A Potala palota távlati képe. Fotó: Gelle Zsóka

A Potala (t.: Po ta la), a dalai lámák palotája a közép-tibeti Lhászában, a Vörös hegyen. Nevét Avalókitésvara bódhiszattva dél-indiai szent hegyéről kapta. A hagyományos tibeti építészet stílusában készült Potala elődjének tekinthető palota alapjait a 7. században, a Jarlung dinasztia uralkodásának idején rakták le. A tizenhárom szintes Potala két fő része a Fehér (t.: Pho brang dkar po) és a Vörös Palota (t.: Pho brang dmar po). A Fehér Palotát 1645 és 1648 között építtette az 5. dalai láma, majd 1649-ben költözött át a Drepung (t.: ‘Bras spung) kolostorból a tibeti kormányszervekkel, és a szerzetesek képzésére szolgáló Namgyel (t.: rNam rgyal) kollégiummal együtt. Az 5. dalai láma halála után 1690 és 1693 között a tudományos munkásságáról is nevezetes kormányzó, Szangye Gyaco egy központi résszel, a Vörös Palotával egészíttette ki az épületet. Itt láthatók többek között a dalai lámák lakosztályai, a kihallgatási csarnok és a Geluk (t.: dGe lugs) rend három tantrikus védőistenségének (Csakraszamvara, Guhjaszamádzsa, Vadzsrabhairava) háromdimenziós mandalái is. A Phakpa Lhakhang szentélyben található Tibet egyik legszentebb szobra, az államalapító uralkodó, Szongcen Gampo (Srong btsan sGam po, ur. kb. 629–649) meditációs istenségét megszemélyesítő, szantálfából faragott, nepáli stílusú Árja-Avalókitésvara szobor, melyről később számos másolatot készítettek. Az egyik felső emeleten, a Szongcen Gampo meditációs szentélyeként ismert cellában van az uralkodót és két feleségét ábrázoló, életnagyságú, festett stukkó szoborcsoport. Bár készítésük koráról vita folyik, stílusuk a 9. századi közép-ázsiai szobrászat hatását mutatja, s mintaként szolgálhattak a későbbi királyi portréábrázolásokhoz. Egy másik szentélyben a tantrikus Kálacsakra istenség 4 m átmérőjű és 3 m magas, háromdimenziós mandaláját helyezték el. Az épületben megtalálhatók a dalai lámák síremlékei (az 5.-től kezdődően, a 6. kivételével), azaz a relikviáikat tartalmazó nyolc sztúpa, melyek közül az alapító 5. dalai láma aranyozott sztúpája a legnagyobb méretű. A felújított falképek egy része a dalai lámák és a kínai császári udvar kapcsolatát ábrázolja.