küldi Szuj-Kínába. (kenzuisi *). Az Ono no Imoko által a kínai császárnak vitt országlevelében a japán uralkodó először használja a tennó* szót ősi titulusa, az ókimi * (nagy király) helyett, azaz császárnak titulálja magát a kínai császárral szemben, az ég fiával szemben az egyenrangúságot hangsúlyozva, ami természetesen nem tetszik a kínai uralkodónak, aki minden más népet barbár alattvalónak tekint. Épül a Hórjúdzsi buddhista templom, amely a világ egyik legrégebbi fenmaradt faépülete.
630. 01. Első követség a Tang-Kínába* (kentósi *)
645. 06. 19. Naka no Óe herceg (626-671, később Tendzsi tennó* uralk. 668-671) Nakatomi (később Fudzsivara) no Kamatari *(614-669) és más közép- és kisnemesek támogatásával puccsal megöli az udvari politikában teljhatalmát gyakorló főnemest, Szoga no Iruka-t (?-645) a palotában, a három koreai királyság adóajándékát hozó követek fogadási ceremóniáját kihasználva. Ezután mint trónörökös herceg, új kormányt alakít. Kihirdeti az első japán uralkodói korszak-nevet, a Taika (Nagy Átalakulás)-t. Ezt és az utána következő politikai reform folyamatát Taika-reform (Taika no kaisin)*-nak hívjuk, amely megalapozta az ókori Japán császárságát.
646. 01-08. Kihirdetik a császári dekrétumot a Taika-reformról, illetve az ókori császárság gazdasági alapját jelentő handen *, azaz a juttatott-föld jogszabályait.
663. 08. A japán flotta vereséget szenved a Koreai félszigetnél a Pekcshongang folyó torkolatánal a Tang-kínai flottától, a folyó partján pedig a japán-pakcsei egyesült sereg szintén vereséget szenved Szilla* seregétől. Pakcse* királyság megszűnésével megszűnik Japán befolyása a koreai félsziget déli csücskére, amely a 4. sz. óta létezett Pakcsén keresztül.
672. 06-07. Dzsinsin-háború*, a császári trónöröklés kérdése körül kirobbant belháború, ahol a győztesként kikerülő és utána trónra lépő Tenmu tennó* (672-686) diktatórikus uralmával nagy erővel továbbviszi a Ricu-Rjó* jogszabályokon alapuló államrend kiépítését és megszilárdítja a császári központi hatalmat.
701-702 Az első japán joggyűjtemény, a Taihó Ricu-Rjó* kihirdetése. E jogszabályok alapján továbbhalad a császári központi hatalom erőteljes kiépítése a császári hatalom adminisztrációs rendszerének, a tartományi rendszernek, a föld- és adózási rendszernek, a hivatalnoki gárda kinevelési és oktatási rendszerének stb.-nek a kiépítésével.
708 Az első japán pénz, a vadókaicsin verse.
710. 03. Felépül az első állandó főváros, Heidzsókjó* és ez lesz több mint nyolcvan évig a császári hatalom székhelye. (A mai Nara városban található a rekonstruált városrész és jelenleg is folynak az ásatási és rekonstrukciós munkálatok.)
712. 01. Kodzsiki *, avagy Régi dolgok feljegyzése, amely a legrégebbi japán írásos emlék.
720. 05. Nihonsoki *, avagy Japán krónika, Japán első hivatalos története, amelyet a korabeli írásbeliségnek megfelelően kínaiul írtak.
743. 05. Az államkincstár bevételének növelése céljából engedélyezik az új földek örökös birtoklását, ami a Ricu-Rjó rendszer gazdasági alapját jelentő juttatott-földrendszer (handen súdzsu *) további szétbomlását és egyes nagy nemes családok magánbirtokainak (sóen *) erőteljes felhalmozását eredményezi, holott a Ricu-Rjó szerint az egész ország-föld a császári udvari kincstárhoz tartozik, azaz a Tennó uralkodik felette.
752 Ebben az évben készül a narai Tódaidzsi-templom Nagy Buddha-szobra, a Daibucu.
759 Ekörül állítják össze a fennmaradt legrégebbi japán versantológiát, a Manjósút*, a Tízezer levél gyűjteményét.
788-tól kezdődően a császári udvar több alkalommal expedíciós sereget küld a Japán észak-keleti vidékeire behatoló ezo-k* azaz a császári hatalomhoz nem behódolt barbárok meghódítására.
789. 06. Nagy vereségről érkezik hír.
