SARAV, BALDÚGÍN (1869-1939)

A modern mongol festészet megalapítója, B. Sarav szegény sorsban, vidéken nőtt fel, édesanyja és nagyapja nevelte. Nem volt lámanövendék, így nem volt alkalma arra sem, hogy a festészetet az első lépésektől, a festékek keverésétől az utolsó fázisig, a szemek befestéséig gyermekkorától fokozatosan sajátítsa el. Huszonkétéves korában érkezett Urgába, hogy részt vegyen a birkózóversenyen és végül ott maradt egyik rokona, Luvszandondov festő láma szállásán. A már kiforrott fiatalember a nép körében népszerű ember volt. Vöröses hajával, tréfacsináló természetével a Mardzan Sarav „Tréfás Sarav” nevet érdemelte ki. Bár rendszerezett festői képzésben nem részesült, tehetsége hamar megnyilvánult.

A XIX. század végén a végzett festőnövendékeknek egy különleges vizsgán kellett keresztül menniük: festményüket a Bogdo gegen előtt bemutatták és a Bogdo tetszésétől függően válhattak önálló művésszé vagy sem. Ugyanebben az időszakban az urgai előkelőségek körében divatba jött a fényképezés. A fénykép segítségével rövid idő alatt hiteles képet lehetett készíteni egy személyről. A fényképek alapján Sarav portrékat készített a Bogdo gegenről (1. kép), annak feleségéről (2. kép), az egyházi és világi arisztokrácia képviselőiről (3. kép) úgy, hogy az arcot, a testtartást a fénykép alapján reálisan ábrázolta, a ruházatot és a környezetet azonban már fantáziája alapján alkotta meg. Képei teljesen mentesek a buddhista kanonikus szabályoktól, mégis elnyerte velük Mongólia uralkodójának dícséretét és jóindulatát, s megkezdhette önálló festői tevékenységét, mellyel a realista irányzat megalapítója lett, az ábrázolt személynél a külső hasonlóság mellett a belső világ átadására is törekedett. Festői nagysága azonban a társadalmi élet témáiról alkotott vásznain nyilvánult meg a legérzékletesebben, ezek közül a legismertebb a „Mongólia egy napja” című sokjelenetes mű, amelyben a nép életéről, tevékenységéről mutat be enciklopédikus képet. Egy mongol hiedelem szerint ennek a festménynek megalkotására Saravot egy akkoriban készült hatalmas Életkerék-ábrázolás ihlette volna.

Figyelme az Emberek Létszférájának bemutatására koncentrált, a születéstől a halálig a nép életének minden jelentős mozzanata felfedezhető a képen. Sarav az első művészek egyike volt, aki a Népi Forradalom (1921) mellé állt és tehetségét annak szolgálatába állította. Sok agitációs lap humoros fametszeteit, a kortárs újságok arculatát, illusztrációit is Saravnak tulajdonítják, bár bizonyos kutatók ezzel kapcsolatban kétségeiknek adnak hangot.

Vinkovics Judit