Listius László (1628–1662)

Zrínyi legkorábbi eposzíró követője: a Syrena-kötet mintájára komponált verseskönyvét már két évvel őutána, 1653-ban megjelentette. Bécsi nyomdászuk azonos volt, és a hosszúsoros Balassi-strófák miatt még szerencsésebb formátumot is adott a Magyar Mársnak: ebben elférnek a margójegyzetek. A két könyv összevetése mindig hálás téma, mert Listius Zrínyi-követésének „lólába” minden takargatás alól kilátszik. Pedig Listius különbözni akart, fölöttébb szerencsétlenül, hiszen a Mohács-eposz formájául a versszakonként hét rímre kényszerítő lírai Balassi-strófát választotta, parttalanul ömlő lírai verseihez pedig a Szigeti veszedelem négysarkú tizenkettősét.
A rímkényszer persze eredményekkel is járt: Listiusnak Rimayt, Thordait idéző kiváló rímei is vannak. Bravúros stilizációval jelezte ezt Babits Mihály; centója Listius szavaiból építkezik, éles, tiszta rímeit a paródiáig imitálja (Illusztrációk mindenféle könyvekhez. 3. Régi magyar irodalom):

Ihol ama híres gróf Listius László
írtam krónikámat, magyarokért gyászló,
ritmusban a gaz tar vérpatakot gázló,
fegyver, hadieszköz, címerek és zászló.

Haj mit ér az fegyver? haj mit ér az virtus?
Plutó országában elhallgat az ritmus.
Egy igaz dicsőség, melyet szerze Krisztus
ragyog örökkétig, égi amethystus.

Későn ugyan bántam, ugyan megsirattam,
hogy a Krisztus igaz utait elhagytam.
Hóhér fene marka fenyeget most engem.

Hóhér bárdja küldi Isten elé lelkem:
az leszen bírája, akinek adósa. –
Könyörögj érettem, lybanoni rózsa!

A kitalált XVII. századi „Szőke Ambrus” rímeit is Listiusból és a mesterkedő Gyöngyösi Jánostól vette a hamisítgató Kemény József gróf, aki a nagyköpcsényi Listiusok erdetéről, növekedéséről és hanyatlásáról is értekezett (1853). Radnóti Miklós ugyancsak jó véleménnyel volt a rímelő Listiusról.
(Kovács Sándor Iván)

Tartalom
Magyar Márs
Cladis Mochachianae prima pars
Pars secunda
Pars tertia
Pars quarta
Pars quinta
Pars sexta
Pars septima
Pars octava
Pars nona
Pars decima
Pars undecima
Pars duodecima
Pars decima tertia
Peroratio
Reges Hungariae .. descripti
Scithiábul kijött magyarok hét kapitányi
A szerencsének állhatatlanságárul
Szűz Máriához
A nemes Magyarország címeréhez
[A hunok vezérei]

Irodalom
Listius László Munkái, kiad. és bev. KOMÁROMY András, Bp., 18913.
RMKT XVII, 12., kiad. VARGA Imre, Bp., 1987.
KOMÁROMY András, Listius László élete, Bp., 1887.
RADNÓTI Miklós, Listius László. Egy kalandorköltő a XVII. században = R. M., Tanulmányok, cikkek, Bp., 1956, 232–241.
SZŐLLŐSY Balázs, Listius László Mohács eposzáról, Iris, 2004, 4-5, 87-89.