795. 01. A barbárhódító nagykövet, Ótomo no Otomaro és az alkövet, Szakanoue no Tamuramaro győzelemmel tér vissza az új fővárosba, Heiankjóba*. (Azonban az ezo-k teljes meghódítása 811-ig tart.)
794. 07-11. Kanmu császár (uralk. 781-806) az apja, Kónin császár (uralk. 770-781) Ricu-Rjó rendszer helyreállítását célzó politikáját folytatva a császári fővárost az új fővárosba, Heiankjóba (mai Kiotó) helyezi. Célja, hogy a földrendszer szétbomlásával, a gundan-katona-rendszer* hanyatlásával illetve a tennók nagymérvű támogatása révén megerősödött narai buddhista templomok, papok hatalmának erősödésével megingott Ricu-Rjó rendszer helyreállításához új helyzetet teremtsen a régi hatalmi és gazdasági viszonyokkal szakítva, a politikának az új fővárosba való áthelyezése révén. A buddhista kultúra felvirágzik.
801-802 A Szeii taisógun, a barbárhódító nagy hadvezér, Szakanoue no Tamuramaro beveszi az ezo-k izavai (mai Ivate prefektúra déli részében lévő) főhadiszállását, megöli az ezo-k vezérét, és nagyban előre viszi az izavai erőd megépítésével a Honsú sziget* észak-keleti részének meghódítását.
804 Szaicsó* és Kúkai* Tang-Kínába érkezik a Tang-Kínába küldött követség (kentósi) tagjaként. Feladatuk a buddhizmus tanulmányozása. Szaicsó a következő évben,
805-ben Japánba visszatérve megalapítja a buddhista Tendai iskolát*, Kúkai pedig
806-ban hazatérve az ezoterikus buddhizmus Singon iskoláját*.
9. sz. második felében kialakul Japán saját írása, a hiragana és katakana szótagírás. Fokozódik a kultúra japánná válása, amely eddig az erőteljes kínai kultúra áthozatalával fejlődött.
866. 08. Fudzsivara no Josifuszát (804-872) régenssé nevezik ki, ő az első nem tennó családból való régens.
880. 12. Fudzsivara no Motocunét (836-891) főtanácsadóvá, kanpaku *-vá nevezik ki. A Fudzsivarák e két tisztség megszerzésével a császári udvarban a 11. sz. végéig tartó ú.n. szekkan szeidzsi *, régens-tanácsadó politika korszaka kezdődik, amely korszakban a Fudzsivara család a császári bürokráciára és hatalmas magánföldbirtokára, a sóen *-re támaszkodva nagy befolyásra tesz szert az udvari politikában és meghatározó szerepet játszik az ország politikájában a mindenkori tennó-t szinte saját bábjaként mozgatva.
894. 09. Szugavara no Micsizane* javaslatára megszüntetik a kentósi, azaz a Tang-Kínába menő hivatalos követség küldését a Tang Birodalom hanyatlása és a hatalmas költségek miatt. A kentósi küldésének - amelynek célja a fejlettebb kínai kultúra és intézményi rendszer tanulmányozása és hazahozatala volt, - megszüntetése is erősen hozzájárult a japán nemzeti kultúra továbbfejlődéséhez. A kínai kultúra közvetlen hatásának megszűnése lehetőséget ad az addigi kínai műveltség erős hatása alatt kialakult japán kultúra nemzeti jellegének megerősödésére.
902 Az utolsó juttatott-föld osztása. A 8. sz. második felétől a Ricu-Rjó jogszabályok végrehajtásának egyre fokozódó fellazulása, a sóen-féle magánbirtok sokasodása valamint a juttatott földként használható földek hiánya miatt végül a 902-es juttatott-földosztás végrehajtásával gyakorlatilag megszűnik az ókori Ricu-Rjó rendszer gazdasági alapját jelentő juttatott-föld rendszer.
905. 04. Az első, császári utasításra összeállított japán vaka versgyűjtemény, a Kokin vaka sú* elkészül.
10. sz. közepe táján kezdenek megmutatkozni az ókori császárság meggyengülésének és a busi* erők kialakulásának jelei.
935-940 Taira no Maszakado (?-940) háborúja. A Honsú sziget közepén lévő Simousza tartományban a nagy hatalomra szert tevő hadvezér, Taira no Maszakado a rokoni viszálykodásból belháborút robbant ki, s „új császár”-ként kialakítja saját udvartartását a Honsú sziget keleti vidéken. Végül egyik riválisa megsemmisíti.
