ÚJBIRODALOM (KR. E. 1540 - 1069)

XVIII. DINASZTIA (KR. E. 1540 – 1295)

I

A családi kapcsolataival még a II. átmeneti kori XVII. (thébai) dinasztiához kötődő Ahmosze (var. Jahmesz, Kr.e. 1550 - 1525) uralomra kerülése egy új dinasztia kezdetét és az Újbirodalom korának nyitányát jelenti. A hükszószok kiszorítása az ország északi részéről, a politikai fragmentáció felszámolása és a hagyományos fáraónikus királyság helyreállítása egyben egy új művészeti korszak születését is magával hozta.

A XVIII. dinasztia első uralkodói önmagukat elsősorban a klasszikus múlt értékeinek helyreállítójaként és folytatóiként határozták meg. A korszak magas művészetét, képi- és formanyelvét is ehhez a hagyományhoz való tartozás bizonyításának igénye és a középbirodalmi előképekhez való viszony befolyásolta döntően. Ez az építészet (1. kép), a szobrászat és a síkművészet (2. kép) területén egyes a korban még álló és látható konkrét előképek átvételében és közvetlen másolásában jelenik meg.

A király székhelye I. Thotmesz (Kr. e. 1504 - 1492) uralmával kezdődően Memphisz, az ősi adminisztratív főváros lett, míg a dinasztia eredeti székhelyét Thébát, Amun isten karnaki főtemplomával (3. kép) és a királyok temetkezési helyével fokozatosan az ország vallási fővárosává alakították át. Ekkor kezdődik meg ugyanakkor az a formális templomépítészeti korszak is, amely során Egyiptom legtöbb szentélyét, mint a királyság ideológiájának legfontosabb közvetítőit megközelítőleg egységes elrendezést követve kőből építik át.

Képek:

1. Alabaster_shrine–01
2. Alabaster_shrine–03
3. Wadjyt_01_01