ÚJBIRODALOM (KR. E. 1540 - 1069)

XVIII. DINASZTIA (KR. E. 1540 – 1295)

II

Az I. és II. Thotmesz (Kr. e. 1492 - 1479), Hatshepszut (Kr. e. 1479 - 1457) és III. Thotmesz (Kr. e. 1479 - 1425) uralmát felölelő korai thutmózida korszak a belső konszolidáció, a Szíria-palesztinai és núbiai részekből álló, jelentős gazdagságot biztosító birodalom és ezzel összhangban egy önálló stíluskorszak kialakulásának ideje.

A művészeti produkció meghatározó központja vallási és ideológiai szerepéhez mérten Théba volt. Szent tájának összetett teológiai és liturgiai rendszer szerinti építészeti kialakítása Hatshepszut királynő és III. Thotmesz alatt ment végbe. Ennek összefüggésében meghatározó módon hatottak Théba építkezéseinek stílusára a kultuszélet kiemelkedő részét alkotó processzionális ünnepek. A Nílusra tájolt lineáris elrendezésű templomok bejáratát masszív, zászlókkal díszített pülóntornyok keretezték előttük elhelyezett obeliszkekkel (1. kép) és a királyt ábrázoló kolosszusokkal. A bejáratot követő és ünnepi gyülekezőhelyként szolgáló nyitott udvarokat esetenként, mint III. Thotmesznek a középbirodalmi szentélyt kiváltó karnaki építményénél („Ahmenu”) hüposztülosz csarnok váltja fel (2. kép), az istenség képmását őrző belső szentély előtt pedig jellegzetesen bárkaszentély épül. Ezek pillérekkel körbefogott változataiként bárkamegállók szegélyezték Amun karnaki és luxori szentélyeit összekötő felvonulási utat.

A szakrális tájnak szerves része volt a Nílus nyugati partján elhelyezkedő királyi és elit nekropolisz is, melynek meghatározó pontjait a királyok emléktemplomai, mint Hatshepszut teraszos megoldású temploma Deir el-Bahariban (3. kép), az I. Thotmesztől a Királyok Völgyében elhelyezkedő királysírok, Amun különböző itteni szentélyei, közöttük is a legjelentősebb medinet habui kistemplom, és az elit magánsírok alkották.

Képek:

1. Karnak – Hat_obelisk_01_01
2. Karnak – Ahmenu oszlopcsarnok
3. Deir el-Bahari – Hatsepszut templom