KÖZÉPBIRODALOM (KR. E. 2040 - 1648)

I.

Az I. Átmeneti kor (Kr. e. 2123 - 2040) zűrzavaros, polgárháborús időszakából győztesen kiemelkedő első thébai uralkodók tornácos homlokzatukról szaff-nak (arab: sor) nevezett sírhelyei csupán méretükben különböztek más területek elitsírjaitól. A XI. dinasztia Egyiptomot ismét egységes uralom alá vonó tagja, II. Mentuhotep (egyesítés előtt Kr. e. 2050 – 2040, egyesítés után Kr. e. 2040 - 1999) (XI.) már ezek és a késő óbirodalmi piramiskerületek stílusötvözeteként készítette el saját teraszos megoldású monumentális síremlékét Deir el-Bahariban, a thébai nyugati part egyik sziklaöblében (1. kép).

Az új, XII. dinasztiát megalapító I. Amenemhat (Kr. e. 1980 - 1951) székhelyét (Itj-Taui) a mai El-List közelébe helyezve egyszersmind szakított a thébai építészeti hagyománnyal is és helyette egy memphiszi típusú, VI. dinasztia kori stílusban felépített piramiskörzetet hozott létre, amiben fia I Szenuszert (Kr. e. 1960 - 1916) is követte (2. kép).

Azt ezt követő időszak királysírjai (II. Amenemhat (Kr. e. 1918 - 1884) dahsúri piramis körzete nagyrészt elpusztult, II. Szenuszert (Kr.e. 1886 - 1878) illahuni komplexuma pedig befejezetlen maradt) a piramisépítés technológiai kísérletezései mellett arról a törekvésről árulkodnak, hogy új szintézist hozzanak létre a dzsószeri és a klasszikus piramiskörzetek elemeiből. Ennek legmonumentálisabb példái III. Szenuszert (Kr. e. 1878 - 1859) dahsúri, és III. Amenemhat (Kr. e. 1859 - 1814) két piramiskörzete, a szintén dahsúri és az antik szerzők által leírt „Labirintust” is magába foglaló havárai együttese (3. kép).

Képek:

1. Deir el-Bahari - Mentuhotep
2. List – I. Szenuszert piramis
3. Havára – III. Amenemhat piramis