939-941 Fudzsivara no Szumitomo (?-941) háborúja. A Sikoku szigetén lévő Ijo tartományba harmadik rangú tisztviselőnek kinevezett középnemes, Fudzsivara no Szumitomo a Szeto beltenger partvidékén fellázad a kormány erőivel szemben, a kalózok lecsendesítésének jutalmát követelve. Végül a kjúsúi Dazaifunál* megsemmisítő vereséget szenved.
1016. 01. Fudzsivara no Micsinaga (966-1027) régensi kinevezést kap, a Fudzsivara-család fénykorát éli.
1019. 03. A Kjúsú sziget északi részét a dzsürcsik (toi)* támadják.
11. sz. elején kezd elterjedni a buddhista dzsódo (tiszta föld)-hit. Muraszaki Sikibu (?-?): Gendzsi monogatari-ja (Gendzsi története) készül.
1051-1062 A kilencéves háború (Zen kunen no eki)*. A Honsú sziget észak-keleti részén lévő Mucu tartományban a helyi, törzsi rendszerben erős hatalomra szert tett Abe család által az udvari politikával szemben kirobbantott lázadó háború, amely a közbülső szünettel együtt az 1062. évi végső leverésig kb. 12 évig tart. Az udvar által a lázadás lecsendesítésére küldött Minamoto no Jorijosi (988-1075) és fia, Josiie (1039?-1106) vezette Gendzsi (Minamoto)-család* a háború után Honsú sziget keleti vidékén, Tógokuban megveti hatalmát.
1053. 03. Megépül az udzsi Bjódóin Hóódó csarnoka.
1086. 11. Sirakava dzsókó* (a trónról lemondott tennó) (uralk. 1072-86, dzsókó 1086-1129) kezdi az ún. inszeit, az in-kormányzást, azaz a trónról lemondott császár, a dzsókó lakhelyéről, az in-palotából történő országlást az udvari és a szekkan, azaz a régens-tanácsadó Fudzsivara család politikai befolyásának felülmúlása céljából.
1126. 03. Megépül a Csúszondzsi buddhista templom Kongódó csarnoka.
1156. 07-08. Kiotóban kitör a Hógen-háború* a császári és a főnemesi családok hatalmi harcából, és ez adja az első komoly alkalmat a Gendzsi és a Heike busi főnököknek a politikai szereplésre az udvari politikában.
1159. 12. Heidzsi-háború*: A Hógen háború utáni jutalmazásban alulmaradt Gendzsik vezére, Minamoto no Jositomo (1123-1160) hadat indít a Heikék vezére, Taira no Kijomori (1118-1181) ellen, aki Gosirakava dzsókó (uralk. 1155-1158, dzsókó1158-1192) kegyeltjeként nagy politikai hatalmat szerzett, de Kijomori rövid idő alatt visszaveri Jositomoék hadát. Megkezdődik a Heikék fénykora.
1167. 02. Taira no Kijomori* daidzsó daidzsin, azaz legfőbb személynöki kinevezést kap, amire korábban az udvari politikában nem volt példa. Ez azt jelzi, hogy az udvari nemesség részéről eddig emberszámba sem vett busik, akik fegyveres erejükkel a mindenkori császárt, a nemességet szolgálták, az idők folyamán tagadhatalanul meghatározó erővé váltak az udvari politikában. Kijomori diktatórikus politikát folytat a hatalom csúcsán. Ezzel együtt a Heikékkel szembeni ellenszenv is erősödik.
1175 tavaszán Hónen (1133-1212) megalapítja a buddhista Dzsódosú Iskolát*.
1180. 08. A száműzetésben élő Minamoto no Joritomo*(1147-1199) hadat indít a Heikék ellen, mint a Gendzsi-család (Minamotók) feje. Polgárháború dúl országszerte.
1183. 10. Minamoto no Joritomo Goshirakavától megkapja a dzsókói utasítást (szendzsi) a Keleti tartományok ellenőrzésére.
1185. 03. A dannourai tengeri csatában a Heikék hada és vele menekülő családtagjaik mind megsemmisülnek.
1185. 11. Minamoto no Joritomo az udvartól császári engedélyt kap saját embereinek kinevezéséhez a tartományokba és a sóen-ekbe, mint védnökök (sugo *) és intézők (dzsitó *).
1191. 07. Eiszai hazatér a Szung-Kínából, megalapítja a japán Rinzai zen-iskolát*.
