KORAI DINASZTIKUS KOR (KR.E. 2972 - 2647)

I

Az első két dinasztia korának magas művészetét folyamatos és fokozott kanonizáció határozott meg, amelynek elsőrendű célja a királyi hatalom mindenhatóságának megjelenítése és terjesztése volt. Ennek legerőteljesebb és leglátványosabb közvetítését a monumentális építészet kínálta. Míg az ekkor épült királyi palotákból és nagy szentélyekből még alaprajzuk megállapításához elegendően is alig vagy szinte semmi nem maradt fenn, addig az örökkévalóság számára emelt királysírok közül a legtöbb, ha nem is azonos mértékben, de megőrződött. Az I. dinasztia uralkodói a „0. dinasztia” királyainak abüdoszi temetőjében építették immár monumentális méretekben sírjaikat. Ezek méreteikben és belső tagoltságban jóval szerényebb elődeikhez hasonlóan vályogtéglából épült kamrákból álltak, amelyeket a sivatag talajába vágott hatalmas gödrökben központos vagy lineáris tér elrendezés szerint alakítottak ki. Vályogtéglával körbekerített és homokkal és kőtörmelékkel feltöltött téglalap alakú, esetleg lépcsőzetes (masztaba) felépítményük egy a sírkamra fölé emelt halmot rejtett. A sírt alacsony téglafal vette körbe, előtte pedig a király Hórusz-nevét viselő két kő sztélé állt. Monumentalitásukban hasonló masztabák épültek ezzel egy időben az elit tagjai számára észak-Szakkarában, az újonnan alapított főváros Memphisz temetőjében és más központokban (1. kép).

A termőterülettől távolabb a sivatagban elhelyezkedő és a király testét és a vele eltemetett mellékleteket őrző sírhoz egy további építmény is tartózott. Reprezentációs céljuknak megfelelően ezek közvetlenül Abüdosztól nyugatra, a városból jól látható helyen épültek (2. kép). Ezek lényegüket tekintve szertartások számára kialakított nagyméretű terek voltak (a legnagyobb ilyen, pl. 54 x 113 m, (3. kép)), amelyeket kettős, falisávos tagolású és festett szőttes mintákkal díszített téglafallal kerítettek körbe (4. kép). A paloták és főbb szentélyek homlokzatával egyező, eredetileg talán keleti inspirációjú faltagolást a királyok hatalmi szimbólumként alkalmazták, így a királyok Hórusz-nevét körbefogó szereh is ennek stilizált formája.

Belsejüket egy délkeleti sarokban elhelyezett bejáraton lehetett megközelíteni, amelyben feltehetően ősdombot szimbolizáló mesterséges domb állt a hierakonpoliszi templom mintájára, ahol ezen Hórusz isten szentélye kapott helyet.

Képek:

1. Szakkara – masztaba
2. Abüdosz – Sunet el-Zebib
3. Hierakonpolisz – Haszekhemui körzet
4. Abüdosz – Sunet el-Zebib (részlet)