A szeldzsukok Irán területén a 11. században Fátimida mintára létesítettek oktatási intézményeket, így alakultak ki a madraszák, vagy törökül medreszék, a mecsetek azonban egészen a 15. századig megőrizték elsőbbségüket az oktatásban.

A török nyelvű szakirodalom szerint Anatólia területén hatvanhét medresze maradt fenn az 1275-ig tartó időszakból. Építészetileg két típusba soroljuk őket; kupolás, amikor a zárt épület tömegét egy nagy méretű kupola fedi, illetve ívános típus. Ez utóbbi esetben a téglalap alaprajzú épület egy nyitott udvar köré rendeződik, melyből csúcsíves-boltozatos bejárók, ún. ívánok nyílnak.

Kayseri – Çifte medresze (1205-06):

A két, nyitott udvaros elrendezésű összeépített épületből álló együttes az első orvosi iskola és kórház volt Anatóliában. Mindkettő déli, nagy ívánja töltötte be a mecset szerepét. I. Gıyaseddin Keyhüsrev szultán alapította a medreszét, nővére Gevher nesibe pedig a kórházat. Az ő nyolcszögletű kümbede a medreszében áll (1. kép).

Kayseri a nyitott udvarú medreszék egyik közponja volt. A Çifte medreszén kívül még négy medresze épült 1238-1268. között, köztük a Huand Hatun külliye medreszéje (1237-38, 2. kép). Ez utóbbi épület-komplexum medresze, dzsámi és kümbed együtteséből áll, ez utóbbit a dzsámi ÉK-i sarkában helyezték el

Sivas: Keykavus Şifahanesi (1217-18)

A nyitott központi udvar köré rendezett, négy ívános együttes a legnagyobb szeldzsuk medresze. Izzeddin Keykavus szultán sírhelye; a nyolcszögletű alaprajzú, gúla alakú tetővel fedett (alépítmény nélküli) kümbed a déli ívánban van. A bejárattal szemközti, keleti legnagyobb íván a mecset (3. kép).

Konya: Sırçalı Medresze (1242)

Központi udvar köré rendezett, két szintes, egy ívános épület. A bejárat mellett van a medresze építtetőjének, I. Alaeddin Keykubad szultán tanító mesterének, Bedreddin Muslihnak a sírja. Az épület nevét a fő-ívánt díszítő csempe-mozaikról kapta. (Vö: Szeldzsuk kerámiaművesség, 1. kép)

Gerelyes Ibolya