1192. 07. Minamoto no Joritomo az udvartól megkapja a szeii-taisógun *, a barbárhódító nagy generális kinevezést. Ezután a tisztség után a Joritomo által Kamakurában létrehozott busi hatalmi intézményrendszert nevezik Kamakura-bakufunak* azaz a kamakurai sógunátusnak.
1203. 07. Unkei és mások Kongórikisi-szobrai a narai Tódaidzsi-templomban
1205. 03. A császári utasításra összeállított 8. vaka versgyűjtemény, a Sin kokin vaka sú * készül.
1219. 01. Minamoto no Szanetomót*, a Kamakura-sógunátus 3. sógunját meggyilkolják a kamakurai Curugaoka hacsiman gú szentély ünnepi látogatásán. A Hódzsó család*, mint sikken-család, azaz sógun-régensi család, magához ragadja a Kamakura-sógunátus hatalmát.
1221. 05-06. Dzsókjú-háború*, amelyet a Dzsókjú 3. évében a trónról lemondott ex-tennó (dzsókó), Gotoba dzsókó * (uralk. 1183-1198, dzsókó 1198-1221) indít a Kamakura-bakufu ellen, hogy visszeszerezze a tényleges politikai irányítást az ország felett. Azonban az első sógun, Minamoto no Joritomo özvegye, Hódzsó Maszako* és a sikken *, Hódzsó Jositoki* által vezetett bakufu serege alig egy hónap alatt szétveri a dzsókó csapatait. A háborús győzelem ugrásszerűen megerősíti a bakufu, azaz a busi politikai hatalmát, és előidézi a kiotói császári és nemesi udvari központi hatalom hanyatlását.
1224 Sinran (1173-1262) megalapítja a buddhista Dzsódo sinsú iskolát*.
1227 Dógen (1200-1253) hazatér a Szung-Kínából, és megalapítja a Szótó zen-iskolát*.
1231 Országos éhínség
1232. 08. A sikken, Hódzsó Jaszutoki* (1183-1242) kihirdeti az első busi-törvénykönyvet, a Goszeibai sikimoku (Bíráskodási szabályzatok)*-t.
1253 Nicsiren (1222-1282) megalapítja a buddhista Hokke sú iskolát*.
1274. 10. A mongolok támadják Japánt Kjúsú sziget északi részén (Bunei-háború), a feltámadt nagy szélviharban megsemmisül a több mint 200 hajóból álló mongol hadi-flotta 13 ezer katonájával együtt.
1281. 05-07. Újabb mongol támadás (Kóan-háború). Ismét nagy szélvihar támad és több ezer hadihajó és több tíz ezer katona elpusztul a tengeren. Ez ad szilárd talajt annak a nézetnek a korabeli japánok gondolataiban, hogy a szélvihar az isteni erő megmutatkozása, így Japán az istenek országa.
1297. 03. Tokuszeirei* (a földek ingyenes visszaszerzésének elrendelése)
1324. 09. Godaigo tennó (uralk. 1318-1339) a bakufu megdöntését tervezi, de a terv kitudódik, s kudarcba fullad. (Sócsú puccs-kísérlet)
1331. 08. Godaigo tennó másodjára próbálja a bakufut megdönteni, de ezúttal is kiszivárog a terve idő előtt. Rövid ellenállás után Godaigo tennót elfogják, lemondatják a trónról, és Oki szigetére száműzik. (Genkó-háború)
1332. 11. Godaigo fia, Morijosi herceg (1308-1335) Josinoban, Kuszunoki Maszasige Kavacsiban és Aszo és Kikucsi családok Kjúsú szigetén a bakufu ellen hadat indítanak Godaigo oldalán.
1333. 02-08. Godaigot megszöktetik Oki szigetéről. Ezt követően a bakufu több erős családi embere (gokenin *), mint Asikaga Takaudzsi fellázad a bakufu ellen, így végül megsemmisül a Kamakura-bakufu. Godaigo tennó Kiotóba visszatérve megszünteti a bakufu által trónra léptetett Kógon tennó (1331-1333) udvartartását és visszaállítja a tennó által közvetlenül irányított diktatórikus politikát. A Godaigo tennó uralkodási korszak neve után ezt az új politikát Kenmu no sinszei, kenmu-i új politikának hívják.
1335 Asikaga Takaudzsi* (1305-1358) a keleti vidék ellenőrzésére Kamakurafut*, Kamakurai Hivatalt létesít, és fiát, Josiakirát (1330-1367) helyezi a hivatal élére, Kamakura kubó *-nak.
