KOREAI PALOTAÉPÍTÉSZET ÉS PARKOK

Jellegzetes koreai építménytípus az uralkodói paloták és parkok együttese. Az épületegyüttesek alapegysége a csarnok, amely építészeti előképét a kínai építészetből merítette. A fallal körülvett épületegyüttesek főbejárata a déli oldalon volt.  

A Három Állam-kori palotaépítészet (i.e. 57 – i.sz. 668) Kogurja állam területén fellelhető nyoma a Mandzsúria Thonggu területén lévő egykori uralkodói székhely Kungneszang, majd a Phjangjáng (Phyongyang) székhelyű Ánhák-kung palota. Néhány építészeti kőmaradvány, domborműves tetőcserép-töredék maradt csupán fenn belőle. Ez utóbbi épületegyüttes Kogurja állam legnevezetesebb királyi palotája volt, amely a Teszang-szán (hegy) oldalán épült.

A Pekdzé királyság fennállása alatt háromszor változtatta uralkodói székhelyét. A krónikákban leírtak szerint a Pekdzében épült királyi paloták sem maradtak el a Kogurja palotaépítészet színvonalától.

A Sillá palotaépítészetről (i.e. 57 - i.sz. 668) a „Három Állam története” leírásából szerezhetünk ismereteket, amely leírja, hogy egy Pák-hjak Ga-szé nevű építőmester a királyhoz bebocsátást kérve, azt tanácsolta, hogy a palota építését a Déli-hegy nyugati részén lévő Gohacson nevű helyen végeztesse el.

Az Egyesült-Sillá korban (668-935) a palotaépítészet még látványosabbá vált a „Három Állam története” leírása szerint. Maradványok az egykori palotaépítményekből nem maradtak fenn, csupán az egykori királyi park területén létesített mesterséges tó feltárt lelőhelye ismert, melynek környékén harminc építmény helyére bukkantak. Az egykor lótuszvirágoktól pompázó tavat Ánápdzsi-nak nevezték.Ánápdzsi a Mun-mu wáng (király, 661-681) palotája környezetében létesített, egykori mesterséges tó és vadaskert volt, amelyet egzotikus növényekkel, madarakkal, állatokkal népesítettek be. Ánápdzsi a király elképzelése szerint jött létre, uralkodása 14. évében, 674-ben épült meg, a Három Állam egyesítésének örömére. 1975-76-ban a tó területén végzett ásatások közben értékes leletekre bukkantak és a 7. század legnevezetesebb királyi parkjának lelőhelyét tárták fel.

A Korja-kor palotaépítészetéről (918-1392) a Korja királyság székhelyén -Keszang Mánwalde területén -- feltárt királyi palota maradványai vallanak. Különböző épülettöredékeket és egyéb leleteket találtak. A „Korja-szá” történelmi mű leírja a Korja királyi palota és az azt körülvevő park pompáját, szépségét.

A Dzsoszan-dinasztia korában (1392-1910) a palotaépítészet legismertebb épületegyüttesét Gjangbok-kung (palota) képviseli. A dinasztia megalapítása után két évvel, 1394-ben The Dzso király (= I. Szang-gjéé) az uralkodói székhelyet Hánjángba helyezte át, és itt megépíttette a Gjangbok-kung palotát (mai Szöul). Az egykori palota számos része máig fennmaradt, és eredeti formájában látható. A három építmény egységből álló palotaegyüttes észak-déli tengelyre fűzött épületei a kínai palotaépítészet alapformáit és felépítését követik. 1405-ben a keleti oldalon megépült a Csángdak-kung (palota), amely kormányzati funkciót töltött be. 1418-ban megépült a Csánggjang-kung palota, a nyugati oldal nevezetes épülete pedig a Gjanghüi-kung (palota) lett. A dinasztia uralkodói számára külön csarnokokat is emeltek, amelyekben a jó kormányzáshoz kapcsoló rítusokat is elvégezhették. 

Az 1592-98 közti japán invázió idején a Gjangbok-kung palota minden építménye a tűzben elpusztult. Majd az 1830-as években kezdetét vette a palota újbóli felépítése.

Nagy Ildikó