Pekdzé állam (i. e. 18—i. sz. 663) Korea délnyugati területén feküdt, székvárosa a mai Szöul helyén állt. Virágzása idején nagyon élénk kapcsolatokat ápolt Kínával, különösen a Déli dinasztiák államaival. A szoros kulturális és művészeti kapcsolatok ékes bizonyítéka Munjang király (Munyong-wang) sírja, amelynek felépítése és tárgyanyaga a kínai Liang-dinasztia (502—557) hatását bizonyítja. A sír felépítése a kínai sírépítészet mintáit követte, kerámia tárgyai a korabeli Kínából érkeztek.

Munjang király a Három Állam kori Pekdzé (Paekche) Királyság 25. uralkodójaként i.sz. 501--523 között uralkodott. Sírja a mai Dél-Csungcsang tartomány Kongdzsu város északnyugati dombvidékén lévő Szongszán-ni déli lejtőjén található. 1971-ben, egy másik ásatás munkálatai közben véletlenül bukkantak Munjang király téglából épített, díszített téglákkal lepecsételt bejáratú sírjára. Érintetlen sírként különösen nagy jelentőséget nyertek leletei. A délre néző sírbejárattól keskeny folyosó vezet a téglalap alakú sírkamrába. A boltíves kiképzésű folyosó és a kamra falait domborműves lótuszvirág-, és átlós rácsháló mintázatú téglákkal burkolták. Az egyes téglasorokon a lótuszvirágok nem egymás felett vannak, hanem váltakoznak a rácsmintás téglákkal. A padlózat kettesével átlósan rakott sima kőlapokkal burkolt. Az északi falon több téglából kirakott, hatalmas lótuszvirág látható, amely jellegzetes példája a pekdzé típusú lótuszvirág motívumnak. A fal közepén lángnyelv alakú fülke, benne zöldmázas mécsestartó tál. A keleti és a nyugati falon két-két hasonló fülke szolgált a mécsesek elhelyezésére, s ezek biztosították a fényt a temetési szertartás ideje alatt. A koromnyomok a falon 1500 év múltán is megmaradtak. A halotti kamrában a király koporsója fejjel dél felé a keleti oldalon, a királyné koporsója a nyugati oldalon van elhelyezve. A sír bejáratához egy-egy korsót állítottak, s a bejárat közepén sírőrző állatfigura áll szemközt a bejárattal. Itt helyezték el a király és felesége feliratos kőtábláját, ami ugyancsak kínai hatást tükröz. A sírfeliratok pontos datálási adatokat tartalmaznak egy olyan leletekben gazdag Pekdzé-kori királysírról, amely a királyi pár eltemetése óta, i.sz. 529-től a sír feltárásáig sértetlen maradt. 

A királyné sírfelirata szerint a királyné i.sz. 526-ban „Pyongon évének” 11. havában hunyt el. A temetési szertartás az ideiglenes temetési helyen történt. A királyné a királyi mauzóleumba i.sz. 529-ben „Kiyu évének” 2. havának 12. napján lett áthelyezve és temetési szertartással eltemetve. A kőtábla hátoldalán a Föld Istenének szóló felajánlás vésett szövege van. A 3000 tárgyból álló leletanyag személyes- és használati tárgyakból áll: a királyi pár díszöltözékének darabjaiból, a korona alatt viselt hímzett selyem fejfedőből, az arany korona áttört művű dísztagjaiból, arany- és ezüst ékszerekből, láncokból, fülönfüggőkből, karperecekből, üveggyöngyökből és vessző alakú jade függődíszekből, díszövekből, fegyverekből, különféle használati edényekből. Bronztükrök, bronztalpas ezüst serleg, bronz tál, barna és fekete lakk tarkó- és lábtámaszték gyöngyház berakásos-, festett- és arany díszítésű tárgyak találhatók még az anyagban. A koporsókat nemesfém virágrátétek díszítik. 

Nagy Ildikó