1336. 08. Asikaga Takaudzsi a kenmu-i új politika ellen fordul és Godaigoval szemben Kómjó tennót (1336-1348) támogatja a császári trónon (Északi udvar). 11. Havában Takaudzsi a kiotói Muromacsi negyedben újfent létrehozza a busi-kormányzást (Muromacsi-bakufu*), kihirdeti a Kenmu sikimoku-t*, a kenmu-i törvénykönyvet, amellyel saját busi-politikája alapgondolatait ismerteti. 12. havában pedig Godaigo császár Josino hegyvidékre titokban áthelyezi saját udvartartását (Déli udvar).
1338. 08. Asikaga Takaudzsi szeii taisógun, barbárhódító nagy generális kinevezést kap az Északi udvartól.
1364 Szakaiban kiadják a Rongo (Lun-jü) kommentárját, Rongo sikkait. Ez az első nem buddhista könyv kiadása.
1392. 10. A Déli udvar beolvad az Északi udvarba.
1398. 04. A Muromacsi bakufu 3. sógunja, Asikaga Josimicu felépítteti a Kinkakut (Aranypavilon), amely az ú.n. Kitajama-kultúra* reprezentatív alkotása.
1404. 05. Asikaga Josimicu a Ming-kínai követtől első alkalommal kap kangófut, „azonosító levelet” a kangó-kereskedelemhez a Ming-Kínával (Kangó bóeki *).
1401-1549 között Japánból 19 alkalommal érkeznek Ming-Kínába keresekedelmi hajók, de 1404 után a Ming Birodalom csak olyan hajót fogad, amely a Ming-kormány által kibocsátott un. kangófu azonosító levéllel rendelkezik.
1419. 06. Korea 227 hajóval és 17.000 katonával megtámadja a vakó * kalózok bázisát, Cusima szigetét.
1426. 06. A basaku, a lovas szállítók felkelése elér Kiotóba (Basaku ikki)*.
1428. 09. Kiotó környékén, Ómi és Jamasiro vidékén kitör a parasztfelkelés.
1467-1477 Ónin-háború. A sógun utodlása valamint a két kanrei *(felügyelő) családnál is kitört utódlási belviszály a két nagy sugo daimjó-család*, a Hoszokava (keleti had) és Jamana (nyugati had) hatalmi rivalizálásával társulva az országot ketté választó nagy belháborúvá fajul, Kiotóval a központban. A 11 éven át tartó háborúskodás Kiotót porig égeti és a bakufu is elveszti tekintélyét. A háború tovább gyorsítja a sóen nagy földbirtok szétbomlását és a helyi busi-k megerősödését. Ez vezet az un. szengoku daimjó *, a hadakozó fejedelemségek kialakulásához.
1467-1568 Az Ónin-háborút követően majd 100 éven keresztül folytatódik országszerte a háborúskodás a bakufu ellenőrző erejének gyengülésével megjelenő kisebb-nagyobb hatalmú helyi busi-családok, a hadakozó fejedelemségek között.
1485. 12. Jamasiro tartomány parasztjai felkelnek a Hatakejama busi csapatának kivonulását követelve, s a hadakozó uraktól független autonómiát hoznak létre (1493-ig). (Jamasiro no kuni ikki *)
1488. 06. A Kaga tartománybeli buddhista ikkó szekta paraszt hívei fellázadnak a védnök Togasi család ellen, s utána majd 100 évig autonómiát működtetnek.
1489 Ginkaku (Ezüstpavilon) épül, amely az ú.n. Higasijama-kultúrát* képviseli.
1543. 08. Egy portugál hajó sodródik Tanegasima* szigetére, és a japánok megismerkednek a puskával.
1549. 07. Xavéri Szent Ferenc Kjúsú sziget déli részén lévő Kagosimába érkezik. A megjelenik kereszténység Japánban.
1568. 09. Oda Nobunaga* (1534-1582) bevonul Kiotóba csapatai élére állítva az utolsó Asikaga sógunt, Josiakit (1537-1597, sógun 1568-1573). Nobunaga hatalma alá vonja a főváros Kiotót és a körülötte lévő Kinki vidéket.
1573. 04. Oda Nobunaga kiűzi a sógun Josiakit Kiotóból. Muromacsi-bakufu bukása.
1582-1590 A keresztény hitre tért három kjúsúi daimjó, Ótomo, Ómura és Arima követet küld a római pápához.
