KARATEPE

Ókori város és régészeti lelőhely (É 37^o 22’, 36 ^o 16’) a mai Törökországban, az ókori Kilikiában, Ceyhan-folyó partján (1. kép). Ókori neve Azitawandas volt. Romjait 1946-ban H.Th. Bossert azonosította. Ásatásait 1947-ben kezde meg az isztanbuli egyetem expedíciója.

Mindkét városkaput (északkeleti és délnyugati kaput), azok oroszlánszobrait (2. kép) és a kapcsolódó orthosztátosz lapokat, ugyanaz a kétnyelvű, föniciai (3. kép) és hieroglif luwi (hettiták) felirat díszítette. Egy harmadik, föniciai felirat egy egykori istenszobor törzsén került elő. A felirat a védműveket építtető király, Azatiwatas építési felirata, amelyben megemlékezik városa, Azatiwataya/Azatiwandas felépítéséről, saját sikereiről, az adanai uralkodó, az ő hűbérura, Awarikus támogatásáról, és országa területi integritásának visszaállításáról. Azatiwatas uralkodásának idejéről a mai napig vita folyik. Az álláspontok a Kr.e. 9. és 7. század között ingadoznak. Amennyiben Awarikus azonosítható III. Tukulti-apil-Ésarra (Kr.e. 745—727) asszír király egyik legyőzött ellenfelével, Urikkivel, Que (Kilikia) királyával, akkor a feliratban tárgyalt események a Kr.e. 8. század végére keltezhetők.

A várost egy erős, négyszögletes tornyokkal megerősített fal védte (350 x 200 m), melyhez a déli és a keleti oldalon egy külső fal is csatlakozott. A város mindkét kapujához falszorossal övezett rámpa vezetett, a kapuk belső oldalán pedig egy kapuudvar helyezkedett el. Mindkét kaput domborművekkel (oroszlánokkal, szfinxekkel, harcjelenetekkel 4—6. kép) és feliratokkal díszített orthosztátoszlapok borították. Ezek a két, időrendben egymást követő stíluscsoportot alkotó ábrázolások a késő/újhettita művészet legszebb alkotásai közé tartoznak. A délnyugati kapun belül álló ún. templomépületből előkerült egy két állatalakkal díszített talapzaton álló istenszobor is. A templomépületen kívül a régészeknek két nagyobb, palotának és kaszárnyának rekonstruált épületet sikerült még feltárniuk.