A „megvilágosodás” csörten. In: Grünwedel, A.: Mythologie du Buddhisme au Tibet et en Mongolie, 1900, p. 12.

A tibetiek nyolcféle, különböző típusú csörtent tartanak számon, melyek egyes helyszínekhez kapcsolódva, Sákjamuni Buddha életének legfontosabb eseményeire emlékeztetnek. A „felhalmozott lótuszok” (t.: pad spungs) csörtenjén az alapzaton levő négy lótuszszirom-sor Buddha szülőhelyére, a Lumbiní ligetre utal. A tibetiek leggyakrabban Mára, a „Gonosz legyőzésére” (t.: bdud ‘dul) utaló, négyszögletes, négylépcsős csörtent ábrázolják, melyet a Bódhgajában történt „megvilágosodás” (t.: byang chub) csörtenének is neveznek. A „sokajtajú” (t.: sgo mang) csörten fokozatain levő kis ajtók az alapvető buddhista tanításokra utalnak, és arra, hogy Buddha Szárnáthban megforgatta a Tan kerekét, azaz megtartotta első prédikációját. A „csodatétel” (t.: cho ‘phrul) négyszögletes csörtenje arra emlékeztet, hogy Buddha Srávasztiban, a Dzsétavana ligetben csodákat vitt véghez, s legyőzte az eretnek tanítókat. Az „istenektől való alászállás” (t.i.: lha babs) csörtenjének oldalain látható lépcsők azt jelzik, hogy Buddha a „Harminchárom” istenség egéből szállt alá. A „megbékítés” (t.: dbyen) csörtenjének alapzatán a nyolcszögletű fokozatok azt jelképezik, hogy Buddha Rádzsagrihában megbékítette a szerzetesrenden belüli szakadást. A „teljes győzelem” (t.i.: rnam rgyal) kerek alapzatú, háromlépcsős csörtenje Buddha élettartamának meghosszabbítására utal Vaisálíban. Végül a nyolcadik, a „nirvána” (t.: myang ‘das) harang-alakú, fokozatok nélküli csörtenje azt jeleníti meg, hogy Buddha Kusinagara városában elhunyt, azaz a parinirvánába lépett. A sztúpa monumentális térbeli megvalósítása a dél-tibeti Gyancében található Kumbum.