1582. 06. Az expedíciós hadjárat előtt álló Oda Nobunagát a kiotói Honnódzsi Templomnál megtámadja egyik embere, Akecsi Micuhide. Oda Nobunaga saját kezével véget vet életének, Micuhidét pedig csatában a parasztok megölik.
1590 Oda Nobunaga másik embere, Tojotomi Hidejosi* (1537-1598), Nobunaga halála után kiharcolja magának a hatalmat és végül riválisai legyőzésével az országot újra egyesíti.
1590. 06. A portugál jezsuita, Alexandro Valignano* (1539-1606) vizitátor hazakíséri a pápánál járt három kjúsúi keresztény daimjó követét, és magával hoz egy európai nyomdagépet is Japánba.
1592 Tojotomi Hidejosi hadat küld Koreába. 04. A Konisi Jukinaga vezette japán had beveszi Puszant. Vörös pecsétes suin-engedély levél* a külföldre menő hajók számára.
1596. 09. A San Felipe spanyol hajó, Sikoku sziget, Tosza tartomány partjára sodródik. (Első spanyol hajó Japánban)
1597. 01. – 1598. 12. Hidejosi második koreai hadjárata
1600. 03. A Liefde holland kereskedelmi hajó, Kjúsú szigetén, Bungo tartomány partjához sodródik. Tokugava Iejaszu* (1542-1616, sógun 1603-1605) kihallgatáson fogadja a Liefde kormányosát, William Adamst* (japán neve Miura Andzsin, 1564-1620), ő volt az első angol Japánban, s később Iejaszu külpolitikai tanácsadója lesz. 09. Szekigaharai csata*, ahol Iejaszu legyőzi az Isida Micunari (1560-1600) vezette nyugati hadat, melyet Hidejosi halála után is a Tojotomi családhoz hű busi-családok alkottak.
1603. 02. Tokugava Iejaszu szeii taisógun, barbárhódító nagy generális kinevezést kap. Létrejön az Edo-bakufu azaz a Tokugava sógunátus. 04. Az izumoi szentély papnője Kiotóban bemutatja a kabuki*-táncot.
1609. 02-05. Kjúsú sziget Szacuma han* ura, Simazu Iehisza (1576-1638) meghódítja a rjúkjúi királyságot*. 08. Az előző hónapban a bakufu-tól kereskedelmi engedélyt szerzett Hollandok Hiradoban* kereskedelmi házat létesítenek.
1613. 08. Az angol Kelet-indiai Társaság* kereskedelmi flottájának parancsnoka, John Saris* (1579-1643) a szunpui várkastélyban Iejaszunak átadja James I. (I. Jakab)* (uralk. 1603-1625) angol király levelét. 09. Iejaszu kereskedési engedélyt ad az angoloknak. Szendai han ura, Date Maszamune* (1567-1636) követe, Haszekura Cunenaga* (1571-1622) Európába indul.
1615. 04-05. Az ószakai nyári csata*. Az ószakai várkastély elestével a Tojotomi-család teljesen megbukik. 06. Iejaszu elrendeli az ikkoku icsidzsó szei *, azaz az egy tartomány- egy várkastély rendszert. 07. Kihirdetik a Buke sohatto *-t, „A busik szabályzatát”, a Kincsú narabini kuge sohatto-t *, „A Tennó és nemesek szabályzatát” és a Sosú sohonzan sohatto-t *, „A buddhista iskolák és főtemplomok szabályzatát”.
1635. 05. – 1639. 07. A bakufu öt alkalommal ad ki külkapcsolatokat korlátozó és tiltó rendeleteket (szakoku rei *), s fokozatosan tökéletesíti az ország elszigetelődési politikáját 1) a keresztény hit gyakorlásának valamint a hittérítők tevékenységének szigorú ellenőrzésével, 2) a külföldi hajók behajózásának és kereskedésének korlátozásával, 3) a japánok kiutazásának és a már külföldön lévők visszatérésének betiltásával.
1635. 06. A bakufu a Buke sohatto módosításával megszigorítja az 1600. évi szekigaharai csata után* Tokugaváékhoz csatlakozott daimjók (tozama *) ellenőrzését, parancsba adja a kétévenkénti kötelező Edoban tartózkodást és szolgálattételt (szankin kótai). Megtiltja a daimjóknak az 500 kokunál (kb. 90 tonna) nagyobb szállítási kapacitással rendelkező hajó építését.
1636. 07. A Japánba érkező portugálokat az e célre kiépített mesterséges szigeten, Dedzsimán veztegzár alá helyezik.
