Keresés

NINIVE: SZÍN-AHHÉ-ERIBA PALOTÁJA

 

Szín-ahhé-eriba asszír király (Kr.e. 704—681) →Ninivébe helyezte át Asszíria fővárosát, és a ma Qújundzsíknak nevezett tell helyén, az egykori fellegvárban építtette fel híres palotáját, amelynek neve: „palota, amelynek nincs párja” volt. A régészeti terminológiában a palota a Délnyugati palota nevet kapta. A kb. 200 x 210 méteres palotának összesen több, mint 80 terme volt. A termek falait faragott domborművek, kapuit és udvarait pedig monumentális emberfejű bikaszobrok díszítették (1. kép), és egyéb mitológiai lények ábrázolásai (2. kép) díszítették. A palota falainak jelentős részét azonban a király haditetteit és Asszíria dicsőségét hirdető palotadomborművek borították. Ezek közül is a XXXVI. terem domborművei a leghíresebbek. Ezeken a domborműveken a művész az asszír király Kr.e. 701-es júdai hadjáratának egy fontos eseményét, Lákis ostromát faragta meg. A terem mind a négy falát az ostrom jelenetei díszítették. A kor asszír domborműfaragásának jellegzetessége, hogy a művész ezen a hatalmas „körképen” több időbeli síkot mos össze: egyetlen képen láthatjuk az ostrom előzményeit, magát az ostromot és az ostrom utáni eseményeket. Az ostrom jelenetei az erőd lövéséből (parittyások és íjászok lövik a falakat, 3. kép) és a falakat ostromtöltések és ostromgépek segítségével támadó katonák (4. kép) ábrázolásából áll. Ugyanezen a jeleneten látható, amint a város kapuján legyőzött foglyokat vezetnek ki az asszír katonák. A következő jeleneten (5. kép) már az látható, amint asszír katonák viszik a trónján ülő király (6. kép) elé a zsákmányt, az áttelepítendő lakosságot és fogságba vetett lázadókat. A korábbi asszír palotadomborművek stílusával szakító újítás, hogy Szín-ahhé-eriba domborművein már nagyszámú kisebb méretű alak jelzi az asszír sereg tömegének nagyságát és az ostrom mozgalmasságát.