III. ÁTMENETI KOR (KR. E. 1069 - 715)

XXI. DINASZTIA (KR. E. 1069 - 945)

Az Újbirodalmat közvetlenül követő III. Átmeneti kor első időszakban Egyiptom felett az új királyi székhelyen, a Delta északkeleti felében elhelyezkedő Taniszban székelő királyok gyakoroltak névlegesen uralmat. Valódi hatalmuk azonban nem terjedt ki Thébára és Felső-Egyiptomra, amelyet az uralkodócsalád egy másik ágának tagjai a közép-egyiptomi el-Híba központból teljhatalmú katonai kormányzókként és egyben Amun főpapjaiként igazgattak.

A korból ismert építészeti, szobrászati és síkművészeti alkotások száma igen csekély, amely nem csupán a fennmaradás véletlenszerűségével magyarázható, hanem elsősorban a korszak viszonyait jól tükröző művészeti termelés jelentős visszaesésével. Alaprajzi és épületornamentikai töredékek alapján Tanisz kiépítése az elhagyott ramesszida főváros Per-Ramszesz köveinek felhasználásával szimbolikusan ennek új helyre való átköltöztetését valósította meg. Amun és a thébai triász központi templom-körzetének I. Pszuszennész (Kr. e. 1039 - 991) által megkezdett, majd Sziamun (Kr. e. 978 - 959) alatt folytatódó kiépítése viszont Théba mintájára történt (1. kép). A változások jele a királysírok új helye is a taniszi templomkörzeten belül (2. kép). A sírok építészeti szerénysége ellenére azonban a sírokból előkerült mellékletek a ramesszida hagyomány továbbviteléről és jórészt a korabeli bronz- és aranyművesség magas színvonaláról tanúskodnak.

Az elit sírművészetére is jelentősen kiható változások jelei leginkább Thébából ismertek. Így az újbirodalmi típusú sírkápolnák sorozatának lezárultával ezeknek, mint a vallásos képek és szövegek fő hordozójának szerepét a fából készült koporsók, illusztrált papiruszok és más kisművészeti műfajok, mint például usébti (ti. sírszobrocska) ládák és kanópusz tartók veszik át. A túlvilághit legfőbb művészeti kifejezőeszközeként a thébai templomi műhelyekben készült koporsók festészete a korábbi domborművek és falfestészet mintáit követi.

Képek:

1. Tanis
2. Tanis---Tomb