1637. 10. – 1638. 02 A simabarai és az amakuszai keresztény-felkelés*. A Kjúsú sziget simabarai félszigetén és az amakusza-i kis szigeteken élő keresztény hívők fellázadnak a bakufu elnyomó politikája ellen.
1638. 09. A kereszténységet betiltják.
1639. 07. A bakufu betiltja a portugál hajók behajózását Japánba. Tetőzik a bakufu ország-elszigetelődési politikája. (szakoku*)
1641. 04. A bakufu a holland keresekedelmi házat áthelyezteti Hiradoból Dedzsima mesterséges szigetre*, ahol eddig a portugálok laktak, s az áthelyezés után az 1854-es országnyitásig ez lesz Japán egyetlen kapcsolata Európával.
1657. 01. Nagy tűzvész pusztít Edo városban (110.000 halott és sebesült).
17. sz. második fele - 18. sz. első fele Ószakával a központban az ún. csónin* kultúra, a városlakók kultúrája kivirágzik. Macuo Basó* (1644-1694, haikai* költő), Hisikava Moronobu* (?-1694, ukijoe * festő), Ihara Szaikaku* (1642-1693, haikai költő, ukijozósi * regényíró), Csikamacu Monzaemon* (1653-1724, dzsóruri és kabuki drámaíró) stb.
1716-1735 Kjóhó-reformok. Az Edo-bakufu első nagy politikai és gazdasági reformja.
1733. 01. Csónin *-ok, azaz a városlakók a rizs árának felszökése miatt Edoban és más városokban fellázadnak, a parasztok is a falvakban.
1774. 08. Maeno Rjótaku* (1723-1803), Szugita Genpaku* (1733-1817) és mások kiadják a holland „Ontleedkundige Tafelen” japán fordítását, „Kaitai sinso, Új anatómia” címen, amely a német J. A. Kulmus „Anatomische Tabellen” holland fordítása.
1783-1788 Országszerte nagy éhínség és felkelések törnek ki.
1787-1793 Kanszei-reformok. Az Edo-bakufu második nagy politikai és gazdasági reformja.
1792. 09. A cári Oroszország követe, Adam Kirilovics Lakszman (1766-1803?) Hokkaidó Nemuro kikötőjébe érkezik a hajótörött Daikokuja Kódajú (1751-1828) visszahozatala ürügyén, s követeli a kereskedelmi kapcsolatok felvételét.
1798. 06. Motoori Norinaga*(1730-1801) befejezi 44 kötetes „Kodzsiki den, Kodzsiki kommentár”-ját majd 34 év munkájával.
1804. 09. Újabb orosz követ, Nikolaj Petrovics Rezanov (1764-1807) Sándor cár levelével érkezik Nagaszakiba, s újfent követeli a kereskedelmi kapcsolat felvételét, de a bakufu
1805. 3. havában elutasítja azt. Ezt követően később Rezanov bosszúból katonákkal megtámadtatja Hokkaidó sziget némely vidékét.
1800-as években egyre erősödik az elégedetlenség a társadalomban, egymás után törnek ki paraszt-felkelések (ikki *) és rongálások, zavargások (ucsikovasi*) a falvakban, városokban.
1814 Inó Tadataka *(1745-1818) tényleges földmérésen alapuló japán térképet készít.
1836 Országos nagy éhínség
1837. 02-03. Az ószakai elöljárói hivatal tisztviselője, a konfuciánus tudós szamuráj Ósio Heihacsiró* (1793-1837) az éhínségtől szenvedő tömegek megmentésére felkelést indít a bakufu ellen, de leverése után öngyilkos lesz.
1841. 05. A bakufu harmadszor hirdet politikai és gazdasági reformot (Tenpó-reform*).
1844. 07. Holland hadihajó fut be a nagaszaki kikötőbe, s a holland király, II. Vilmos (uralk. 1840-1849) követe átadja országlevelét, amelyben II. Vilmos Japán megnyitását tanácsolja. 1845. 06. havában a bakufu válaszában azt visszautasítja.
1846. 05. J. Biddle (1783-1848), az amerikai kelet-indiai flotta kapitánya behajózik az Uraga-öbölbe, s követeli a kereskedelem megindítását. A bakufu még mindig elutasítja a követeléseket.
1853. 06. 03. Az amerikai kelet-indiai flotta admirálisa, Matthew Calbraith Perry*(1794-1858) érkezik az Uraga-öbölbe 4 hadihajóval, mint az Amerikai Egyesült Államok 13. elnöke, Millard Fillmore követe. 06. 09. A bakufu Fillmore országlevelét átveszi. 07. 01. A bakufu az országlevelet a daimjóknak* bemutatja és kikéri véleményüket.
