ÚJBIRODALOM (KR. E. 1540 - 1069) POSZT-AMARNA (KR. E. 1338 - 1295) ÉS XIX. DINASZTIA (KR. E. 1295 - 1186)   Habár az Ehnaton halála utáni időszak viszonylag gyors politikai és vallás-politikai visszarendeződést hozott, művészetileg ez a folyamat lassabb volt. A poszt-Amarna kor művészei III. Amenhotep korának művészetéhez tértek vissza, de munkáikban az Amarna művészet hatása és számos stíluseleme félreismerhetetlenül továbbélt ennek formális elutasítása mellett is. Hallatlan gazdagsága mellett Tutanhamun (Kr. e. 1336 - 1327) sírjának művészettörténeti jelentősége a korábban alig vagy egyáltalán nem ismert kézműipari remekek, nemesfémből készült koporsók, halotti maszk, a szarkofágot tartalmazó kápolnák, bútorok, textilek, ruhaneműk, mindennapokban használatos tárgyak és ékszerek előkerülésében van. Az Amarna és az azt követő időszakot felváltó ramesszida kor művészete jellemzően a XVIII. dinasztia két eszményképnek tekintett uralkodója, III. Thotmesz és III. Amenhotep korának művészetéhez nyúlt saját művészeti nyelvének megteremtéséhez. I. Széthi (Kr. e. 1294 – 1279), majd mindenekelőtt II. Ramszesz (Kr. e. 1279 - 1213) nagymérvű építkezéseiben, melyek többek között nemcsak Théba, Memphisz vagy Héliopolisz templomainak bővítésére, számos új templom emelésére, hanem egy új deltai főváros, Per Ramszesz felépítésére is kiterjedtek, legszembetűnőbb a monumentalitás és grandiozitás iránti vonzódás. Leglátványosabb példái közé tartoznak a két király által Karnakban a 2. és 3. pülón között felépített hüposztülosz csarnok (1. kép), II. Ramszesz luxori templomhoz hozzáépített udvara és pülónja (2. kép) vagy a szintén az ő nevéhez kapcsolódó núbiai templomok között elsősorban az abu-szimbeli sziklatemplom (3. kép).   Képek: Karnak_Hyp_01_01 Luxor-Temple_01_01 Abu-Szimbel_01