A magyar nyelv finnugor alapjai

Klima László

A tantárgy egy féléves, heti 2 óra, összóraszáma 30.

Az indexbe az MRN-130 számmal vehető fel, kreditértéke 2. Előfeltétele az MRN-120 tanegység teljesítése.

Irodalom:

Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai. Bp. 1998². (BG)

Bereczki Gábor: Cseremisz (mari) nyelvkönyv. Bp. 1971. (BGCS)

Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései. Bp. 1981. (HP)

Hegedűs József: Hiedelem és valóság. Külföldi és hazai nézetek a magyar nyelv rokonságáról. Bp. 2003. (HJ)

H. Tóth Imre: A nyelvtudomány története a XX. század elejéig. Szombathely, 1996. (HTI)

Komoróczy Géza: Sumer és magyar. Bp. 1976. (KG)

Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Bp. 1986. (LL)

Máté Jakab: A 19. századi nyelvtudomány rövid története. Bp. 1997. (MJ1)

Máté Jakab: A 20. századi nyelvtudomány történetének főbb elméletei és irányzatai. Bp. 1998. (MJ2)

Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései. (A dilettáns nyelvhasonlításról) Budapesti Finnugor Füzetek 10. Bp. 1998. (RK1)

Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései. A nyelvészeti dilettantizmus kritikája. Bp. 2003.² (RK2)

Róna-Tas András: A nyelvrokonság. Bp. 1978. (R-TA)

A félév során megbeszélendő témák:

1. A magyar nyelv tudománytalan rokonításának ismérvei (ajánlott irodalom)

2. Szemelvények a magyar nyelv tudománytalan rokonítási kísérleteinek köréből (ajánlott irodalom)

3. Nyelvrokonság-elméletek (R-TA: 91–102, 123–124.) (témavázlat)

4. A történeti összehasonlító módszer (BG: 29–35.) (témavázlat)

5. A történeti nyelvészet 19−20. századi fejlődése (témavázlat)

6. Alapnyelvi mássalhangzó rendszer (BG: 35–36.) (témavázlat)

7. Alapnyelvi magánhangzó rendszer (BG: 36–40.) (témavázlat)

8. Hangsúly (BG: 40–41.) (témavázlat)

9. Morfonológia (BG: 41–43.) (témavázlat)

10. Alapnyelvi szófajok (BG: 43–48.) (témavázlat)

11. Alapnyelvi esetrendszer, az alapnyelvi eredetű elemeket tartalmazó magyar esetragok (BG: 49–51, 80–84.) (témavázlat)

12. Számjelölés (BG: 51–52, 84–86.) (témavázlat)

13. Birtokjelölés (BG: 52–53, 86–87.) (témavázlat)

14. Módjelölés (BG: 53, 87–89.) (témavázlat)

15. Időjelek (BG: 53–54, 89–91.) (témavázlat)

16. Az alapnyelv szókészleti csoportjai, csoportonként két-három példával (BG: 59–62.) (témavázlat)

17. Igeragozás (BG: 55–56, 91.) (témavázlat)

18. Az alapnyelv mondattani sajátosságai és a magyar folytatások (BG: 57–59, 94–97.) (témavázlat)

19. A magyar−török nyelvrokonság elmélete és a magyar nyelv török kapcsolatainak bemutatása (LL, RK1, RK 2) (témavázlat)

Az egyes témakörök tárgyalása során a finnugor eredetű magyar nyelvi jelenségeket összehasonlítjuk a rokon nyelvek (általában a cseremisz és a finn) ugyanazon tőről származó nyelvi jelenségeivel.

• Az órai munka segédanyagaiként innen letölthetők az elemzésre kerülő cseremisz szövegek.

• Az alapnyelvi→mai uráli nyelvek és alapnyelvi→mai magyar hangváltozások szemléltetésére táblázatok és etimológiai sorok tölthetők le innen.

• Egyes témavázlatok mellékjeles betűinek helyes megjelenéséhez szükséges néhány speciális betűkészlet (TTF) letöltése, majd a saját számítógépre installálása. A betűkészletek zip-fájlba vannak tömörítve.

A kurzus lezárása gyakorlati jeggyel történik. Megszerzésének feltétele az órák látogatása a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban foglaltak szerint, valamint a két dolgozat sikeres megírása. Az utolsó órán írom be az indexbe az osztályzatokat. Ekkor lehet az elmaradt dolgozatokat is pótolni, illetve javítódolgozatokat írni.