1854. 01. 16. Perry 7 hadihajóval Kanagava tengerpartja közelében újfent megjelenik.
1854. 03. 03. A bakufu Perry-vel aláírja a japán-amerikai barátsági szerződést (kanagavai szerződés*) és Simoda és Hakodate kikötőjét megnyitja a külföldiek számára.
1858. 06. 19 Kereskedelmi szerződés Amerikával, 07. 10. Hollandiával, 07. 11. Oroszországgal, 07. 18. Angliával, 09. 03. Franciaországgal. A tairó, a bakufu nagy öregje, Ii Naoszuke az országnyitást ellenző császár-pártiakat bebörtönzéssel sújtja (Anszei évi bebörtönzés*).
1859. 05. 28. Kanagava, Nagaszaki és Hakodate kikötők megnyitása, engedélyezik a kereskedelmet Oroszországgal, Franciaországgal, Angliával, Hollandiával és az USA-val.
1860. 01. 13. A bakufu hadihajója, a Kanrin maru* az Amerikai Egyesült Államokba indul, fedélzetén Kacu Kaisú (1823-1899), a Bakufu Tengerészeti Iskola tanára, a hajó kapitánya, aki nagy szerepet játszik majd az 1868. 04. havában végrehajtott Edo-vár vérontás nélküli átadásában a császári erőknek. Az első japán hajó átkel a Csendes Óceánon.
1866 Egész évben heves parasztfelkelések, városi lázadások.
1867. 10. 14. Az utolsó, a 15. sógun, Tokugava Josinobu* (1837-1913, sógun 1866-1867) engedélyt kér a császári udvartól politikai hatalmának visszaadására (Taiszei hókan*). A császári hatalom visszaállítása.
1868. 09. 08. Kihirdetik a Meidzsi* uralkodói korszaknevet. 10.13. Meidzsi császár a fővárost Kiotóból Tokióba áthelyezi. Az eddigi sógunátus székhelyét, az Edo-várat császári palotává teszik. (Az egész folyamata a Meidzsi isin, Meidzsi restauráció)
1869 Új politikai és adminisztrációs rendszer bevezetése.
1871 Kiépítik a postarendszert.
1872. 08. 03. Kihirdetik az iskolarendszert.
1877. 04. 12. A Tokiói Császári Egyetem megnyitása.
1878. 05. 01. Részvétel a párizsi Világkiálításon.
1887. 01. 22. A Tokiói Villanylámpa Társaság elkezdi működését, Tokió városban villanylámpák világítanak.
1889. 02. 11. Kihirdetik a Nagy Japán Birodalmi Alkotmányt (Dai Nihon Teikoku Kenpó *).
07.01. Megnyílik Tókaidó vasútvonal*.
1894 – 1895 Japán-csing (kínai) háború*
1904 – 1905 Japán-orosz háború*.
1907 Tőzsdei nagy eséssel kezdődő gazdasági válság, bányászzavargások,
1910. 08. 22. Korea annektálásáról szóló szerződés aláírása. Korea megszállása,
1912. 07.30. Meidzsi császár halála,
1914. 08. 23. Japán hadat üzen Németországnak (belép az I. világháborúba).
1919. 04. 30. A párizsi béketárgyaláson elismerik a japán követelést a Santung tartományban lévő német érdekeltséggel szemben.
1921. 03. 03 – 09. 03. A trónörökös herceg, Hirohito európai útja, hivatalos látogatást tesz Angliában, utána Belgiumot, Franciaországot és Olaszországot látogatja meg.
1925. 03. 01. Tokiói Rádió Társaság megkezdi műsorsugárzását.
1926. 12. 25. Taisó császár halála. Ezidőtájt egyre erősödik az ultranacionalista gondolat.
1931 Az északkelet-kínai megszállás kezdete.
1941. 12. 08. Japán légitámadás a Hawaii szigeteken lévő amerikai bázisokra. Japán hadat üzen az USA-nak és Angliának (belépés a II. világháborúba).
1945. 08. 06. Hirosima atombombázása. 08. 09. Nagaszaki atombombázása. 08. 15. Hirohito császári dekrétumot olvas fel a rádióban a háború befejezéséről. Véget ér a II. világháború.
1946. 11. 03. A Japán Alkotmány* kihirdetése,
1956. 12. 18. Az ENSZ közgyűlés elfogadja Japán tagságát.
